Ha nem vagytok képesek (ti. a nacionalisták) úgy szeretni, ahogy mi, erdélyiek, legalább tiszteljétek. Tudor Duică írása.
Erdély ugyanolyan mértékben Románia, ahogy Baszkföld Spanyolország, Katalónia Spanyolország, Dél-Tirol Olaszország, Bajorország Németország, vagy Skócia Nagy-Britannia.
Erdély egyre jobban integrálódik a közép-európai gazdasági és politikai életbe és ugyanakkor egyre népszerűbb úti céljává válik az egész világból érkező turistáknak.
Akár tetszik, akár nem – és, sajnos, számos helybéli azt szeretné, ha a dolgok másképp alakulnának (itt nem csak románokra utalok) –, Erdély multikulturalizmusa – egyik meghatározó tulajdonsága a jelentős homogenizálási erőfeszítések ellenére – megmaradt, ami azt jelenti, hogy
arról, ami megtörténhet, amikor különféle kultúrák több mint 800-900 évig közvetlen kapcsolatba kerülnek egymással.
Erdély Románia, ugyanakkor nemzetközi brand is, de az ebből fakadó esélyekkel nem nagyon tudunk élni, különösen az idegenforgalom terén.
Erdély Románia, ugyanakkor haza, összes lakója által szeretett és tisztelt haza, akármelyik etnikai közösséghez vagy felekezethez tartozik.
Erdély létezik, eleven, más, a mienk, mindenkié… Ha nem vagytok képesek úgy szeretni, ahogy mi, erdélyiek, legalább tiszteljétek. És
Végezetül Lucian Nastasă-Kovacs professzort idézem:
„Egy dolgot nagyon világosan el kell ismernünk: a bukaresti politikai hatalom 1918 után kigondolt politikát folytatott Erdély elrománosítására. Itt nem annyira a számokról van szó, mert a statisztikák világosan mutatják, hogy a románok többségben voltak. A városi–falusi arányban való reprezentáltságuk volt a kérdés. A románok sokan voltak, de többségük falun élt, márpedig a városi központ a legfontosabb, mely meghatározza egy társadalom modern fejlődését. Aztán az intézményekről van szó. Románia egyértelműen elrománosítási folyamatnak vetette alá Erdélyt. Ez az elrománosítás látható a városi központokban, az iskolai intézményektől kezdve.”
Évtizedeken keresztül elnémetesítési, majd elmagyarosítási és elrománosítási kísérleteknek voltunk alávetve… Elég!!!
Itt az ideje, hogy egy nagyon hosszú elerdélyesítési „kísérletnek” legyünk kitéve…
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.
Nem vicc, nem trollkodás, tényleg ez történt.
Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.
A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.
Sokánt, ahogy az úri közönség szokta mondani. Egy meleg karmester vezényelte a 2026-os bécsi újévi hangversenyt. És persze, jött a botrány.
Napok óta borzolja a kedélyeket és minden bizonnyal még jó ideig felháborodás övezi a helyi illetékek drasztikus januári megemelését, amely már csak azért is lesz nehezen megemészthető, mert hamarosan újabb ingatlanadó-növelés következhet.
A Moldvai Köztársaságnak adományozza régi városi buszait a kolozsvári városháza. Banki alkalmazott segítségével vesztette el megtakarításait egy Olaszországban dolgozó román nő.
Nem mindennapi balesetet szenvedett csütörtök délben egy fiatal, marosvásárhelyi sofőr Predealon: autójával egy üdülőtelepi panzió tetejére csúszott rá az útról.
Elhagyott, megszaggatott hátizsákra bukkantak a hegyimentők a Brassótól délre található Nagykőhavason, ahol számos medve jelenlétét jelentették az elmúlt időszakban is.
Szánalommal nézem a politikusainkat, ahogy az egyik jókedvre buzdít, a másik a szilveszteri bakijait mutogatja vihorászva, a harmadik a hóréteg vastagságára büszke. Egyiktől sem hallom azt mondani, hogy „emberek, bocsánatot kérek az adóemelésekért”.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.
Nem vicc, nem trollkodás, tényleg ez történt.
Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.
A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.