Mert, ugye, Románia kezében az EU soros elnöksége. Nos, úgy tűnik, sehogy.
Nagy érdekes és tanulságokkal teli volt az Európai Parlament január 30-i, szerdai, csaknem teljesen üres teremben megtartott vitája Magyarországról.
hogy tükörben láthassa, miként zajlanak mások otthoni adok-kapokjai és hogyan hangzanak az otthoni tekintélyelvű hatalmat védők suta mentegetőzései.
Persze, azt mondtam, hogy nem volt ott egyetlen román sem, de azért mégis ott volt Tőkés László… csakhogy álljunk meg egy kicsit, ő Magyarország részéről képviselő, a Fidesz színeiben és – természetesen – Orbán Viktor és a budapesti rezsim védelmében szólalt fel, és ott volt még Melania Ciot európai ügyi államtitkár, akinek kötelező módon képviselnie kellett a román EU-elnökséget és aki elmondott két előzékeny udvarias szót.
Miért volt érdekes vita? Mert rávilágított arra, hogy a korrupt, tekintélyelvű eltévelyedésekbe eső és az igazságszolgáltatás szétverésére törekvő
Amúgy Orbán nem is méltóztatott megjelenni az Európai Parlament előtt, mely korábban már kétharmados többséggel kérte a 7. cikkely, az intézményes „nukleáris fegyver” aktiválását, mellyel felfüggeszthetők egy ország bizonyos jogai, elsősorban a Tanácson belüli szavazati joga.
Judith Sargentini holland zöld képviselő, egy Magyarországról szóló jelentés szerzője azt követelte vehemensen Romániától (melyet tehát a jegyzetelő Melania Ciot államtitkár képviselt), hogy dolgozzon ki egy egyértelmű programot az illiberális Magyarország megzabolázására, mely kirúgja a közép-európai egyetemet, mely térdre kényszerítette az igazságszolgáltatást, egyetlen kormány által ellenőrzött konglomerátumba vont össze 450 sajtószervet, bűncselekménnyé változtatta a hajléktalanságot (homelessness), törvényesítette a munkanélküliek rabszolgasorba juttatását, elutasítja a csatlakozást az európai ügyészséghez és – röviden – putyinosodik.
Az Európai Bizottság alelnöke, Frans Timmersmans a maga részéről azt üzente – a távollévő – Orbánnak, hogy egy EU-tagország nemcsak előnyöket élvez, hanem kötelezettségei is vannak:
„Egyes országok kifogásként használják a demokráciát, hogy ne vessék alá magukat az európai jogrendnek. Magyarország önként, szuverén módon akart bekerülni az EU-ba. Senki sem kényszerítette. Ha úgy döntesz, hogy tagjává válsz egy szerződéseken alapuló szervezetnek, akkor azokat be fogod tartani. Itt nemcsak egy olyan országról van szó, mely megtagadja néhány menekült befogadását. A magyarok úgy döntöttek a tagságukról, hogy senki sem kényszerítette őket erre. Ez szuverén döntés volt, amelyből Magyarország óriási hasznot húzott. Más országok segítették. De Magyarországnak kötelességei is vannak”, mondta Timmermans.
A távollévő Orbán védelmében, természetesen, felszólaltak a Fideszes magyar európai képviselők, mint Tőkés László és az Arany Hajnalos görög fasiszták, akik – Tőkéshez hasonlóan – fake news-t és a balosok és a zöldek összeesküvését emlegették.
De más dolog volt a leginkább meglepő: az
nem félve attól, hogy otthon árulókként fogják őket beállítani. Az olyan magyar európai képviselők, mint Niedermüller Péter a Demokratikus Koalícióból, vagy akár Balczó Zoltán is, a Jobbikos ultranacionalistáktól, hevesen szidták Orbán korrupt rezsimjét, Putyinhoz hasonlítva.
Igen, magyarok más magyarok ellen. Nem úgy tűnt, mintha attól tartanának, hogy otthon majd azt mondják róluk, „megrágalmazzák” az országukat, sőt attól sem, hogy valaki törvényeket készítene elő arra, hogy „rágalmazásért” megbüntesse őket.
Melania Ciot államtitkár intenzíven jegyzetelt. Románia biztosan lépéseket tesz majd Magyarország ellen, köszönöm és sziasztok. (A dőlt betűs rész az eredeti szövegben is magyarul – a szerk.)
A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
A szemét az szemét, a használt ruha pedig használt ruha. Egy új minisztériumi rendelettervezet szerint nincs sok különbség köztük, ennek pedig a turkálók látnák kárát, nem is kicsit.
Ritkán jár Erdélyben a dallamos hard rockban utazó szombathelyi Lord, ezért hívtak a fények, mert közöttük élek.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Azt tudjuk, hogy mit kívánt a magyar nemzet 1848-ban, de mit akartak a románok és a szászok? Az MCC történész-kerekasztalán ez is kiderült.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Grindeanu egyértelművé tette, nincs semmilyen politikai együttműködés az AUR-ral a bizalmatlansági indítványuk után. Vadonatúj vonatok álldogálnak egy bukaresti állomáson, mert nem tudjuk őket üzembe helyezni.
Egy beteg halálát vizsgálja az ügyészség, aki áprilisban került a brassói kórház sürgősségi osztályára, ahol kezelést írtak fel neki, majd hazaengedték. Röviddel ezután otthon meghalt.
A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.
Hídfőnek ütközött egy autó Gyergyószentmiklóson, a város Gyergyószárhegy felőli kijáratánál. A balesetben két személy megsérült, egyikük a roncsok közé szorult.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
A szemét az szemét, a használt ruha pedig használt ruha. Egy új minisztériumi rendelettervezet szerint nincs sok különbség köztük, ennek pedig a turkálók látnák kárát, nem is kicsit.
Ritkán jár Erdélyben a dallamos hard rockban utazó szombathelyi Lord, ezért hívtak a fények, mert közöttük élek.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.