Ukrajna legnyugatibb tartománya ezúttal megúszta a hadiállapotot, a bizonytalanság érzése mégis minden eddiginél inkább jelen van a helyi magyarok hétköznapjaiban.

Száz éve alakult, majd veszett bele a Trianont övező mítoszok világába az egyetlen ütőképes magyar katonai egység, amely itt tartózkodott, miközben Erdélyt Romániához csatolták.

Kalandjaikról közvetlenül a hazaérkezés előtt számoltak be Főtérnek.

Földért, békéért, elvekért szállunk hadba – állítja a szakértő. A háborút addig termeljük újra, amíg a mesterséges intelligencia ki nem irtja. Vagy mi egymást.

A magyar–román kapcsolatok elég mélyen szárnyalnak, az őshonos európai kisebbségek helyzetéről szóló Kalmár-jelentés „atyja” mégis derűlátó.

Az egykori ezeréves határ vidékén az egyszeri látogató számára is nyilvánvaló a letűnt korok enyészete, viszont a turizmus nagyot lendíthetne a helyzeten, mivel a térség káprázatosan szép.

A Kárpát-medencétől búcsúzó Duna olyan dühvel töri át a Kárpátok Balkán-hegységbe hajló vonulatát, hogy abba a hajósok is beleremegtek. A rómaiak, Széchenyiék, majd a román és jugoszláv kommunisták enyhítették valamelyest a haragját.

A centenáriumát ünneplő Románia egyik legnagyobb szégyene Herkulesfürdő mai állapota.

Ezt Solymosi Zsolt kérdezte, aki társával, Mátyás-Metz Dáviddal együtt a Selyem útján jutott el a Csontok útjáig – Kolozsvárról Magadanba, terepjáróval.

Megrendítő emberi sorsokról beszélgettünk a kolozsvári történésszel, aki szerint a mai napig nincs jelen kellőképpen a köztudatban a szovjetek által elhurcolt erdélyi magyar civilek kálváriája.

Ceaușescu a magyarok bőrén építgette a román nacionálkommunizmust, és reformok helyett szélsőséges nacionalizmussal takarózott, ahogy komolyabb válsághelyzetbe került.

A gyulafehérvári román nemzetgyűlésről sok szó esik a centenárium évében, de csak kevesen beszélnek arról, hogy 1918 decemberében ellen-nagygyűlést is tartottak Kolozsváron. Erről is beszélt a Korunk Akadémia legutóbbi meghívottja, Fodor János történész.

Nemzedéki csalódások és elégtételek, a politikusi és a költői létforma különbségei, Erdély mint képzelt és lehetséges közös haza: nagyinterjúnk az RMDSZ egykori elnökével.

Kalóz János a zombidrogok aktuális témájából kiindulva emberi mivoltunk legsérülékenyebb belső tájain kalauzolt végig.

És került Erdély elkerülhetetlenül Romániához. Centenáriumi minisorozat az impériumváltásról.

Otthon, a játszótéren, az iskolában, magánórákon, filmet nézve – így tanuljuk meg az állam hivatalos nyelvét. Vagy nem.

Az ismert iszlámkutató és újságíró drámainak tartja a helyzetet, de elutasítja a pánikkeltést. Sayfo Omarral nemrég megjelent könyve kapcsán beszélgettünk az integráció és a bevándorlókérdés összetettségéről.