Hatalmas visszhangot keltett a pár hónapja a nyilvánosság számára is elérhető ChatGPT, de ezen kívül a mesterséges intelligenciára alapuló eszközök százait használhatjuk máris. A jövő körvonalazódik, de nem biztos, hogy kellemes lesz.
Alig pár hónapja jelent meg a nyilvánosságban a san franciscói OpenAI cég mesterséges intelligenciára (MI) alapuló csevegő robotja, a ChatGPT és azonnal a figyelem középpontjába került. Máris látszik, hogy óriási jelentőségű technológiai mérföldkőről van szó, amelynek egyelőre még beláthatatlan méretű és léptékű következményei lesznek civilizációnk és kultúránk egészére, az eddig felhalmozott tudásunk kezelésére, bővítésére és felhasználására nézve.
A ChatGPT a legismertebb ilyen eszköz, de ezen kívül bárki számára elérhetők online különféle MI-t használó alkalmazások tucatjai, százai, amelyek a képfeldolgozásról a szöveggeneráláson át a honlapkészítésig és a nyaralási útvonal részletes megtervezéséig rengeteg területen alkalmazhatók. Saját MI-t fejleszt a Google, a Microsoft és más nagy techcégek is,és a következő években rengeteg fejleményre számíthatunk.
tesztelgeti a „tudását”, rákeres a saját nevére és hasonlók, de sokan már rájöttek, hogyan tudják akár gazdasági, produktív környezetben is hasznos munkára fogni ezt az eszközt. Érezhető, hogy még nagyjából mindenki tanulgatja és kisebb-nagyobb mértékben bizalmatlanul viszonyul ahhoz, hogy egy kattintással elérhető egy ilyen entitás, amely néha bámulatosan „intelligens”, más esetekben megmosolyogtatóan „mesterséges”. Egyelőre, tegyük hozzá, mert a technológia fejlődése exponenciálisan történik, ami azt jelenti, hogy egyre gyorsabb ütemben zajlanak a változások. Elég, ha csak egy gyors pillantást vetünk a civilizációnk technikai fejlődésének ívére: az újdonságok egyre rövidebb időn belül jelennek meg és épülnek be a mindennapi életbe: a gépek, a villanyáram, az atomenergia, az elektronika, a műanyagok, a rádió és a televízió, a számítógépek, az internet, a szöveg-, kép- és hangfeldolgozás az utóbbi alig 150-200 évben jelentek meg és váltak hétköznapivá.
Ennek a folyamatnak vannak igencsak kedvező oldalai, gondoljunk csak arra, hogy például az egészségügy, a termékgyártás, a tervezés, a kommunikáció területén milyen átalakulás ment végbe az utóbbi évtizedekben. Másrészt viszont érezhető, hogy a társadalom, a döntéshozók, a jogrendszer, az oktatás vagy a munkaerőpiac egyre nehezebben alkalmazkodik a gyorsuló átalakulásokhoz.
A MI-k a következő években valószínűleg ugyanúgy hétköznapi jelenségek lesznek az életünkben, mint korábban a villanyáram vagy az internet is. Nyilván az újtól való félelem mindig is ott volt az életünkben, de ugyanúgy ott van a kíváncsiság és az is, hogy ha valamit meg lehet csinálni, akkor meg is csináljuk, attól függetlenül, hogy az jó vagy rossz. Megcsináltuk az atomreaktort, de az atombombát is. Megcsináltuk az antibiotikumokat és a műanyagokat, de a biológiai és a vegyi fegyvereket is. Megcsináltuk az elektronikus könyvtárakat, de a zsarolóvírusokat is. Vélhetően ugyanígy lesz majd a MI-val is. Egy újabb nagy (információ)technológiai robbanás előtt állunk, és egyelőre nem látjuk teljesen világosan, hogyan is fog ez majd zajlani a következő években, de mindenképpen látni fogunk hasznos és káros eredményeket is.
Mindkettőre lehet nagyon konkrét példát mondani:
Tegyük fel, hogy egy gazdálkodó megkérdezi a MI-t, hogy az egyik földterületén, egy adott dombnak mondjuk a dél-nyugati lejtőjén milyen eséllyel, terméshozammal, költségekkel stb. lehetne egy olyan növényfajtát termelni, amelyről neki nincsenek hagyományos ismeretei. Mire a „gép” képes lesz pontos és részletes választ adni, mivel hozzáférése van domborzati, talajtani, éghajlati, mezőgazdasági és kertészettechnológiai adatbázisokhoz, statisztikákhoz. És „elmondja”, hogy a rendelkezésére álló ismeretek szerint azon bizonyos területen viszonylag jó termés várható, de azt tanácsolja, hogy a gazda inkább a dél-keleti lejtőt művelje meg, mert ott kétszer nagyobb az esélye a jó termésnek.
