Tényleg haldoklik a kolozsvári IT-ágazat? Szó sincs róla, a szakemberek oszlatják a tévhiteket

Az utóbbi hónapokban, egy évben egyre gyakrabban lehet hallani olyan híreket, hogy a számítástechnikai vagy IT-iparág Romániában válságba került, elbocsátások történnek vagy várhatók. Vagyis hogy mintha kipukkanni látszana a nagy IT-lufi, ami az utóbbi bő egy évtizedben Romániában, ezen belül Kolozsváron is igen nagy mértékben megtolta a gazdaságot, jelentős bevételeket hozott az IT-cégeknek és az önkormányzatoknak, de az iparág alkalmazottjainak is.

Kolozsváron ott van a Babeș-Bolyai Tudományegyetem és a Műszaki Egyetem, a két felsőoktatási intézmény pedig ontja a számítástechnikai szakembereket, akik igen rövid idő alatt találtak jól fizető munkahelyet a városban működő nagy vagy kisebb szoftvercégeknél.

De mi lesz az iparággal, mi lesz a nagy bevételekkel, mi lesz a több tízezer alkalmazottal, ha recesszió jön az ágazatban, ahogy arról nem csak az itthoni, hanem a globális IT-piacról szóló hírek is egyre gyakrabban szólnak? Valóban vége a számítástechnikai jó világnak, cégeknek és alkalmazottaknak egyaránt? És mennyi igaz ezekből a hírekből?

Ez volt a legfontosabb kérdés, ami felmerült azon a beszélgetésen, amelyet a Kolozsvári Magyar Napokon tartottak csütörtökön, és amelyen részt vett a városvezetés részéről Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere, Szélyes Levente, Kolozsvár egyik legjelentősebb szoftvercége, a Codespring igazgatója, valamint Szász Levente, a BBTE közgazdasági karának egyetemi tanára. Moderátor Olcsvári Péter, a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum ügyvezető elnöke volt.

Nos, röviden: valóban tapasztalhatók mozgások az IT-ágazatban, a kolozsváriban is, de

távolról sincs szó olyan kataklizmáról, amit a médiában emlegetnek.

Szász Levente az egyetemi kutatásaik eredménye alapján leszögezte: az ágazati adatok alapján szó sincs az IT-iparág bedőléséről, semmiféle tragédia nem történt és nem is fog történni. Egyszerűen arról van szó, hogy Romániában, Kolozsváron az utóbbi években futott fel az IT-szektor, megjelentek a nagy hazai szoftvercégek és megrendelőként a globális gigacégek, az alkalmazottak száma évente 10-15 százalékkal növekedett (2024 elején az országban kb. 150 ezer alkalmazott dolgozott az IT-szektorban). Csakhogy ez az arány nem éri el a teljes gazdaság alkalmazottainak a 3 százalékát sem, míg az EU szintjén az arány 4 százalék fölötti. Ami viszont azt jelenti, hogy méf növekedésre is van hely, szó sincs az iparág temetéséről.

Szász Levente

A pánikhangulat onnan ered, hogy 2024 elején a számok már világosan mutatták, hogy 2023 végére ez a dinamikus növekedés már nem fenntartható. Vagyis pusztán annyi történt, hogy a robbanásszerű növekedés az IT-iparban megállt, de hanyatlásról szó sincs, akkor sem, ha az idei év végéig várható enyhe csökkenés az alkalmazottak létszámában.

Vagyis: a korábbi évek látványos fejlődése megállt, de legfeljebb stagnálás várható,

mivel az IT-szektor most stabilizálódik. Ez a stabilizáció már korábban elkezdődött Nyugaton, például az Egyesült Államokban, és mivel Románia nem leválasztható a globális folyamatokról, ide is begyűrűznek a változások. Tehát csak egy korrekcióról beszélhetünk

A mintegy 170 alkalmazottat foglalkoztató Codespring vezetője, Szélyes Levente az iparág mélyéről, hasonlóképpen látja a helyzetet. Utalt a 2008-as globális gazdasági válságra, amely elsősorban az ingatlanpiacot érintette. Cégének legnagyobb akkori ügyfelei éppen ingatlanpiaci szereplőknek készítettek szoftvereket, ezeket fejlesztette a Codespring outsourcing, vagyis bérfejlesztői rendszerben. Vagyis a válság a kolozsvári céget is rosszul érintette.

