// 2024. november 6., szerda // Lénárd
kártyatrükk

A vadonatúj ukrán kisebbségi törvény: valós reformszándék vagy porhintés?

// HIRDETÉS

Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.

December első felének egyik érdekesnek tűnő híre volt, hogy idén december 13-án az ukrán parlament új törvényt fogadott el a nemzeti kisebbségekről, amelyben rögzítik a nemzeti kisebbségek (közösségek) fogalmát, továbbá garantálják az ukrán alkotmányban meghatározott társadalmi, gazdasági, kulturális és nyelvi jogokat.

Hát ez csodálatos, gondolhatta annak idején bárki. Persze, nem mellékes körülmény, hogy az épp háborúban álló Ukrajnának le kellett tennie az asztalra a kisebbségi törvényt, hiszen ez volt az egyik feltétele annak, hogy megkezdhesse a tárgyalásokat az EU-hoz való csatlakozásról. Ki is csapták, mint valami adu ászt.

Marin Gherman csernovici román újságíró, aki az orosz-ukrán háború kitörése után menekült Romániába és időközben a Libertatea lap munkatársa lett, írásában azt vizsgálja, milyen mértékben tükröz valós reformszándékot az új ukrán kisebbségi törvény. (A szerző egyéb cikkeire vonatkozó szemléinket lásd itt, itt, itt meg itt.) Gherman azzal indít, hogy az ukrajnai kisebbségi közösségek (a cikkben a románt, a magyart és az oroszt említi) türelmetlenül várták a törvény megszavazását, mert azt remélték, hogy a jogszabály hatálytalanítja a hírhedt 2017-es oktatási törvénybe foglalt jogtiprásokat. Emlékeztetőül: az ominózus oktatási törvény jelentős mértékben megcsonkította az ukrajnai kisebbségi közösségek anyanyelvi oktatási jogait. Nos, nem így történt.

Na de akkor miről is szól az ukrán kisebbségi törvény?

Az tény, hogy ukrán premierről van szó, mégpedig olyan értelemben, hogy a ukrán állam első alkalommal foglalja jogszabályba, hogy nem kívánja asszimilálni a nemzeti kisebbségi közösségeket, ami Gherman szerint dicséretes dolog. Ugyanakkor – legalábbis a szándék szintjén – Kijev felelősséget vállal a kisebbségi közösségek értékeinek és hagyományainak megőrzéséért. Ám ha az ember belenéz a törvénybe (és Marin Gherman megtette), kiderül, hogy az anyanyelvi oktatáshoz való hozzáférés terén elkövetett jogtiprásokra nincs megoldás a jogszabályban. A 11. cikkelyben ugyanis az áll, hogy a közoktatást továbbra is a 2017-es oktatási törvény szabályozza. Vagyis, minden marad a régiben. (Jogilag ez talán rendben is van, hiszen egy kisebbségi törvény nem módosíthat egy közoktatási törvényt.) Gherman fel is teszi a költői kérdést: mi értelme volt egyáltalán megszavazni ezt a törvényt? Netán az, hogy megállapíttassék, hogy a kisebbségi közösségeket károsító jogszabályok tulajdonképpen korrektek, továbbá megfelelnek az európai irányelveknek? Ehhez elég lett volna egy sajtóközlemény vagy egy miniszterelnöki nyilatkozat. Semmi szükség nem volt egy nagy csinnadrattával elfogadott új törvényre, amely semmiféle valós változást nem hoz a kisebbségi oktatás terén.

Identitásmegőrző múlt és asszimilációs jövő

A múltban (értsd, 2017 előtt) az ukrajnai nemzeti kisebbségi közösségek tanulhattak a saját anyanyelvükön. 2017-ben viszont Kijev nyelvi kvótákat vezetett be a közoktatási törvényben. Eszerint egy ukrajnai román (magyar, orosz stb.) adófizető polgár, aki a közoktatási rendszert finanszírozza, ugyebár, nem küldhette többé olyan iskolába a gyermekeit, ahol azok végig (értsd, az első osztálytól a tizenkettedik osztályig) a saját anyanyelvükön tanulhattak. Az eredmény pedig az, hogy egy 12. osztályos ukrajnai román, magyar, orosz stb. diák alig tanul valamit a saját anyanyelvén. Vagyis asszimilálódik.

A kártyatrükk: amit a törvény tartalmaz, az alkotmányban is benne van

Gherman felsorolja mindazokat a jogokat, amelyeket az új kisebbségi törvény garantál. Tessék: a kisebbségi közösségeknek joguk van rendezvényeket szervezni az anyanyelvükön (államnyelvi fordítással, ha szükséges), lehetnek (napi)lapjaik, nyomdáik, kiadóik, kétnyelvű plakátjaik, sürgősségi hívások esetén szólhatnak az anyanyelvükön, lehetnek kétnyelvű helységnévtábláik, továbbá lehetnek magániskoláik, ahol minden tantárgy oktatása az anyanyelvükön zajlik. Szó esik a törvényben egyéb politikai jogokról is, mint például a választás és választhatóság joga, kulturális szervezetek alapításának joga vagy a nyilvános anyanyelvhasználat joga. Megjegyzés: az említett jogok az ukrajnai orosz kisebbségre is vonatkoznak, de csak hat hónappal az orosz-ukrán háború befejezése után léphetnek érvénybe.

Igen ám, csakhogy Marin Gherman szerint ezeket a jogokat az ukrán alkotmány eleve tartalmazza. Tehát a törvény nem tesz semmi többet, mint hogy leírja a politikai és jogi valóságot. Javítani viszont nem javít rajta semmit.

Nesze semmi, fogd meg jól!

Gherman megvizsgálta azt is, hogyan viszonyul az új kisebbségi törvény progresszívnek kikiáltott jellegéhez az ukrajnai román és magyar közösségi szervezeti szféra. Nos, nem tapsolnak örömükben. Az ukrajnai románok egyik szervezeti képviselője szerint a kisebbségi törvény nem segít semmit, amíg az ukrán állam nem garantálja a teljes körű anyanyelvi oktatáshoz való alkotmányos jogot. Amíg tehát a 2017-es közoktatási törvény érvényben marad, hiába áll elő az ukrán állam bármilyen kisebbségi törvénnyel, a valós helyzetnek továbbra sincs semmi köze az alkotmányossághoz és az európai irányelvekhez. Ugyanez az álláspontja a kárpátaljai magyar közösség képviselőinek is. Az ukrán hatóságok viszont (érthető módon) azt erősítgetik, hogy az új kisebbségi törvény modellként szolgálhat más államoknak is, a kisebbségvédelem terén.

Ukrajna elsősorban az ukránoknak tesz engedményeket

Gherman egy másik releváns aspektusra is rámutat, amely esetleg magyarázatot kínálhat a kártyatrükkre emlékeztető kisebbségi törvényre. Egy, az idén elvégzett közvélemény-kutatás eredményei azt jelezték, hogy az ukránok 81%-a megszavazná az EU-hoz való csatlakozást egy népszavazáson.

A felmérésben arra is rákérdeztek, Ukrajnának kell-e azonnal teljesítenie a csatlakozáshoz szükséges minden feltételt. Amire a válaszadók 62%-a azt felelte, hogy Ukrajnának meg kell védenie a saját érdekeit és nem szükséges egyetértenie minden feltétellel, akkor sem, ha a csatlakozási folyamat ezáltal elodázódik.

Tehát, a felmérés arra utal, hogy az ukránok visszautasítanak bármely párbeszédet, amely az általuk hazafiasnak tekintett értékekre vonatkozik. És ez a a nemzeti és nyelvi identitásra is vonatkozik. Vagyis: bárki politikus (legyen az ukrán vagy nem), aki a kisebbségi közösségek által óhajtott jogszabályi reformokat kísérel meg, azonnali és durva kritikát kockáztat, ugyanis az ukrán társadalom többségi része szerint az ukrán nyelvet és identitást erősíteni kell, a sokszínűségre és kisebbségekre vonatkozó diskurzus pedig értelmetlen.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ha eddig nem jött össze, most már holtbiztos, hogy újjászületik Románia!

Szántai János

A szavazópolgárok álmai meghallgatásra leltek… és azonnal beindultak a szülési fájdalmak. Itt is az új baba (értsd, országprojekt): szép és jó és kedves…, hiszen még nem lehet számonkérni.

Mostantól jobb! Mostantól kényelmesebb! – tizenegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

A Gyilkos-tó környékén nem volt gravifoci a kollégákkal, meg bioszkenneres testzsír-optimalizáló mélykozmetikai kezelés, mint Kolozsváron.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

 

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”

Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A kolozsvári Fellegvár: lebegő „senkiföldje” ég és enyészet között
Főtér

A kolozsvári Fellegvár: lebegő „senkiföldje” ég és enyészet között

Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.

Új autópálya épülhet
Krónika

Új autópálya épülhet

Új, kétszer három sávos autópálya építését tervezik Bukarest és Giurgiu között, amely a várakozások szerint jelentősen javítja majd a közlekedést a térségben.

Kelet-Közép Európa legboldogabbjai egy felmérés szerint a románok és az osztrákok
Főtér

Kelet-Közép Európa legboldogabbjai egy felmérés szerint a románok és az osztrákok

Vissza a jövőbe: hátratekerték egy hivatali autó kilométeróráját, hogy kevesebbet mutasson. Romániai állampolgárok is eltűntek a pusztító spanyolországi árvízben.

Négyen meghaltak egy Maros megyei balesetben – frissítve
Székelyhon

Négyen meghaltak egy Maros megyei balesetben – frissítve

Egy teherautó és egy személyautó ütközött össze Gernyeszegen vasárnap délután, a személyautóban utazó négy személy a helyszínen életét vesztette.

Újabb gyorsforgalmi összeköttetés készül a magyar közúti hálózattal
Krónika

Újabb gyorsforgalmi összeköttetés készül a magyar közúti hálózattal

A közlekedésügyi minisztérium kibocsátotta az építési engedélyt a Szatmárnémeti–Óvári gyorsforgalmi út kivitelezéséhez. A partiumi megyeszékhely terelőútjától induló 11 kilométeres autóút újabb összeköttetést teremt majd a magyarországi úthálózattal.

Reggeli dulakodás Csíkszeredában két csoport között – videóval
Székelyhon

Reggeli dulakodás Csíkszeredában két csoport között – videóval

Dulakodásra lett figyelmes egy olvasónk kedden reggel röviddel 8 óra előtt, amely Csíkszeredában, a Kossuth Lajos utcai Electrica előtt tört ki, több ember között.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Ha eddig nem jött össze, most már holtbiztos, hogy újjászületik Románia!

Szántai János

A szavazópolgárok álmai meghallgatásra leltek… és azonnal beindultak a szülési fájdalmak. Itt is az új baba (értsd, országprojekt): szép és jó és kedves…, hiszen még nem lehet számonkérni.

Mostantól jobb! Mostantól kényelmesebb! – tizenegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

A Gyilkos-tó környékén nem volt gravifoci a kollégákkal, meg bioszkenneres testzsír-optimalizáló mélykozmetikai kezelés, mint Kolozsváron.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

 

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”

Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.

// HIRDETÉS