Ha nem vagytok képesek (ti. a nacionalisták) úgy szeretni, ahogy mi, erdélyiek, legalább tiszteljétek. Tudor Duică írása.
Erdély ugyanolyan mértékben Románia, ahogy Baszkföld Spanyolország, Katalónia Spanyolország, Dél-Tirol Olaszország, Bajorország Németország, vagy Skócia Nagy-Britannia.
Erdély egyre jobban integrálódik a közép-európai gazdasági és politikai életbe és ugyanakkor egyre népszerűbb úti céljává válik az egész világból érkező turistáknak.
Akár tetszik, akár nem – és, sajnos, számos helybéli azt szeretné, ha a dolgok másképp alakulnának (itt nem csak románokra utalok) –, Erdély multikulturalizmusa – egyik meghatározó tulajdonsága a jelentős homogenizálási erőfeszítések ellenére – megmaradt, ami azt jelenti, hogy
arról, ami megtörténhet, amikor különféle kultúrák több mint 800-900 évig közvetlen kapcsolatba kerülnek egymással.
Erdély Románia, ugyanakkor nemzetközi brand is, de az ebből fakadó esélyekkel nem nagyon tudunk élni, különösen az idegenforgalom terén.
Erdély Románia, ugyanakkor haza, összes lakója által szeretett és tisztelt haza, akármelyik etnikai közösséghez vagy felekezethez tartozik.
Erdély létezik, eleven, más, a mienk, mindenkié… Ha nem vagytok képesek úgy szeretni, ahogy mi, erdélyiek, legalább tiszteljétek. És
Végezetül Lucian Nastasă-Kovacs professzort idézem:
„Egy dolgot nagyon világosan el kell ismernünk: a bukaresti politikai hatalom 1918 után kigondolt politikát folytatott Erdély elrománosítására. Itt nem annyira a számokról van szó, mert a statisztikák világosan mutatják, hogy a románok többségben voltak. A városi–falusi arányban való reprezentáltságuk volt a kérdés. A románok sokan voltak, de többségük falun élt, márpedig a városi központ a legfontosabb, mely meghatározza egy társadalom modern fejlődését. Aztán az intézményekről van szó. Románia egyértelműen elrománosítási folyamatnak vetette alá Erdélyt. Ez az elrománosítás látható a városi központokban, az iskolai intézményektől kezdve.”
Évtizedeken keresztül elnémetesítési, majd elmagyarosítási és elrománosítási kísérleteknek voltunk alávetve… Elég!!!
Itt az ideje, hogy egy nagyon hosszú elerdélyesítési „kísérletnek” legyünk kitéve…
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.
Ionuț Moșteanu, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselőházi frakcióvezetője szerint egy Ilie Bolojan vezette PSD–PNL–USR-kormány lenne a legmegfelelőbb konstrukció a jelenlegi helyzetben.
Nem jött össze a bennmaradás a sepsiszentgyörgyi rendezésű vébén, a román jégkorong válogatott 2019 után ismét a divízió 1/B-ben kötött ki. Külföldön már kinyitottak a szavazókörzetek.
Negyvenhat házkutatást tartottak Maros megyében a rendőrök egy folyamatban lévő, illegális erdőgazdálkodással kapcsolatos bűnügy okán szerdán reggel.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Életét vesztette egy fiatal, húszéves sofőr, egy kiskorú utas pedig súlyosan megsérült, miután autójukkal gyakorlatilag felcsavarodtak egy fára hétfőn este Bákó és Vaslui megye határánál.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.