// 2024. október 22., kedd // Elod
Európai Unió

Hajtóvadászat romákra

Az európai romaintegráció egy szép álom. De úgy tűnik, egyelőre legalábbis, nem több.

A 21. század egyik ideológiája az idegengyűlölet lesz. Amely amúgy sohasem tűnik el az emberek tudatából, legfeljebb ideiglenes hibernálásba kerül. A demográfiai és társadalmi-gazdasági válságok könnyedén életre keltik és nagyon népszerűvé teszik.

Ilyenfajta „feltámadások” zajlanak jelenleg a világ több térségében, többek között Oroszországban, Európában, az amerikai kontinensen. Az idegengyűlölet Európai Uniónak alapjait aknázhatja alá. Az európai országokban tapasztalható identitás-alapú ellenséges érzésekről és következményeikről a Profeţiile autolichidării UE című cikkemben és néhány másik bejegyzésemben már írtam. Ezekben a muzulmán bevándorlás kérdését taglaltam, mely idegengyűlölő reakciókat vált ki az őshonos európaiak körében. De az idegengyűlölet megnyilvánulásának van egy másik síkja is – a kelet-európai polgárokkal, és főleg az illető országokban élő roma közösséggel szemben érzett gyűlöleté.

Bizonyos dolgokat meg kell említeni a délkelet-európai országokról (a balkáni országok, Görögország, Bulgária, Románia) és az Európában róluk kialakult képről. Mindenekelőtt a délkelet-európai országok egyelőre nem rendelkeznek elegendő intézményi és gazdasági képességgel arra, hogy minőségi szinten integrálódjanak az EU struktúráiba. Ez az euró-övezet 2011-es válsága idején is látszott. Ellenkezőleg, az integrációs folyamatok egy sor, társadalmi-gazdasági jellegű ellenhatáshoz vezettek, melyek a lakosság elégedetlenségének növekedéséhez és lázadásához vezettek ezekben az országokban [1].

Másodsorban a kontinens nyugati felén élő európaiak fenntartásokkal viseltetnek a délkelet-európaiakkal kialakítandó kulturális és identitási egységgel szemben. Ezeket a fenntartásokat teljes mértékben bizonyította Robert van Lanschot, egy volt holland diplomata arcátlan kijelentése, aki 2012 februárjában ezt mondta: „A balkáni nép?... Ezek nem fehér emberek!”. Lanschot véleménye szerint a koszovói, macedóniai, albániai, moldovai és montenegrói népek, valamint egyes szerbiai, boszniai, bulgáriai és görögországi komponensek nem igazi európaiak, hanem olyan kulturális csoportot képviselnek, mely Törökországhoz közelebb áll, mint Európához. Ezért meg kell akadályozni e népességek EU felé irányuló expanzióját [2]. És nemcsak egy bőrszín szerinti diszkriminációról van szó, a „fehér” itt ugyanis egy bizonyos szintű civilizáltságot jelent. Bár a holland diplomata kilóg az EU-s hivatalosságok sorából (akik siettek elhatárolódni a kijelentésétől), úgy tűnik, válasza számos nyugat-európai kelet-európaiakról alkotott felfogását tükrözi.

Valóban, a muzulmán bevándorlók folyamatosan növekvő számával szemben kimutatott egyre nagyobb nemtetszéssel párhuzamosan, a nyugatiak kényelmetlenül érzik magukat a volt szocialista tömb országaiból érkező emberek masszív bevándorlása miatt, ami az Európai Unió határainak keleti irányú elmozdulásával együtt következett be. Míg a muzulmánok probléma Európa középső és északi részén erőteljes, a keleti bevándorlás főleg délen vált ki izgalmakat, az olyan országokban, mint Olaszország, vagy Spanyolország. A romák, az illegális bevándorlók, a különféle bűnöző elemek és az olcsó munkaerő egyre nagyobb létszámú jelenléte, az euró-övezet válsága és a munkanélküliség közepette, egy adott pillanatban általános frusztrációt és aggodalmat váltott ki a nyugat-európai polgárok sorában. A dolgok ilyenfajta alakulása vezet a jobboldali pártok népszerűségének növekedéséhez, melyek nemcsak muzulmánellenes üzeneteket hirdetnek, hanem etnicistákat és idegengyűlölőket is. Következésképpen az idegenek nyugat-európai beáramlásának felerősödésével már meg is jelentek az EU-ban az identitási konfrontációk.