A Szélyes Leventével készült korábbi interjúnkat itt olvashatja:

https://foter.ro/cikk/husz-evvel-ezelott-nem-lehetett-elore-latni-milyen-korban-elunk-ma/

Jelenleg meglehetősen széles az ügyfeleik skálája, és úgy látják: nem kimondottan az IT-szektort, hanem általánosságban az ipart érintő érintő gazdasági visszaesés van most. Ügyfeleik között van például a Bosch vagy az Electrolux, amelyek szoftvereket használnak termékeikben, de nem a szoftverek miatt vannak bajban, hanem mert kevésbé tudják eladni a termékeiket. Ez pedig nyilván a Codespringet is hátrányosan érinti

Szoftveripari visszaesés történt már korábban is

– emlékeztet Szélyes Levente –, a 2001-es dotcom-lufi ilyen válság volt, amikor a tőzsdék túlzottan felértékelték a friss IT-startupokat, túlárazták a részvényeket, ez a lufi pedig 2001-ben kipukkadt. De az IT-ágazat akkor sem szűnt meg, sőt, azóta hatalmas fejlődésen ment keresztül és rendkívül nagyot nőtt. De akkor volt egy korrekció. A pandémiás időszak utáni nagy újraindulás hevében ugyanis a nagy cégek rengeteg új alkalmazottat vettek fel, most ennek a folyamatnak a korrekcióját látjuk, ami természetesen Kolozsvárra is begyűrűzik.

Hogyan viszonyul a városvezetés az informatikai szektorhoz?

A moderátor kérdésére válaszolva Oláh Emese arról beszélt, hogy az IT-szektor Kolozsvár fejlődésének az ütőere. Fontos tényező, hogy Kolozsvár már akkor nyitott volt az IT-iparág felé, amikor még Romániában nem volt ennyire érezhető ez a tendencia. Tehát igen fontos, hogy a kapcsolat megmaradjon az önkormányzat és az IT-szektor között. Egyeztetésekről van szó csak, mert nincsenek olyan pénzügyi és törvényes lehetőségei az önkormányzatnak, amivel adókedvezményeket biztosíthatna az IT-szektor cégeinek. A következő periódusban – ha már az alkalmazotti számok visszaeséséről van szó –, mindenképpen mediátori szerepet kell vállaljon az önkormányzat. Vagyis a mostani fejlődési megtorpanás annak is betudható, hogy a jelenlegi IT-berendezkedés nem feltétlenül elégíti ki a piaci feltételeket. Itt arra gondolt az alpolgármester, hogy elég nagy az outsourcing-arány országos szinten, és lehet, hogy a kreatívabb részét kellene fejleszteni, amivel biztosítani lehetne, hogy az IT-szektor továbbra is fejlődőképes legyen. Vagyis az önkormányzatnak az kell a feladata legyen, hogy biztosítsa és támogassa a kreatív emberek együtt dolgozását.

Szélyes Levente

Itt Szélyes Levente rögtön jelezte:

egyáltalán nem ért egyet a bérfejlesztő versus kreatív munka „ellentéttel”.

Szó sincs arról, hogy az outsourcing (tehát nem saját terméket, hanem megrendelésre fejlesztő) cégek nem kreatívak.

Például ha mondjuk indiai összehasonlításban nézzük, éppen itt van egy nagy előnyünk, annak ellenére, hogy a kolozsvári szoftverfejlesztés órabérben mérve sokkal drágább, mint az indiai, de az eredmény, amit kap az ügyfél, minőségben nem összehasonlítható.

Szélyes szerint a nagy kérdés az, hogy ki adja a pénzt? Egy outsourcing cég és egy saját terméket fejlesztő cég között az a különbség, hogy ki adja a pénzt a projektre. Egy outsourcing cég bérfejlesztő, tehát pénzt kap azért, hogy ugyanazt a kreatív munkát, ugyanolyan kreatívan elvégezze, versus egy olyan cég, amelynek a befektetője adja a pénzt és akkor ez a cégen belül történik, ez a nagy különbség.

A szakember arra is rávilágított, hogy a létüket általában egyetlen kreatív és befutónak gondolt ötletre alapozó startup cégeknek csak 10 százaléka sikeres. A többi előbb vagy utóbb csődöt jelent, ami a befektetőknek elég jelentős anyagi veszteséget jelenthet.

