// 2025. szeptember 18., csütörtök // Diána

Egyesülés vagy annektálás? Besszarábia, 1918. március 27.

// HIRDETÉS

A román nemzeti diskurzusban természetesen egyesülést illik mondani. Sőt, ha nem ezt mondja valaki, hazaáruló! De a tények makacs dolgok. Még a történelmiek is.

Az 1918 márciusában lezajlott, Besszarábia Románia részévé válásával járó események óta eltelt évszázad során a történtekkel kapcsolatos különféle változatok, különféle értelmezések versengtek egymással. Egy történelmi téma rekonstruálása és értelmezése nemcsak a tényektől függ, holott talán elsősorban ezektől kellene függnie, hanem a kutatók eltérő identitásaitól, tudatosan, vagy öntudatlanul magukévá tett értékektől is.

Alberto Basciani: Nehéz Egyesülés. Besszarábia és Nagy-Románia, 1918-1940

Ez egy banális kijelentés, de alapvetően fontos annak a kulturális örökségnek a megértéséhez, mellyel a múlthoz közelítünk. Mert a legtöbbek számára a múlt „idegen ország”, „ismeretlen világ”.

A politikai-ideológiai értelmezések különböző mértékben, különféle intenzitással félreteszik a kényelmetlen tényeket,

a szürke területeket, ugyanis a leegyszerűsítésben és az instrumentalizálásban érdekeltek.

A történetírásnak e megközelítések szemszögéből nézve nem annyira a rekonstruálás és a magyarázat a szerepe, hanem a romantikus módon felépített nemzet, vagy a leninizmus szellemében meghatározott osztály megnevelése. A teleologikus megközelítések számára semmi más sem számít.

Vasile Stati: Moldova történelme

Az 1918. március 27-i/április 9-i történések (a két dátum a Julián- és a Gergely-naptár szerinti – a szerk.) nem úszták meg a vitákat, melyek főleg azon történészek között zajlottak, akik elsősorban bizonyos ideológiai programokhoz voltak hűek és csak másodlagosan voltak támogatói valamilyen kritikus igyekezetnek, akár a romániaiakról, a szovjetunióbeliekről, moldovaiakról vagy oroszországiakról volt szó.

A meglévő források – dokumentumok, résztvevői beszámolók, kiadványok – ellentmondásosak.

A tényeket száz évvel az események után az értelmezések meddőhegye fedi el.

A tényeknek, még a nagy narratívák számára is kényelmetlen tényeknek szentelt nagy figyelem segíthet megértenünk egy amúgy is bonyolult, összeférhetetlen értelmezésekkel terhelt, politikailag és ideológiailag instrumentált múltat.

I. Levit: Moldáv Köztársaság (1917. november–1918. november)

És még ha egy bizonyos „olvasat” dominánssá, hegemonikussá is válik egy bizonyos térségben, a „készen vett eszmék” révén, ismételgetéssel, ez nem jelenti azt is, hogy megállja a helyét egy kritikai megközelítésben. A történésznek nem kötelessége megvédeni a múltbeli tetteket, vagy a múltbeliek kijelentéseit. Ellenkezőleg, az a feladata, hogy egyszerűen megértse és közölje azt, amit megértett abból a múltból, mely egy bizonyos témával kapcsolatos.

Több történelmi perspektíva létezik az 1918. március 27-i/április 9-i eseményekről. Egy részük röviddel az események után körvonalazódott, mások a közelmúltban. Nem mindig van szó határozott elhatárolhatóságokról, ugyanis egyes szerzők politikai vagy szakmai megfontolásokból idővel módosították vagy árnyalták álláspontjukat.

A Moldovai SZSZK történelme

A román nemzeti perspektíva már a két világháború között kialakult,

azt aztán a nemzeti-kommunizmusban félénken újra elővették, majd felerősítették a posztkommunizmusban, mind Romániában, mind a Moldovai Köztársaságban. Ez a perspektíva idővel több dolgozatot is eredményezett. Ezek leggyakrabban a résztvevők, elsősorban post-factum diskurzusát vagy a korabeli militáns diskurzust veszik át. Úgy tűnik, a történetírásnak nem a megmagyarázás a szerepe, mint inkább a történések megindokolása, esetleg egy politikai irányvonal (újbóli) feltámasztása. Besszarábia és Románia 1918. márciusi egyesülése a „hazafias” értelmezés számára magától értetődőnek tűnik. A történelem mély rétegeiről tört felfele és csak a kedvező alkalomra várt. Itt nyilvánvalóan egy túlnyomórészt teleologikus értelmezésről van szó.

Szintén a két világháború közötti időszakban

körvonalazódott a román nemzeti szemlélettel szembeszálló szovjet perspektíva is.