A rendkívül kényes témáról szóló vitákat elkerülni akaró hivatalosságok sem rejthetik véka alá a végtelenségig, hogy létezik egy keleti migráció által generált idegengyűlölet. E tekintetben az első nyilvános leleplezés az Európai Unió Alapvető Jogok Ügynöksége által a rasszizmusról és idegengyűlöletről készített 2006-os jelentésben történt, amelyben megemlítették, hogy „a rasszista erőszak és gyilkosságok Európa jelentős társadalmi betegségét képezik”. Az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottsága (ECRI) pedig 2007-ben megállapította: „a rasszizmus és intolerancia virulens jelenségei tapasztalhatók a tagállamokban”, különösen azokban, melyek megsínylették a gazdasági válságot, ahol az „idegeneket megbélyegzik” és diszkriminálják a „közbeszédben”. Az ECRI jelzi, hogy „mélységesen aggódik a közvélemény soraiban érezhető negatív légkör miatt (…), melyeket bizonyos médiák táplálnak, továbbá a rasszista és idegengyűlölő érvek közbeszédben történő használata miatt”.

A Bizottságot különösen „aggasztja a muzulmánnak tartott személyekkel szembeni ellenséges légkör erősödése”, „továbbra is aggasztják a számos európai államban egyre terjedő antiszemita jelenségek” és „sajnálja, hogy jelen van a színes bőrű lakossággal szemben hirdetett rasszizmus” és „ezt nem ismerik el eléggé”, továbbá elítéli az „emberi jogok romákkal szembeni megsértését” [3]. Ezekben az anyagokban egyértelmű utalásokat találunk a zömmel délkelet-európai származású romákkal szembeni idegengyűlölet-alapú tettekre. Ezek helyzete valóban külön fejezetet képez az európai identitáris integráció napirendjén.

Egyes EU-tagállamok számára úgy tűnik, a romák integrálása kezd komoly európai üggyé válni. Olaszországban eljutottak oda, hogy az olasz belügyminiszter, Roberto Maroni, a radikális és bevándorlás-ellenes Északi Liga tagja „nulla toleranciát” ígért az illegális bevándorlás elleni harcban. 2008 májusában kijelentette, hogy elsősorban a roma etnikumú románok félszigetre érkezését akarja korlátozni; ezen kívül tárgyalásokat folytatott volna az Európai Bizottsággal a szabad közlekedés szabályairól, hogy „korlátozásokat lehessen bevezetni, amikor a nemzetbiztonság a tét” [4]. Maga a miniszterelnök, Silvio Berlusconi sem rejtette véka alá az idegenekkel szembeni diszkriminatív hozzáállását, és az állam élére őt visszajuttató választási kampányának üzenetét is a bevándorlókkal szembeni lépések szigorítására építette. Ezek a magas szinten tapasztalható viselkedések arra késztették az államfőt, Giorgio Napolitanót, hogy akkor nyilvánosan elítélje az értékek „visszafejlődésének veszélyét” a félszigeten, felhívást intézve az idegenek elleni erőszakos tettek befejezésére [5].

Időközben különböző olasz városokban a helyiek részéről támadásokat lehetett és lehet tapasztalni a romák táborai ellen. Általában a düh ezen megnyilvánulásai reakciók egyes bűncselekményekre, melyeket a bevándorlói közösségek egyes tagjai követtek el. Olaszország Belügyminisztériumának 2010-es statisztikai adatai szerint a román állampolgárok (elsősorban romák) a szándékos emberölések 15 százalékáért, a nemi erőszakok 16 százalékáért, a csalások 15 százalékáért és a rablások, valamint a tulajdonok elleni támadások 20 százalékáért voltak felelősek [6]. Az olaszok többek között elemi erejű lázadások formájában is válaszolnak az említett bűncselekményekre, ahogy az például 2008-ban, Nápolyban történt, miután egy 16 éves roma etnikumú fiatal lány megpróbált elrabolni egy hat hónapos gyermeket. A feldühödött helybeliek kövekkel, gyújtópalackokkal és feszítővasakkal támadtak a térségbeli romákra, megpróbálva őket távozásra kényszeríteni, a romák kierőszakolt távozása után pedig felgyújtották a táborukat [7].