Tehát jó, hogy mindenki ezt akarja Kolozsváron – folytatta Szélyes –, de ehhez kell egy olyan tőke, amit lehet kockáztatni, kell rengeteg kitartás, rengeteg év, és lehet, hogy akkor egy-két termék ki tud innen fejlődni. De ez iszonyú nehéz.

Mire kell számítani a jövőben a jelenleg érzékelhető regresszív tendenciák alapján?

Rövid vagy hosszabb távú negatív folyamatokról van szó? Mi látszik az adatokból? – tette fel a következő kérdést Olcsvári Péter.

Szász Levente úgy gondolja: ennek a megértéséhez vissza kell menni addig, hogy mik azok a makroszintű, világszintű tendenciák, ami miatt elérkezett ennek a korrekciónak az időszaka. Az Egyesült Államokban a technológiai iparágban nagyon komoly elbocsátásszám volt érzékelhető már 2023-ban is. Például amerikai és kanadai cégek esetében 2022-ben 1000 cég elbocsátott kb. 165 ezer alkalmazottat, 2023-ban pedig szintén ezer cég már 265 ezer alkalmazottat bocsátott el. Tehát látszik a nemzetközi folyamatokban is ez a korrekció, és most augusztusban kb. 135 ezernél tartunk, vagyis lehet, hogy idén is meglesz a 200 ezer fölötti szám ebben az adatbázisban.

Létező tendencia a tech-cégeknél, hogy kevesebb munkaerőre van szükség. Ebben szerepe van annak, hogy van egyrészt a covid utáni gyors növekedés, amit nem lehet folyamatosan fenntartani. A másik, hogy bejött a történetbe a mesterséges intelligencia. A nagy techcégeknek egyrészt rengeteget kell beruházniuk a computing power-ba, a számítástechnikai kapacitásba, szerverekbe, chipekbe, hogy az AI-algoritmusokat futtathassák és fejleszthessék. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a technológiába kell beruházni, és kevésbé a humán erőforrásba.

De ez nem azt jelenti, hogy nincs szükség a humán erőforrásra, csak a trendek egy picit változnak,

a súlypontok tolódnak el. Másrészt az AI nagyon sok, IT-vállalat által végzett munkát meg tud könnyíteni. Nem veszi át teljesen, de lehetséges, hogy az AI segítségével ugyanazt a munkát kevesebb emberrel is elvégezzék.

Nagy kérdés a Kolozsváron tanuló leendő IT-szakembereknek, pályakezdő fiataloknak, hogy milyen lehetőségeik vannak most? – szólt a következő kérdés.

Szélyes Levente a Codespring és a BBTE közös mentor-programjáról beszélt,

amelyen keresztül az informatikus egyetemisták a képzésük szinte teljes időtartama alatt, tehát évekig szoros kapcsolatban állnak a szoftvergyártó céggel. Ezek a diákok szakmai támogatást kapnak a szakemberektől, akik elkísérik őket az államvizsga-munkáig, a jó képességű diákok pedig munkahelyhez is jutnak.

Arról is beszélt a Codespring vezetője, hogy tavaly tavasztól kezdődően rengeteg önéletrajz futott be a céghez, úgy, hogy nem is volt aktív álláshirdetésük. Napi 15-20 CV is befutott, de nem voltak jó önéletrajzok.

Most ebben a pillanatban valóban nem könnyű a helyzet

– folytatta Szélyes Levente –, de kitartás, mert ez változni fog és a minőség egészen biztosan győz majd. Előbb-utóbb a legtöbb cég, ha látja, hogy van sokkal jobb munkaerő a piacon, akkor le fogja cserélni a gyengébben teljesítő alkalmazottakat.

– folytatta a szakember.

Oláh Emese

Oláh Emese még arról is beszélt, hogy az önkormányzat folyamatosan keresi a lehetőséget az együttműködésre az IT-cégekkel. Az úgynevezett public-private jellegű együttműködésekkel a városvezetésnek nincs jó tapasztalata, ezért óvatos e tekintetben, Viszont ami működőképes és működik is, az az ipari parkok létesítése és működtetése. Bár Kolozsváron inkább a megyei tanács tud ilyen létesítményeket működtetni, mivel a városi önkormányzatnak igen kevés erre alkalmas és szabad ingatlanja van, ezért eléggé limitáltak a lehetőségek.