// 2026. október 14., szerda // Helén

Hajtóvadászat romákra

// HIRDETÉS

Az európai romaintegráció egy szép álom. De úgy tűnik, egyelőre legalábbis, nem több.

A 21. század egyik ideológiája az idegengyűlölet lesz. Amely amúgy sohasem tűnik el az emberek tudatából, legfeljebb ideiglenes hibernálásba kerül. A demográfiai és társadalmi-gazdasági válságok könnyedén életre keltik és nagyon népszerűvé teszik.

Ilyenfajta „feltámadások” zajlanak jelenleg a világ több térségében, többek között Oroszországban, Európában, az amerikai kontinensen. Az idegengyűlölet Európai Uniónak alapjait aknázhatja alá. Az európai országokban tapasztalható identitás-alapú ellenséges érzésekről és következményeikről a Profeţiile autolichidării UE című cikkemben és néhány másik bejegyzésemben már írtam. Ezekben a muzulmán bevándorlás kérdését taglaltam, mely idegengyűlölő reakciókat vált ki az őshonos európaiak körében. De az idegengyűlölet megnyilvánulásának van egy másik síkja is – a kelet-európai polgárokkal, és főleg az illető országokban élő roma közösséggel szemben érzett gyűlöleté.

Bizonyos dolgokat meg kell említeni a délkelet-európai országokról (a balkáni országok, Görögország, Bulgária, Románia) és az Európában róluk kialakult képről. Mindenekelőtt a délkelet-európai országok egyelőre nem rendelkeznek elegendő intézményi és gazdasági képességgel arra, hogy minőségi szinten integrálódjanak az EU struktúráiba. Ez az euró-övezet 2011-es válsága idején is látszott. Ellenkezőleg, az integrációs folyamatok egy sor, társadalmi-gazdasági jellegű ellenhatáshoz vezettek, melyek a lakosság elégedetlenségének növekedéséhez és lázadásához vezettek ezekben az országokban [1].

Másodsorban a kontinens nyugati felén élő európaiak fenntartásokkal viseltetnek a délkelet-európaiakkal kialakítandó kulturális és identitási egységgel szemben. Ezeket a fenntartásokat teljes mértékben bizonyította Robert van Lanschot, egy volt holland diplomata arcátlan kijelentése, aki 2012 februárjában ezt mondta: „A balkáni nép?... Ezek nem fehér emberek!”. Lanschot véleménye szerint a koszovói, macedóniai, albániai, moldovai és montenegrói népek, valamint egyes szerbiai, boszniai, bulgáriai és görögországi komponensek nem igazi európaiak, hanem olyan kulturális csoportot képviselnek, mely Törökországhoz közelebb áll, mint Európához. Ezért meg kell akadályozni e népességek EU felé irányuló expanzióját [2]. És nemcsak egy bőrszín szerinti diszkriminációról van szó, a „fehér” itt ugyanis egy bizonyos szintű civilizáltságot jelent. Bár a holland diplomata kilóg az EU-s hivatalosságok sorából (akik siettek elhatárolódni a kijelentésétől), úgy tűnik, válasza számos nyugat-európai kelet-európaiakról alkotott felfogását tükrözi.

Valóban, a muzulmán bevándorlók folyamatosan növekvő számával szemben kimutatott egyre nagyobb nemtetszéssel párhuzamosan, a nyugatiak kényelmetlenül érzik magukat a volt szocialista tömb országaiból érkező emberek masszív bevándorlása miatt, ami az Európai Unió határainak keleti irányú elmozdulásával együtt következett be. Míg a muzulmánok probléma Európa középső és északi részén erőteljes, a keleti bevándorlás főleg délen vált ki izgalmakat, az olyan országokban, mint Olaszország, vagy Spanyolország. A romák, az illegális bevándorlók, a különféle bűnöző elemek és az olcsó munkaerő egyre nagyobb létszámú jelenléte, az euró-övezet válsága és a munkanélküliség közepette, egy adott pillanatban általános frusztrációt és aggodalmat váltott ki a nyugat-európai polgárok sorában. A dolgok ilyenfajta alakulása vezet a jobboldali pártok népszerűségének növekedéséhez, melyek nemcsak muzulmánellenes üzeneteket hirdetnek, hanem etnicistákat és idegengyűlölőket is. Következésképpen az idegenek nyugat-európai beáramlásának felerősödésével már meg is jelentek az EU-ban az identitási konfrontációk.