Szintén 2008-ban, Velence mellett, az egyik gyárban a média felfigyelt egy vadászati naptárszerű hirdetményre, mely a következőt tartalmazta: „Megkezdődött a vadászidény: románokra, albánokra, koszovóiakra, cigányokra és más vándorló vadakra”. A hirdetményben az áll, hogy a „vad” bármilyen típusú lőfegyverrel leteríthető, hogy nincs mennyiségi korlát és ahol nagyobb létszámban vannak jelen, gránátokat, automata géppuskákat, vegyi fegyvereket és kutyákat is használni lehet. Ez az eset nem egyedülálló, ugyanez a hirdetmény más térségbeli gyárakban is megjelent.

Tünetjellegű, hogy az ilyenfajta üzenetek és viselkedési formák a munkások, az olasz lakosság széles köreiben jelennek meg, ami egyértelműen jelzi az idegengyűlölő érzés felfokozódását abban az országban, és a bevándorlókat démonizáló tendenciákat [8]. Maga az a tény, hogy a vatikáni „igazságügy-miniszter”, Martino kardinális kijelentette, hogy az illegális bevándorlás „nem tekinthető bűncselekménynek”, „egyetlen népet sem szabad úgy démonizálni, ahogy az a románokkal történik”, egyértelműen mutatja, milyen hajlamokat érzékelnek a lakosság szintjén a hatóságok [9]. Az ellenségességek azóta még jobban felerősödtek, és nemcsak Olaszországban, hanem más európai országokban is, melyek elfogadhatatlan idegengyűlölő viselkedést mutattak a kelet-európaiakkal és különösen a roma közösséggel szemben.

 

Bibliográfia:

1. Protestele sociale iau amploare în Europa de Est // de Peter Schwarz. World Socialism Web Site. 30 ianuarie 2012 / http://www.wsws.org/ro/articles/2012/jan2012/euro-j30.shtml

2. Dutch Diplomat: Balkan People Are Not Europeans // The Balkan Chronicle. Wednesday, 29 February 2012 / http://www.balkanchronicle.com/index.php?option=com_content&view=article&id=2146:dutch-diplomat-balkan-people-are-not-europeans&catid=82:europe&Itemid=458

3. Consiliul Europei, îngrijorat de amploarea discriminării //  Sursa: Adevarul Autor: Sorin Iordache. 25 mai 2007 / http://www.adevarul.ro/articole/consiliul-europei-ingrijorat-de-amploarea-discriminarii/313337

4. Roma: Noul ministru de Interne vrea să limiteze accesul romilor din România // 10 mai 2008 / http://www.mediafax.ro/externe/roma-noul-ministru-de-interne-vrea-sa-limiteze-accesul-romilor-din-romania-2626453

5. Europa, sub impactul dreptei // de Gabriela Anghel. România Liberă, 28 Iunie 2007 / http://www.romanialibera.ro/actualitate/europa/europa-sub-impactul-dreptei-99506.html

6.Табор уходит из Европы // Федор ЛУКЬЯНОВ. «Эхо планеты». 25 августа 2010 года / http://www.demoscope.ru/weekly/2010/0433/gazeta015.php

7. Napoli: O tabara de rromi a fost incendiata // 28 mai, 2008 / http://www.ziare.com/napoli/stiri-napoli/napoli-o-tabara-de-rromi-a-fost-incendiata-319578

8. S-a deschis sezonul la vânătoare de români? // Autor: Cornel Toma. 23 mai 2008 / http://www.adevarul.ro/actualitate/romani_in_italia/S-a-deschis-sezonul-vanatoare-romani_0_31797324.html

9. Vatican: Poporul roman nu trebuie demonizat // 12 mai 2008 / http://www.ziare.com/international/stiri-externe/vatican-poporul-roman-nu-trebuie-demonizat-307959

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára
Főtér

Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára

A kommunista rezsim nemzeti korszakában sokan és sokat dolgoztak azon, hogy Doboka várába valahogy beültessenek egy bizonyos (román) Gelut. Össze is jött az elvtársaknak. Megnéztük, mi van ott ma.

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”
Krónika

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”

Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
Főtér

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve
Székelyhon

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve

Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap este Kézdivásárhely közelében. Három személy megsérült, egy közülük a roncsok közé szorult.

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült
Krónika

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült

Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”
Székelyhon

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”

Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.