Propagandisztikus, politikai szerepe volt, és a Kremlnek a Besszarábia „visszaszerzésére” és a Szovjetunióba történő „reintegrálására” irányuló céljait volt hivatott szolgálni. Ennek az áramlatnak a képviselői számára Románia 1918 januárjában megszállta Besszarábiát, a Moldovai Köztársaságot pedig az Országtanács „árulásával” vonták be a királyságba. A „kijavításra” csak 1940-ben került sor, a „felszabadítással” és a térség részleges beillesztésével a Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaságba. Ez a perspektíva töredékesen jelenleg is jelen van a domináns orosz történetírási körökben.

A (politikai értelemben vett) moldovai – MSZSZK-/Moldovai köztársaságbeli – nemzeti perspektíva

az 1980-as évek végén, de főleg 1991 után jelent meg. Ez az értelmezés elsősorban Moldova Demokratikus Köztársaságnak mind egy orosz föderatív államon belüli autonóm struktúraként, mind független tényezőként való létezésének időszakát hasznosítja. Egy kvázi moldocentrikus áramlatról van szó, mely átvett bizonyos elemeket a szovjet korszakból, például a román csapatok 1918. januári besszarábiai behatolásának elítélését, a jászvásári (Iaşi) hivatalosságok politikai játékát, beleértve azokat a nyomásgyakorlásokat is, melyek célja annak elérése volt, hogy az Országtanács tagjainak többsége megszavazza az egyesülést Romániával.

P. Cazacu: A Prut és Dnyeszter közötti Moldova, 1812–1918

Bár megkésve és bizonyos „félénkséggel”, egy semleges, az 1918. márciusi eseményeket kritikusan megközelítő perspektíva is körvonalazódott. Ez politikai szempontból el nem kötelezett – vagy igyekszik nem az lenni –, és az akkori történések hiteles olvasatát próbálja kínálni. Az ebbe az értelmezési áramlatba tartozó történetírók elutasítják a történelem instrumentalizálását, a vitát helyezik előtérbe; szakmai diskurzusuk alternatívát képez a teleologikus perspektívákkal szemben.

A dokumentumok és visszaemlékezések szerzői, a különféle helyekről származó mai történészek és közvélemény különböző fogalmakat használtak/használnak a szóban forgó eseményekre, melyek

általában nem semleges jellegűek: egyesülés, odacsatolás, annektálás.

Az Országtanács által 1918. március 27-én/április 9-én elfogadott hivatalos dokumentum a Besszarábia Romániával történő egyesülése kifejezést használja. A két világháború közötti és egészen a mai napig megszületett román szövegek és hivatalos diskurzusok – grosso modo a háborúk közötti időszak első két évtizedének kivételével – változatlanul egyesülésre hivatkoztak, hivatkoznak.

De a korabeli egyéni megfogalmazások valamivel árnyaltabbak voltak. Mária királyné, például, Besszarábia annektálásáról ír a naplójában, míg az egyesülés kifejezést csak idézőjelek között használta. I. G. Duca, a háború alatti I. I. C. Brătianu-kabinet tagja az események után egy évtizeddel úgy emlékezett vissza, hogy a román csapatokat 1918 januárjában azzal a gondolattal küldték a Pruton túlra, hogy betagolják Besszarábiát a Román Királyságba, bár a „formális” momentumot taktikai okokból elhalasztották. A román csapatok 1918 januárja és márciusa közötti besszarábiai tartózkodásával kapcsolatosan egy másik liberális politikus, George Mârzescu éppenséggel 1918. március 27–28-án a következőket írta:

„Rögzítjük Besszarábia megszállásának eredményeit, amiről a kormányunk január 1-én döntött.”

Ion Nistor: Besszarábia történelme

A román konzervatívok is Besszarábia „magasabb érdekekből” történő megszerzéséről beszéltek 1918 januárjában. Constantin Arion, a Marghiloman-kormány külügyminisztere 1918 márciusában Besszarábia Románia általi annektálásának lehetőségéről beszélt abban az esetben, ha a besszarábiaiak nem akarják/nem szavazzák meg az egyesülést. Kétségtelen, hogy Arion ha nem mást, akkor mindenképpen a román kormányzati körökön belül lezajlott viták tartalmát fejezte ki ezzel. 1918 nyarán abban a válaszban, melyet Averescu tábornok adott a jászvásári parlamentben a külügyminiszternek, a szóban forgó C. Arionnak a Racovskival folyó tárgyalások kérdésére vonatkozó interpellálására, a volt román kormányfő hol Besszarábia Romániához csatolásáról, hol egyesülésről beszélt. Constantin Kiriţescu, a Románia első világháborús részvételére vonatkozó első szintézis szerzője visszatérő módon a Besszarábia odacsatolása kifejezést használta.

A román nyelvű történelmi kultúrában fokozatosan az egyesülés fogalom vált uralkodóvá.

Az annektálás kifejezésnek bizonytalan története van. A szovjet történetírás és propaganda (is) használta, 1991 után pedig a volt szovjet térségből, többek között a Moldovai Köztársaságból is származó dolgozatokban jelentkezett. De ezt a kifejezést nyugati történetírások kritikus történészei is használják, akiknél viszont ez nem propagandisztikus konstrukció, hanem semleges értelmezéssel bír.

