Ha nem vagytok képesek (ti. a nacionalisták) úgy szeretni, ahogy mi, erdélyiek, legalább tiszteljétek. Tudor Duică írása.
Erdély ugyanolyan mértékben Románia, ahogy Baszkföld Spanyolország, Katalónia Spanyolország, Dél-Tirol Olaszország, Bajorország Németország, vagy Skócia Nagy-Britannia.
Erdély egyre jobban integrálódik a közép-európai gazdasági és politikai életbe és ugyanakkor egyre népszerűbb úti céljává válik az egész világból érkező turistáknak.
Akár tetszik, akár nem – és, sajnos, számos helybéli azt szeretné, ha a dolgok másképp alakulnának (itt nem csak románokra utalok) –, Erdély multikulturalizmusa – egyik meghatározó tulajdonsága a jelentős homogenizálási erőfeszítések ellenére – megmaradt, ami azt jelenti, hogy
arról, ami megtörténhet, amikor különféle kultúrák több mint 800-900 évig közvetlen kapcsolatba kerülnek egymással.
Erdély Románia, ugyanakkor nemzetközi brand is, de az ebből fakadó esélyekkel nem nagyon tudunk élni, különösen az idegenforgalom terén.
Erdély Románia, ugyanakkor haza, összes lakója által szeretett és tisztelt haza, akármelyik etnikai közösséghez vagy felekezethez tartozik.
Erdély létezik, eleven, más, a mienk, mindenkié… Ha nem vagytok képesek úgy szeretni, ahogy mi, erdélyiek, legalább tiszteljétek. És
Végezetül Lucian Nastasă-Kovacs professzort idézem:
„Egy dolgot nagyon világosan el kell ismernünk: a bukaresti politikai hatalom 1918 után kigondolt politikát folytatott Erdély elrománosítására. Itt nem annyira a számokról van szó, mert a statisztikák világosan mutatják, hogy a románok többségben voltak. A városi–falusi arányban való reprezentáltságuk volt a kérdés. A románok sokan voltak, de többségük falun élt, márpedig a városi központ a legfontosabb, mely meghatározza egy társadalom modern fejlődését. Aztán az intézményekről van szó. Románia egyértelműen elrománosítási folyamatnak vetette alá Erdélyt. Ez az elrománosítás látható a városi központokban, az iskolai intézményektől kezdve.”
Évtizedeken keresztül elnémetesítési, majd elmagyarosítási és elrománosítási kísérleteknek voltunk alávetve… Elég!!!
Itt az ideje, hogy egy nagyon hosszú elerdélyesítési „kísérletnek” legyünk kitéve…
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Nem a magánember, hanem a politikus mosolyáról lesz itt szó, abban pedig benne van az egész romániai mélyvalóság.
Gondolatok az alkotmánybíróság és a különleges nyugdíjak 15 éves problémája körül.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
További híreink: négy év börtönre ítélték „a nagy matematikusnak” kampányoló manelistát, de meglépett, a településekre bemerészkedő medvéket pedig ezentúl azonnal ki lehet lőni.
„Ha elkezdjük tanulmányozni az idén 800 éves Naphimnuszt, azon keresztül megközelíthető Szent Ferenc lelkülete, a ferences lelkiség” – mondta el a Krónikának Urbán Erik, a Kisebb Testvérek Szent István Királyról elnevezett Rendtartományának vezetője.
Megrongálták a Sepsi OSK utánpótláscsapatának autóbuszát Craiován. Nem vár tovább, megnősül Nicușor Dan.
Egy adósság miatt keletkezett konfliktusban vesztette életét egy 47 éves Hargita megyei férfi, miután egy 21 éves mikóújfalusi fiatal késsel szívtájékon szúrta. Az áldozat még autóba szállt, hogy hazamenjen, de útközben elvérzett.
Igencsak nehéz kérdésekre kell válaszolniuk azoknak, akik szeretnének román állampolgárok lenni – erre világított rá Dominic Fritz temesvári polgármester.
Jogerősen négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a brassói ítélőtábla emberölési kísérlet és garázdaság miatt Dani Mocanu manele-énekest.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Nem a magánember, hanem a politikus mosolyáról lesz itt szó, abban pedig benne van az egész romániai mélyvalóság.
Gondolatok az alkotmánybíróság és a különleges nyugdíjak 15 éves problémája körül.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?