// 2024. október 22., kedd // Elod
Nicolae Ceauşescu

Gyűlölettel szeretni a hazát

Mi a közös Nicolae Ceauşescuban, Ion Iliescuban, Corneliu Vadim Tudorban, Bogdan Diaconuban és Marian Munteanuban? Lásd alább.

Több mint 50 éve a hazaszeretet az a fogalom, mely mögé a románok elleni legbrutálisabb lépéseket rejtik, de azokat a személyeket is, akik éppen arra az országra nézve a legártalmasabbak, melyet nyilvános kijelentéseik szerint védelmeznek.

Az IRES egyik februári felmérése szerint

a románok csaknem fele még mindig nagy hazafinak tartja Nicolae Ceauşescut,

aki csak Romániát akarta naggyá tenni, magának nem kívánt semmit. A történelem azonban bebizonyította, hogy a sokat emlegetett Moszkvával szembeni függetlenség, a küladósság teljes visszafizetése vagy a túlpörgetett iparosítás csak eszközök voltak Európa egyik legkeményebb kommunista diktatúrájának kiépítése, a 80-as évekbeli éhezés és óriási sorok és a román gazdaság csődje felé, mely 1989 után amúgy is összeomlott volna, ahogy az számos korabeli dokumentumból kiderül.

1989 után különben a legnagyobb nemzet- és hazaszerető szerepet a csausiszta rezsim követője, Ion Iliescu vette át. Szintén az ellenséges erőkkel szemben védelemre szoruló haza iránti szeretetét hangoztató volt államfő bányászokat hívott Bukarestbe (akik helyre tették az ősi földet „destabilizáló” „románellenes elemeket”) és – legalább – egy évtizedre megakasztotta Románia gazdasági fejlődését, mert a FSN-s (Nemzeti Megmentési Front – a szerk.) hazafiak

nem bocsátják áruba az országukat, de egy pillanatig sem okoz gondot nekik ellopni azt.

Corneliu Vadim Tudor politikai hanyatlása után egy időre háttérbe szorult a politikai és társadalmi aberrációkhoz indokul szolgáló nacionalizmus. Mivel ők is integrálódni szeretnének a dekadens Nyugatba, a tőlük különbözőkre és ezáltal a drága hazájukat fenyegetőkre dühös románok elfojtották szélsőséges kirohanásaikat és – nehezen – belementek a tolerancia mímelésébe. Az utóbbi években azonban, főleg a világszintű gazdasági és politikai válság, de a nacionalizmus robbanásszerű európai felerősödése közepette is a tiszta román gént védelmező helyi hazafiak erőteljesebben és még veszélyesebben jelentek meg újra a színen.

Újra a legsiralmasabb alakok kezdtek megbújni e nagylelkű paraván mögött.

Itt vannak például a nagy hazafi Bogdan Diaconu elképzelései az Egységes Románia Pártból (PRU): a romák „térjenek vissza” a cigány névhez, Bukarest ne fogadjon be menekülteket, a „magyar szélsőségeseket” pedig börtönbe kell zárni. Könnyen megfigyelhető, hogy ennek a Románia-szeretőnek minden gondolata valakik, romák, menekültek, magyarok ellen irányul. Hiszen erre korlátozódik azoknak a nagy szeretete, akik hazát lélegzenek: megoldásaik nem egy közösség javát, hanem mások zaklatását szolgálják. Mindig.

„Románia keresztény ország és az is marad, mely egy férfi és egy nő közötti házasságon alapuló családra támaszkodik”, állítja politikai programjában Marian Munteanu pártja, a Szövetségünk Románia (ANR) is. Itt is nagyon világos a jelentős számú, amúgy szintén román emberekből álló közösség ellen irányuló utalás. De a román politika nacionalistái csak akkor szeretik a hazájukat, ha az behódol a szeszélyeiknek.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára
Főtér

Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára

A kommunista rezsim nemzeti korszakában sokan és sokat dolgoztak azon, hogy Doboka várába valahogy beültessenek egy bizonyos (román) Gelut. Össze is jött az elvtársaknak. Megnéztük, mi van ott ma.

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”
Krónika

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”

Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
Főtér

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve
Székelyhon

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve

Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap este Kézdivásárhely közelében. Három személy megsérült, egy közülük a roncsok közé szorult.

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült
Krónika

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült

Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”
Székelyhon

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”

Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.