A rendkívül kényes témáról szóló vitákat elkerülni akaró hivatalosságok sem rejthetik véka alá a végtelenségig, hogy létezik egy keleti migráció által generált idegengyűlölet. E tekintetben az első nyilvános leleplezés az Európai Unió Alapvető Jogok Ügynöksége által a rasszizmusról és idegengyűlöletről készített 2006-os jelentésben történt, amelyben megemlítették, hogy „a rasszista erőszak és gyilkosságok Európa jelentős társadalmi betegségét képezik”. Az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottsága (ECRI) pedig 2007-ben megállapította: „a rasszizmus és intolerancia virulens jelenségei tapasztalhatók a tagállamokban”, különösen azokban, melyek megsínylették a gazdasági válságot, ahol az „idegeneket megbélyegzik” és diszkriminálják a „közbeszédben”. Az ECRI jelzi, hogy „mélységesen aggódik a közvélemény soraiban érezhető negatív légkör miatt (…), melyeket bizonyos médiák táplálnak, továbbá a rasszista és idegengyűlölő érvek közbeszédben történő használata miatt”.

A Bizottságot különösen „aggasztja a muzulmánnak tartott személyekkel szembeni ellenséges légkör erősödése”, „továbbra is aggasztják a számos európai államban egyre terjedő antiszemita jelenségek” és „sajnálja, hogy jelen van a színes bőrű lakossággal szemben hirdetett rasszizmus” és „ezt nem ismerik el eléggé”, továbbá elítéli az „emberi jogok romákkal szembeni megsértését” [3]. Ezekben az anyagokban egyértelmű utalásokat találunk a zömmel délkelet-európai származású romákkal szembeni idegengyűlölet-alapú tettekre. Ezek helyzete valóban külön fejezetet képez az európai identitáris integráció napirendjén.

Egyes EU-tagállamok számára úgy tűnik, a romák integrálása kezd komoly európai üggyé válni. Olaszországban eljutottak oda, hogy az olasz belügyminiszter, Roberto Maroni, a radikális és bevándorlás-ellenes Északi Liga tagja „nulla toleranciát” ígért az illegális bevándorlás elleni harcban. 2008 májusában kijelentette, hogy elsősorban a roma etnikumú románok félszigetre érkezését akarja korlátozni; ezen kívül tárgyalásokat folytatott volna az Európai Bizottsággal a szabad közlekedés szabályairól, hogy „korlátozásokat lehessen bevezetni, amikor a nemzetbiztonság a tét” [4]. Maga a miniszterelnök, Silvio Berlusconi sem rejtette véka alá az idegenekkel szembeni diszkriminatív hozzáállását, és az állam élére őt visszajuttató választási kampányának üzenetét is a bevándorlókkal szembeni lépések szigorítására építette. Ezek a magas szinten tapasztalható viselkedések arra késztették az államfőt, Giorgio Napolitanót, hogy akkor nyilvánosan elítélje az értékek „visszafejlődésének veszélyét” a félszigeten, felhívást intézve az idegenek elleni erőszakos tettek befejezésére [5].

Időközben különböző olasz városokban a helyiek részéről támadásokat lehetett és lehet tapasztalni a romák táborai ellen. Általában a düh ezen megnyilvánulásai reakciók egyes bűncselekményekre, melyeket a bevándorlói közösségek egyes tagjai követtek el. Olaszország Belügyminisztériumának 2010-es statisztikai adatai szerint a román állampolgárok (elsősorban romák) a szándékos emberölések 15 százalékáért, a nemi erőszakok 16 százalékáért, a csalások 15 százalékáért és a rablások, valamint a tulajdonok elleni támadások 20 százalékáért voltak felelősek [6]. Az olaszok többek között elemi erejű lázadások formájában is válaszolnak az említett bűncselekményekre, ahogy az például 2008-ban, Nápolyban történt, miután egy 16 éves roma etnikumú fiatal lány megpróbált elrabolni egy hat hónapos gyermeket. A feldühödött helybeliek kövekkel, gyújtópalackokkal és feszítővasakkal támadtak a térségbeli romákra, megpróbálva őket távozásra kényszeríteni, a romák kierőszakolt távozása után pedig felgyújtották a táborukat [7].

