A kommunista érában beszélni se nagyon lehetett arról, mi zajlik a gyárak és üzemek falai között, ma már pedig mindez történelem. Kutatásra szorul.

Torzításokkal, hamisításokkal, elhallgatásokkal teli az a kép, amelyet az elmúlt egy-két évszázad magyar történelméről ismerünk. Ezen segíthet az emlékiratok eredeti formában való kiadása.

A piacokon még ma is találni elvétve hóstáti termékeket, igény is van rá. De lesz aki továbbvigye a hagyományokat?

Meglepő és a közösségi vezetőket mélyebb elemzésre késztető eredményeket is felszínre hozott az RMDSZ átfogó közvélemény-kutatása.

A „megesett” székely leány kitalált, de nagyon is hihető történetéről szóló rendhagyó kiállítás nemcsak a székely asszonysorsra kínál eltérő változatokat: benne van a 20. század kataklizmáinak kitett kisember minden nyomorúságos kényszerpályája.

Elvándorlás, jogfosztások, atrocitások – ezekkel a gondokkal kell szembenézniük a kárpátaljai magyaroknak. De nem akarják feladni a szülőföldön való boldogulás lehetőségét: mint mondják, találékonyak a kiskapuk megkeresésében.

Utakat! Villamosítást! Iskolákat! Gyárakat! Városiasítást! Megyésítést! Fogyasztást! De milyen áron?

Szín- és előadóművész, publicista, költő, világutazó. Ő Laczkó Vass Róbert, Kolozsvár magyar közösségének egyik legismertebb figurája, akivel mindenről IS beszélgettünk.

Mindegyik érdekelt félnek volt autonómiaterve Erdélyre, de végül az döntött, hogy kinek volt itt a hadserege a második világháború végén.

Nehéz elképzelni még egy olyan várost, ahol ennyire sűrítetten szimbolikus módon, egy időben lenne jelen a nagyszerűség és a hanyatlás szelleme.

És bögölydrónok üldözik a falakon kívül rekedteket. Ez – még – nem az esti híradó, hanem egy frissen megjelent erdélyi ifjúsági regény. Utazás Zágoni Balázs Gömbjében.

A dél-erdélyi magyarokon csattant, hogy Észak-Erdély 1940 őszén visszakerült Magyarországhoz.

Csendes László könyve a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház közelmúltját tárja fel, megnevezve azokat az ügynököket, akik rendszeresen jelentettek a politikai rendőrségnek.

Senki nem számított rá Kelet-Európában, főként a kommunisták nem, mégis gyorsan lezajlott. Bele volt kódolva a gazdaságba? Romsics Ignác világította meg az okait.

Bebizonyosodott, hogy van igény a magyar szinkronos és feliratos filmek romániai forgalmazására – véli Nagy Csilla, a Cine Europa forgalmazó cég menedzsere. És most már a törvény is lehetővé teszi.

Mit csinál, aki monyókol, s vajon vankuj-e? Sántha Attilával beszélgettünk székely szótárának nemrég megjelent, bővített – egyszóval: bühnagy – kiadásáról.

Miért emlékszünk Mátyás országlására úgy, mint az igazságosság aranykorára? Ki volt az egyetlen nő, aki érdemben befolyásolta a magyar történelmet? Romsics Ignác új műve ezekre a kérdésekre is választ ad.