Ha nem vagytok képesek (ti. a nacionalisták) úgy szeretni, ahogy mi, erdélyiek, legalább tiszteljétek. Tudor Duică írása.
Erdély ugyanolyan mértékben Románia, ahogy Baszkföld Spanyolország, Katalónia Spanyolország, Dél-Tirol Olaszország, Bajorország Németország, vagy Skócia Nagy-Britannia.
Erdély egyre jobban integrálódik a közép-európai gazdasági és politikai életbe és ugyanakkor egyre népszerűbb úti céljává válik az egész világból érkező turistáknak.
Akár tetszik, akár nem – és, sajnos, számos helybéli azt szeretné, ha a dolgok másképp alakulnának (itt nem csak románokra utalok) –, Erdély multikulturalizmusa – egyik meghatározó tulajdonsága a jelentős homogenizálási erőfeszítések ellenére – megmaradt, ami azt jelenti, hogy
arról, ami megtörténhet, amikor különféle kultúrák több mint 800-900 évig közvetlen kapcsolatba kerülnek egymással.
Erdély Románia, ugyanakkor nemzetközi brand is, de az ebből fakadó esélyekkel nem nagyon tudunk élni, különösen az idegenforgalom terén.
Erdély Románia, ugyanakkor haza, összes lakója által szeretett és tisztelt haza, akármelyik etnikai közösséghez vagy felekezethez tartozik.
Erdély létezik, eleven, más, a mienk, mindenkié… Ha nem vagytok képesek úgy szeretni, ahogy mi, erdélyiek, legalább tiszteljétek. És
Végezetül Lucian Nastasă-Kovacs professzort idézem:
„Egy dolgot nagyon világosan el kell ismernünk: a bukaresti politikai hatalom 1918 után kigondolt politikát folytatott Erdély elrománosítására. Itt nem annyira a számokról van szó, mert a statisztikák világosan mutatják, hogy a románok többségben voltak. A városi–falusi arányban való reprezentáltságuk volt a kérdés. A románok sokan voltak, de többségük falun élt, márpedig a városi központ a legfontosabb, mely meghatározza egy társadalom modern fejlődését. Aztán az intézményekről van szó. Románia egyértelműen elrománosítási folyamatnak vetette alá Erdélyt. Ez az elrománosítás látható a városi központokban, az iskolai intézményektől kezdve.”
Évtizedeken keresztül elnémetesítési, majd elmagyarosítási és elrománosítási kísérleteknek voltunk alávetve… Elég!!!
Itt az ideje, hogy egy nagyon hosszú elerdélyesítési „kísérletnek” legyünk kitéve…
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.
Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.
Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére – jelentette ki a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Madarasi-Hargitán vasárnap.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.