Szintén 2008-ban, Velence mellett, az egyik gyárban a média felfigyelt egy vadászati naptárszerű hirdetményre, mely a következőt tartalmazta: „Megkezdődött a vadászidény: románokra, albánokra, koszovóiakra, cigányokra és más vándorló vadakra”. A hirdetményben az áll, hogy a „vad” bármilyen típusú lőfegyverrel leteríthető, hogy nincs mennyiségi korlát és ahol nagyobb létszámban vannak jelen, gránátokat, automata géppuskákat, vegyi fegyvereket és kutyákat is használni lehet. Ez az eset nem egyedülálló, ugyanez a hirdetmény más térségbeli gyárakban is megjelent.

Tünetjellegű, hogy az ilyenfajta üzenetek és viselkedési formák a munkások, az olasz lakosság széles köreiben jelennek meg, ami egyértelműen jelzi az idegengyűlölő érzés felfokozódását abban az országban, és a bevándorlókat démonizáló tendenciákat [8]. Maga az a tény, hogy a vatikáni „igazságügy-miniszter”, Martino kardinális kijelentette, hogy az illegális bevándorlás „nem tekinthető bűncselekménynek”, „egyetlen népet sem szabad úgy démonizálni, ahogy az a románokkal történik”, egyértelműen mutatja, milyen hajlamokat érzékelnek a lakosság szintjén a hatóságok [9]. Az ellenségességek azóta még jobban felerősödtek, és nemcsak Olaszországban, hanem más európai országokban is, melyek elfogadhatatlan idegengyűlölő viselkedést mutattak a kelet-európaiakkal és különösen a roma közösséggel szemben.

 

Bibliográfia:

1. Protestele sociale iau amploare în Europa de Est // de Peter Schwarz. World Socialism Web Site. 30 ianuarie 2012 / http://www.wsws.org/ro/articles/2012/jan2012/euro-j30.shtml

2. Dutch Diplomat: Balkan People Are Not Europeans // The Balkan Chronicle. Wednesday, 29 February 2012 / http://www.balkanchronicle.com/index.php?option=com_content&view=article&id=2146:dutch-diplomat-balkan-people-are-not-europeans&catid=82:europe&Itemid=458

3. Consiliul Europei, îngrijorat de amploarea discriminării //  Sursa: Adevarul Autor: Sorin Iordache. 25 mai 2007 / http://www.adevarul.ro/articole/consiliul-europei-ingrijorat-de-amploarea-discriminarii/313337

4. Roma: Noul ministru de Interne vrea să limiteze accesul romilor din România // 10 mai 2008 / http://www.mediafax.ro/externe/roma-noul-ministru-de-interne-vrea-sa-limiteze-accesul-romilor-din-romania-2626453

5. Europa, sub impactul dreptei // de Gabriela Anghel. România Liberă, 28 Iunie 2007 / http://www.romanialibera.ro/actualitate/europa/europa-sub-impactul-dreptei-99506.html

6.Табор уходит из Европы // Федор ЛУКЬЯНОВ. «Эхо планеты». 25 августа 2010 года / http://www.demoscope.ru/weekly/2010/0433/gazeta015.php

7. Napoli: O tabara de rromi a fost incendiata // 28 mai, 2008 / http://www.ziare.com/napoli/stiri-napoli/napoli-o-tabara-de-rromi-a-fost-incendiata-319578

8. S-a deschis sezonul la vânătoare de români? // Autor: Cornel Toma. 23 mai 2008 / http://www.adevarul.ro/actualitate/romani_in_italia/S-a-deschis-sezonul-vanatoare-romani_0_31797324.html

9. Vatican: Poporul roman nu trebuie demonizat // 12 mai 2008 / http://www.ziare.com/international/stiri-externe/vatican-poporul-roman-nu-trebuie-demonizat-307959

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?
Krónika

A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?

Egy munkahelyen a beígért béremeléstől a távozás feltételeiig sok minden válhat vita tárgyává. Vallasek Magdolna jogásszal arról beszélgettünk, mit érdemes tisztázni a szerződés aláírása előtt, és milyen mozgástere van a dolgozónak a munkaviszony során.

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix
Főtér

Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix

Olajgyár építését támogatja a CEC Bank Kolozs megyében. Továbbá: most már tényleg lesz IKEA Erdélyben?

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye
Székelyhon

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye

Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr
Krónika

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr

Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.

Balesethez vonultak ki nagy erőkkel a tűzoltók Csíkszeredában
Székelyhon

Balesethez vonultak ki nagy erőkkel a tűzoltók Csíkszeredában

Baleset történt kedd este Csíkszeredában, a tűzoltók is nagy erőkkel siettek a helyszínre.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS