// 2025. július 5., szombat // Emese, Sarolta

„Miért nem boldogok a románok?” – Így látja anyaországát egy ukrajnai román újságíró

// HIRDETÉS

Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.

Nem ez az első cikk, amit szemlézünk Marin Ghermantól: a csernovici (Cernăuți/Csernyivci) román újságíróra, aki Romániába való áttelepedése óta a Libertatea munkatársa, érdemes odafigyelni, akkor is, ha az ukrajnai kisebbségek kilátásairól vagy éppen Moldova Köztársaság szorult helyzetéről számol be. Legutóbbi, szintén a Libertateán megjelent írásában öt hónapos romániai tartózkodásának mérlegét vonja meg, összevetve tapasztalatait a korábbi elképzeléseivel és reményeivel. Mint írja:

Románia kívülről és belülről nem ugyanúgy néz ki, de nem is különbözik radikálisan a két kép

– jó és rossz értelemben egyaránt.

Az ukrajnai románok nagy reményekkel tekintenek az anyaországra: Csernovic nemcsak Bukovina történelmi fővárosa, hanem a Románia iránti megbecsülés és vágyakozás egyik központja is. A jelenleg Ukrajnához tartozó város számtalan román kulturális, történelmi emléke, valamint az a tény, hogy az ottani román közösség majdnem teljesen elszakadt a romániai kulturális és információs valóságtól, óhatatlanul az anyaország idealizálásához vezet.

Az ottani románok körében csúnyán beszélni Romániáról egyenlő a blaszfémiával.

Romániát csak bálványozni, irigyelni lehet, a román állam hiányosságai is elfogadhatónak, mellékesnek tűnnek. Ez nem csoda, ha figyelembe vesszük, milyen nehezen jutnak hozzá az ukrajnai románok a román nemzeti identitás fenntartásához szükséges kulturális termékekhez:

„Románia számomra mindig is az eleve boldog emberek országa volt. Hogy miért? Mert több ezer román tannyelvű iskolával rendelkeznek, több száz televíziójuk, újságjuk, könyvtáruk, hírügynökségük, kulturális egyesületük, egyetemük van, sőt egy akadémiájuk is – mindez nem mondható el az ukrajnai, szerbiai, magyarországi vagy más államokban élő románokról. De gondolok itt a Spanyolországban, Olaszországban, Németországban, Kanadában vagy az Egyesült Államokban élő románokra is. Míg a csernovici románoknak hétfőtől péntekig 8 percnyi anyanyelvű hírműsor jut naponta a tévében, az anyaországiak amiatt siránkoznak, mert túl sok rendszerezetlen információ árasztja el őket...”

Továbbá az ukrajnai románok nem nevezhetik el saját személyiségeikről az utcákat, tereket, romániai színtársulat pedig nagyjából kétévente látogatja meg őket.

A Romániában eltöltött közel fél év után Gherman úgy látja, hogy mindezen jótéteményeket ő maga jobban becsüli, mint az „őshonos” románok. Az itteniek mindezt adottságnak tekintik, és eszükbe sem jut, hogy lehetne másként is. Az, hogy szabadon használhatják az anyanyelvüket, mindent románul feliratozhatnak, hogy Románia biztonságos ország, mert a világ leghatalmasabb katonai szövetségének védelme alatt áll – a normalitás része.

„Ráadásul azt tapasztaltam Bukarestben vagy Suceaván, ahol a gyermekeim tanulnak, hogy ha bármit rosszul csinálsz, hibáztathatod a kormányt vagy a mentalitást, anélkül, hogy vállalnád a saját felelősséged”

– írja a szerző, aki azt sem érti (bár ítélkezni nem akar), miért távozik annyi román az országból, amelyért annyian áldozták az életüket a történelem folyamán.

Az ukrajnai háború kezdetén a román állam intézményei nehézkesen és kelletlenül reagáltak, ellenben a civil társadalom, az önkéntesek rengeteg segítséget nyújtottak a menekülteknek, és ez azt bizonyítja számára, hogy Románia nem egyenlő az állammal, hanem a társadalmat, az embereket is jelenti. Azt is jóleső érzés volt megtapasztalnia, hogy a bukovinaiak között létezik egyfajta regionális szolidaritás, függetlenül attól, hogy a határtól délre vagy északra élnek.

Azt is látja viszont, hogy a háború Romániának is számos nehézséget okozott, és a románok jelenleg sok olyan problémával szembesülnek, mint az ukránok a háború előtt.

A különbség mégis óriási – és ez nagyrészt Románia EU- és NATO-tagságának köszönhető. Ukrajnára is ráférnének azok az európai normák, amelyek a korrupciót vagy a nemzeti kisebbségek helyzetét szabályozzák.

Ukrajna addig egyensúlyozott a Nyugat és Oroszország között, míg végül két szék között a padlóra került, a kijevi politikai elit hibás döntéseinek árát pedig az állampolgárok, a fiatalok fizetik meg akár az életük árán.

„Amikor azt kérdezem, hogy »miért nem boldogok a románok?«, nem arra gondolok, hogy kevéssel is be kéne érni. Hanem arra, hogy mégiscsak tudatosítani kéne, mennyi mindent ért el Románia, főként velünk, Ukrajnában élő kisebbségi románokkal összehasonlítva. A kommunizmus bukásakor nem volt akkora különbség a két ország helyzete között, ma azonban a különbség óriási”

– írja Marin Gherman, és megjegyzi: nem érti azokat a románokat, akik szeretnék, ha az ország kilépne az EU-ból, mert úgy tűnik számára, mintha túl sok kényelemben, békében, szabadságban lett volna részük, ezért nem tudják ezeket kellőképpen megbecsülni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Magánélet-e a korrupció? Avagy mit üzen az alkotmánybíróság legutóbbi döntése?

Varga László Edgár

A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A nagyváradi polgármesteri hivatal torkán akadt a premontrei apát

Sólyom István

A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.

A zene, amely miatt a hadsereg lerohant egy köztársaságot… és más történetek

Szántai János

A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Miért nincs íze a paradicsomnak?
Főtér

Miért nincs íze a paradicsomnak?

Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?

Medve ölt meg egy motorost a Transzfogarasi úton
Krónika

Medve ölt meg egy motorost a Transzfogarasi úton

Medve végzett egy olasz turistával a Transzfogarasi út Argeș megyei szakaszán – közölték a hatóságok csütörtökön.

Motorbiciklist ölt meg egy medve a Transzfogarason – hírek csütörtökön
Főtér

Motorbiciklist ölt meg egy medve a Transzfogarason – hírek csütörtökön

Állami költségvetésből buliztak a Salromnál, miközben megfeszített erővel keresték a hatóságok a parajdi bányakatasztrófa megoldását. A betegszabadságokat is érintik a kormány új megszorítási intézkedései.

Motorost ölt meg a medve a Transzfogarason – videóval
Székelyhon

Motorost ölt meg a medve a Transzfogarason – videóval

Egy 70–80 méteres szakadékból került elő annak a motorosnak a holtteste, akit csütörtökön megtámadott egy medve a Transzfogarasi úton, a Vidraru-tó közelében.

„Itt a medve, milyen szép, felém jön” – lelkesedett a transzfogarasi halálos támadás áldozata
Krónika

„Itt a medve, milyen szép, felém jön” – lelkesedett a transzfogarasi halálos támadás áldozata

Az olasz sajtó részleteket közölt a csütörtöki transzfogarasi halálos medvetámadás áldozatáról, a 48 éves Omar Farang Zinről, aki Facebook-oldalán tett közzé szerdán medvés fotókat és videókat.

Csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapbérű közalkalmazottak részesülnek étkezési támogatásban
Székelyhon

Csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapbérű közalkalmazottak részesülnek étkezési támogatásban

Petre-Florin Manole munkaügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a havi bruttó 347 lejes étkezési támogatásban pedig csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapfizetésű közalkalmazottak fognak részesülni.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Magánélet-e a korrupció? Avagy mit üzen az alkotmánybíróság legutóbbi döntése?

Varga László Edgár

A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A nagyváradi polgármesteri hivatal torkán akadt a premontrei apát

Sólyom István

A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.

A zene, amely miatt a hadsereg lerohant egy köztársaságot… és más történetek

Szántai János

A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.

// HIRDETÉS