Regényes utazások Afrikától Utópiáig

Mi történt 1989-ben? A 20. század utolsó magyar sorsfordulójára nagyítunk rá Gyarmati György történész szakszerű lencséjével.

Meggyűlt a bajuk a rendőrséggel, ezért öt év után felfedik kilétüket a Kétnyelvű Dél-Szlovákia csoport tagjai. A céljaikon és a módszereiken azonban nem változtatnak – tudtuk meg Kovács Balázs alapítótól.

Két boszniai edző, a „barikád” ellentétes oldalán. A vízválasztó: a székely himnusz.

Előbb lesöpörtette a padlásokat, majd a forradalom élére állt. Mit szeretett Nagy Imre, és miért nem november 4-én ért véget 1956? Az év utolsó történelemóráján jártunk.

Mit csinál a történész forradalomkor? Sipos Gábor elmesélte.

Ilyen még nem volt: a magyar kormány szerződést bont egy telekommunikációs multival – egy popénekes miatt. De hogyan fajultak idáig a dolgok?

Nemcsak az egykori mauzóleumot, hanem egy egész oszmánkori települést találtak a szivetvári szőlőhegyen.

Rendetlen, lusta, munkakerülő – így írják le időközben felmondott munkatársai Ion Iliescu egykori szóvivőjét.

Bartis Attila mélyen személyes, de nem önéletrajzi regényt írt közel másfél évtized után. A végéről, szabadságról, otthonról és feloldhatatlan konfliktusokról is beszélt Kolozsváron.

Hol máshol, mint a Kommunikációs Napokon. Ahol a színház-műsor-vezető-divat-magazin – mind a figyelmünket akarta. Művelőik elárulták, hogyan.

Ki az imám, mit művel a mufti, és miért tekintik Jézust muszlimnak? Iszlám alapfogalmakon tanultuk meg, hogy ez annyira szétdarabolt, amennyire csak egy kultúra lehet.

Az autonómia már nem elég Katalónia számára. A helyzet akkor mérgesedett el, amikor Madrid megkérdőjelezte a katalánok nemzeti mivoltát. Molnár Gusztáv geopolitikust kérdeztük.

Marc Gafarot i Monjóval, az Erdélyben is jól ismert katalán politikussal beszélgettünk a közelgő katalóniai választásról, amelynek következményeként a tartomány akár el is szakadhat Spanyolországtól. És persze a székelyföldi autonómia ügye is szóba került.

Liberális közgazdász, keresztény szociálpolitikus, a dualizmus híve, etnikai kérdésekben pragmatikus. Megítélése azóta sem egységes, hogy meggyilkolták – még a trianoni döntés előtt.

Egyáltalán mekkora felelőssége volt Magyarországnak és Tisza Istvánnak az első világháború kirobbantásában? Ifj. Bertényi Iván tágította a fejünket.

Lehet-e és kell-e különbséget tenni őshonos nemzeti közösségek és bevándorlók között? Használható-e ma Erdélyben a multikulturalizmus bűvös fogalma? Az összkép nem túl szívderítő.

Gergely Zsuzsa Kolozsvár száguldó rádiós riportere. Vele beszélgettünk szakmáról, időkről, mindennapokról...