Ahogy azt különféle, eszmei szempontból, többek között módszertanilag is különböző kutatók kihangsúlyozták, a Besszarábia Romániához kerülését megelőző események összetettek és ellentmondásoktól nem mentesek voltak.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Gyula és Rózsika a Hójába mennek nyaralni

Sánta Miriám

Nem elég a miccs. Otthon marad a sütő. Hova fér be a kenyér? Erdő szélén nagy a kedv...

Anticikk az antiolvasásról, az antiéletről és arról, amiben vagyunk (nyakig)

Fall Sándor

Van néhány perce? Na jöjjön, mert fontos dolgokat akarok magával megbeszélni.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rakonczay Gábor: A létezés önmagában elég menő dolog

Sólyom István

Az Atlanti-óceánt kétszer is egyedül átkenuzó extrém-sportoló kolozsvári előadásán jártunk.

Szőrök, tüskék, szivattyúk – a húsevő növények táplálkozási technikái lenyűgözők és ijesztők

Sánta Miriám

Megnéztük a húsevő növények kiállítását a kolozsvári botanikus kertben.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Önnek tetszik a posta új logója? Mindegy, ilyen lesz… – hírek pénteken
Főtér

Önnek tetszik a posta új logója? Mindegy, ilyen lesz… – hírek pénteken

A parlament folyosóin menekült a riporter kérdései elől a luxus Mercit vezető képviselő. Az erdélyi tájakat népszerűsítő Charlie Ottley állampolgársági dossziéját öt éve tologatják a hivatalokban.

„Nemzetbiztonsági aggályok”: újabb romániai magyar beruházást hiúsítana meg a volt román energiaügyi miniszter
Krónika

„Nemzetbiztonsági aggályok”: újabb romániai magyar beruházást hiúsítana meg a volt román energiaügyi miniszter

Miután az akadékoskodása miatt egyelőre kútba esett az E.On romániai érdekeltségeinek a magyar MVM általi átvétele, Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter most azt akadályozná meg, hogy a Napolact tejfeldolgozó a Bonafarm tulajdonába kerüljön.

Súlyos állapotban van egy Maros megyei medvetámadás áldozata – az optimálisnál hatszor több medve él a megyében
Főtér

Súlyos állapotban van egy Maros megyei medvetámadás áldozata – az optimálisnál hatszor több medve él a megyében

A kormány október 1-jétől eltörölné az alapélelmiszerek árrésplafonját, ez pedig újabb drágulásokhoz vezethet. Craiován egy ember meghalt, négyen megsebesültek egy utcai tömegverekedésben. Hírek szombaton.

Előkerült az áprilisban eltűnt háromszéki fiatal lány
Székelyhon

Előkerült az áprilisban eltűnt háromszéki fiatal lány

Megtalálta a rendőrség azt a kézdivásárhelyi 16 éves lányt, akinek eltűnéséről még április 11-én értesítették a rendőrséget, de mindeddig nem tudták, hol lehet.

Nyugati titkosszolgálati akció áll a lengyel és a román drónincidensek mögött egy orosz illetékes szerint
Krónika

Nyugati titkosszolgálati akció áll a lengyel és a román drónincidensek mögött egy orosz illetékes szerint

Az MI6, azaz a brit külföldi hírszerzés műve lehetett a szerdai lengyelországi dróntámadás, valamint az, hogy szombaton egy orosz drón belépett Románia légterébe – legalábbis ezt állítja egy orosz illetékes.

Az életéért küzdött a nagy testű kutyákkal egy futó Csíksomlyón
Székelyhon

Az életéért küzdött a nagy testű kutyákkal egy futó Csíksomlyón

Élet-halál harcot vívott a pásztorkutyákkal egy koronkai férfi, akit a csíksomlyói hegyoldalon támadtak meg szombaton. A kangál és kaukázusi típusú kutyák több helyen megharapták, kórházba kellett vinni. Az ügyben büntetőeljárás indul.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Gyula és Rózsika a Hójába mennek nyaralni

Sánta Miriám

Nem elég a miccs. Otthon marad a sütő. Hova fér be a kenyér? Erdő szélén nagy a kedv...

Anticikk az antiolvasásról, az antiéletről és arról, amiben vagyunk (nyakig)

Fall Sándor

Van néhány perce? Na jöjjön, mert fontos dolgokat akarok magával megbeszélni.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rakonczay Gábor: A létezés önmagában elég menő dolog

Sólyom István

Az Atlanti-óceánt kétszer is egyedül átkenuzó extrém-sportoló kolozsvári előadásán jártunk.

Szőrök, tüskék, szivattyúk – a húsevő növények táplálkozási technikái lenyűgözők és ijesztők

Sánta Miriám

Megnéztük a húsevő növények kiállítását a kolozsvári botanikus kertben.

// HIRDETÉS