Magyar és román kísértetek ijesztgetnek nagy egyetértésben Kolozsváron
Nyugalom, csak a filmvásznon. De mi ez az egész rémtörténet?
Ön mit tenne, ha egy véletlennek tűnő incidens miatt lekésné a vonatcsatlakozását, és egy világvégi, elhagyott állomásépületben lenne kénytelen tölteni az időt reggelig – ahol a helyi szóbeszéd szerint éjszakánként holt lelkek (egy húsz évvel korábbi vasúti szerencsétlenság áldozatai) kísértenek? Rendben, nem egyedül, hanem egy véletlenszerűen összeverődött, szintén a csatlakozásra váró társasággal, de akkor is, egy romlást hozó fantomvonat érkezésére várva...
Mert Lázár Lajos 1933-as, Kísértetek vonata című filmjének hősei pont így járnak. Meg Jean Mihail ugyanabban az évben rendezett Trenul fantomă című filmjének hősei szintén. Sőt, Walter Forde 1931-es, The Ghost Train című munkájának szereplői is – ez utóbbi film forgatókönyvét egyébként ugyancsak egy magyar, Bíró Lajos írta, Arnold Ridley színművéből.
Remélhetőleg most már sikerült mindenkit kellőképpen összezavarnunk.
Ezek a filmek ugyanis egymás remake-jei (vagyis a román és a magyar változat az angolnak), a dolog mégis bonyolultabb kicsit. Lényegében ugyanis az történt, hogy egyfajta koprodukciós projekt keretében
ugyanabból az alapsztoriból leforgattak egy filmet a magyar nyelvű, egyet pedig a román nyelvű közönség számára, a két opusz pedig szinte tökéletes hasonmása egymásnak,
jelenetről jelenetre, párbeszédről párbeszédre megegyeznek, egy-két apróságtól eltekintve. A két stáb között jelentős átfedés van – mondhatni azonosak –, csupán a színészválogatást adaptálták a két különböző közönség elvárásaihoz: vagyis Lázár filmjében magyar színészek (köztük az akkoriban igazi sztárnak számító Rökk Marika), Mihail filmjében román színészek alakítják a főbb szerepeket, takarékossági okokból pedig néhány külső felvételt egyenesen az angol eredetiből emeltek át – mindkét változatba.
Nos, ezeket a filmeket lehet megtekinteni – többek közt – az idei, jubileumi kiadását ülő (merthogy 20.), járványügyi óvintézkedések mellett megtartandó Filmtettfeszten, Kolozsváron és „társult helyszínein” (a Filmtettfeszttel kapcsolatos naprakész információkért és programért ide kattintsanak). Pontosabban, egy izgalmas filmnyelvi csavarral, a román és a magyar film egy jelenetről jelenetre összemontírozott verzióját, egy most először látható „rommagyar” filmet – az egybeszerkesztett példány Kővári Szabolcs munkáját dicséri. Meg – áttételesen – Zágoni Bálint főszervezőét is, aki évről évre gondoskodik valami filmtörténeti különlegességről (tavaly például erről).
">megtalálható a YouTube-on is, mondom ezt azoknak, akik nem tudnak részt venni a fesztiválon.)
És hogy mi a magyarázata ezeknek a két külön verzióban elkészült filmeknek? Kurutz Márton filmtörténésztől, a Magyar Nemzeti Filmarchívum munkatársától megtudhatjuk, hogy
Mint láthatjuk, ez a fajta együttműködés létezett a korabeli magyar és román filmipar között is, a Kísértetek vonata nem az egyetlen terméke ennek, csak ebben az esetben, szerencsés módon, mindkét kópia fennmaradt – sőt később, a második világháború után is készültek ilyenek. Zágoni Bálint hívja fel a figyelmünket például egy 1947-es „kettős” produkcióra, amelynek magyar címe Hazugság nélkül, román címe Două lumi și o dragoste, ráadásul mindkettőt Gertler Viktor rendezte.
És hogy milyen a Kísértetek vonata / Trenul fantomă? Bájos.
Afféle bűnügyi vígjáték, némi horrorbeütéssel és kémtörténet-utánérzéssel, aljas bűnszövetkezettel, leleményes és sármos nyomozóval, csinos és elbűvölő naivával, titokzatos halálesetekkel, némi lövöldözéssel, táncos-zenés betéttel és – természetesen – az elmaradhatatlan szerelmi szállal. És a kísértetvonat is megérkezik – de minden jó, ha jó a vége. Mint ennek a magyar–román (filmes) együttműködésnek.
(A szerző a Filmtett munkatársa is)
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
