// 2024. október 22., kedd // Elod
gyilkosság

Caracal, avagy züllés kényelmes pózban

Mindaz, amit a Délről és a Keletről el lehet mondani, a csúcson uralkodó erkölccsel áll kapcsolatban, ahol a polgári élet intézményeit és szabályozását kellene találnunk. Traian Ungureanu írása.

A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg az Europa Liberă oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Egy gyilkossággal szemben senki sem lehet intelligens, inkább kicsit adós a korábban elodázott vagy megtagadott komolysággal. Miután a caracali gyilkosságok sokkja és részletei felszívódtak, megoldásra vár ennek a szörnyűségnek a látszólag érthetetlen értelme. Nem kriminalisztikai értelemben – ez egyszerűnek bizonyult.

Igazából az emberi vagy – pontosabban – embertelen magyarázat számít és ez sokkal bonyolultabb.

Egy becsavarodott alak egy isten háta mögötti helyen elrabol, megerőszakol és meggyilkol két fiatal lányt. Akkor ez egy – hogy is mondják – magángyilkosság? Nem. A történet ezután magával ránt megszokásokat, olyan alakokat és intézményeket, akiknek/melyeknek van vagy nincs közvetlen közük a gyilkossághoz, de keretként szolgáltak annak és ha nem is segítették elő, nem is akadályozták meg. Gheorghe Dincă és az áldozatai, Alexandra Măceşanu és Luiza Melencu nem egy mocskos regényből vagy egy erőszakos filmből importált drámát éltek át és haltak bele. És nem is egy előélet nélküli és a környező élettel kapcsolatban nem álló gyilkos beteg elméjébe zárt pillanatnyi szenvedélyben vagy őrületben jelent meg és tűnt el. Ebben az esetben a bestialitásnak egy hosszasan erjesztett keverékére volt szükség. Az az általános állapot, melyben a román társadalmat a caracali gyilkosságok meglepték, nem csökkenti vagy törli el Gheorghe Dincă bűnösségét, de sok mindent megmagyaráz. Megengedhetetlenül sokat.

Először is el kell mondani, hogy ebben az iszonyatos történetben sehol sincs szó politikai felelősségről.

Sokan gyorsan hagyták magukat elcsábítani e reflex által, mely – nálunk – bármilyen fontos dolgot a kormányon lévő párt nyakába varr. Most a Szociáldemokrata Párt (PSD), holnap a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nyakába és fordítva, a kommentátorok dühétől függően. A caracali gyilkosságoknak, mélységes aljasságukban, az a furcsa és nemkívánatos erényük van, hogy a pártok hatalma és a kommentátorok preferenciái fölé emelkednek. Más szavakkal, a caracali gyilkosságok egy társadalomról beszélnek és nemcsak a választottairól. Közös történelmünknek egy bizonyos szerencsétlen és kézzel fogható momentumáról. E gyászos történek mögött jól láthatóvá válik a nyomorúság és véletlenen vagy kivételen túl terjedő züllés.

A caracali gyilkosságok egy tébolyult kezéből és agyából származnak. Az esélytelenség, a gonoszsággal engedékeny idő és az élet jelentéktelen ára máshonnan származnak: az átélt idők lényegéből. Szerencsétlen nemzeti állandósági minőségükben számos, de a híres caracali gyilkosságokhoz képest névtelen viselkedést, igazságtalanságot és kudarcot táplálnak. Mindezek a gyakran figyelmen kívül hagyott megszokások és fogyatékosságok alkotják a jelent, vagy a mi állapotunkat, annak a társadalomnak az állapotát, melyhez tartozásunkat elismerjük vagy sem. Egy caracali gyilkosságokhoz hasonló szerencsétlenség gyászos fényt vet a díszletre és leleplezi azt – majd a dolgok zavartalanul haladnak az addigi medrükben. Ismerjük, de számításon kívül hagyjuk az apró részleteket,

melyek fenntartják ezt a világot, mely ahhoz szokott hozzá, hogy egyetlen pillanat alatt eladja vagy elveszítse az emberiességét.

Caracalról már régóta semmit sem lehetett hallani és mindenki tudja, ki sem kell már mondania, hogy ott semmi sincs. Tágabban véve az ország ezen úgynevezett déli része esetében, az elfeledett városaival, a nem létező falvaival, a nyomorúsággal, az alkoholizmussal, az elfojtott erőszakkal, a tanulatlansággal és életirány-hiánnyal, már elfogadottá vált az emberi lét eltűnése. Vagyis Moldvával és Dobrudzsával együtt az országnak az a része, melyet magára hagytak és átengedtek a semminek és a senkinek. Ott bármi lehetséges és ez a furcsa szabadság előbb vagy utóbb gyilkosságokba vagy ezeket az erőszakos tetteket jóval megelőzően kétségbeesésbe és elsivatagosodásba fog torkolni. Mindenhol vannak gyilkosságok. Erdélyben is, a Bánságban is. De az ország déli és keleti részét alkotó nagy űrben a gyilkosságokat és az erőszakot természetesnek, logikusnak, maguktól értetődőknek vagy várhatóknak tartják. A züllés nagyon jól rímel ezekkel a helyekre, melyekben semmi sem emelheti fel fejét a mélyszegénység korlátja fölé. Mindaz, amit Caracalról, a Délről és a Keletről el lehet mondani, így vagy úgy az élet általános tónusával és a csúcson uralkodó erkölccsel áll kapcsolatban – ahol a polgári élet intézményeit és szabályozását kellene találnunk.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára
Főtér

Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára

A kommunista rezsim nemzeti korszakában sokan és sokat dolgoztak azon, hogy Doboka várába valahogy beültessenek egy bizonyos (román) Gelut. Össze is jött az elvtársaknak. Megnéztük, mi van ott ma.

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”
Krónika

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”

Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
Főtér

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve
Székelyhon

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve

Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap este Kézdivásárhely közelében. Három személy megsérült, egy közülük a roncsok közé szorult.

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült
Krónika

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült

Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.

Az idei ősz leghidegebb reggelére ébredt Székelyföld
Székelyhon

Az idei ősz leghidegebb reggelére ébredt Székelyföld

Székelyföld-szerte fagypont alá csökkent a hőmérséklet vasárnapra virradóan, a leghidegebbet – mínusz 8,2 Celsius-fokot – ezúttal is Csíkszeredában mérték – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat adataiból.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.