Negatív példa: egy vegyész vagy biokémikus arra használhatja majd a MI-t, hogy új generációs kábítószereket állítson elő, olyan molekula-adatbázisokat használva, amelyeket egyébként gyógyszerek kifejlesztéséhez is alkalmaznak. Ilyesmi konkrétan már meg is történt, egy évvel ezelőtt egy gyógyszerfejlesztő kutatócsoport kísérletképpen vegyifegyver-gyártásra fogott egy MI-t, amely hat óra alatt nem kevesebb, mint 40 ezer ilyen új vegyületet „talált ki”.
Ez utóbbi eset is jól mutatja, mi lesz az egyik nagy kihívás:
úgy, hogy a békés és etikus felhasználás megmaradjon, és a lehető legkevesebb legyen a kár, amit okozni lehet velük. A borúlátók máris a veszélyekre figyelmeztetnek, vannak, akik egyenesen a betiltását vagy a fejlesztések leállítását sürgetik, a máris látható vagy csak ezután körvonalazódó veszélyekre hivatkozva (a feje tetejére áll a világ, emberek milliói veszítik el a munkájukat, káosz jön a hiteles tudás világában).
Egyelőre persze a ChatGPT-hez hasonló mesterséges intelligenciák még gyerekcipőben járnak a bennük rejlő potenciálhoz képest, de igen gyorsan tanulnak és elvileg tetszőleges nagyságú és mennyiségű adatbázis „alájuk tehető”. Arról nem is beszélve, hogy kiépített világunk, a kommunikációs, pénzügyi, adminisztratív vagy tudásnyilvántartó rendszereink közben annyira bonyolulttá váltak, hogy elkerülhetetlennek látszik valamilyen MI-ra bízni a működtetésüket.
De nézzük csak, mit válaszolt a ChatGPT két, igen egyszerű kérdésemre:

Nos, látható, hogy a válaszokban van helyes információ, de van emeletes marhaság is. Az elbeszélő költemény ugyanis nem eposz, Arany pedig a Toldi után írta a Buda halálát, A végvári asszonyok pedig egy nem létező alkotás, amit a ChatGPT „talált ki”. Nem sorolja fel ugyanakkor például A nagyidai cigányokat, vagy a Bolond Istókot. (Viszont felhívnám a figyelmet arra, hogy a ChatGPT mennyire helyesen fogalmaz és mennyire gördülékenyen „fejezi ki magát” magyarul.) Pedig rendelkezésére áll az Arany Jánosról elérhető összes nyilvános információ, ami az interneten fellelhető. Egyelőre mégsem tudja megfelelően összegyűjteni és feldolgozni (a ChatGPT lényegében értelmezi a kérdésünket, megkeresi a kért információkat a neten, majd megfogalmazza a válaszát, mindezt szinte valós időben). Rengeteg ilyen példa van, és jelenleg a pontatlanság az egyik legnagyobb kritika a ChatGPT-vel szemben. Nincs azonban elvi, átugorhatatlan akadálya annak, hogy „a gépet” ebből a szempontból is okosítsák a belátható jövőben.
Sok példa van ugyanakkor a ChatGPT pontos és megbízható működésére: sokan működő szoftverkódot íratnak, elektronikai eszközöket terveztetnek vagy különféle szövegeket generáltatnak „vele” és a sor igen hosszan folytatható. Annak kulcsa, hogy egyes esetekben a ChatGPT miért követ el nevetséges hibákat, más esetekben pedig miért ad helyes válaszokat, a kérdezés módjában is rejlik: minél pontosabban és célirányosabban fogalmazzuk meg a kérdéseinek, majd a válaszok nyomán újabb kérdéseinkkel vagy utasításainkkal minél jobban tereljük az MI-t a bennünket érdeklő irányba, annál megfelelőbb lesz a válasz is. Az MI ugyanis a jelenlegi formájában valóban csak egy gép, egy automata, amely nem képes (még) megfejteni a nyelv, a nyelvhasználat és a jelentés mélyebb rétegeit, és ha a kérdésünk értelmezése során bizonytalanságba ütközik, akkor „ködösít”, „köntörfalaz”, „lódít” – idézőjelesen persze, hiszen ezek nem tudatos emberi reakciók.
és speciel az MI-k mindennapi jelenlétéhez az életünkben, és mi lesz ennek a pszichológiai, társadalmi, egészségügyi ára. Hiszen látjuk, hogy a jó következményei mellett micsoda árnyoldalai vannak az online életnek, a közösségi médiának, hogyan alakítja át életünket, szokásainkat, emberi kapcsolatainkat.
Minden bizonnyal megint a fiatal generációk alkalmazkodnak majd a legkönnyebben a változásokhoz, ugyanúgy, mint a korábbi nagy technikai ugrások esetében.
Ennek a legelső és leginkább kézzelfogható jele az oktatásban mutatkozott máris meg. A ChatGPT-t ugyanis már igen sok esetben használták iskolai dolgozatok, beadandó szövegek, és más, tudásellenőrző feladatok megoldásához és előállításához. Az oktatási rendszer pedig egyelőre nem tud mit kezdeni a jelenséggel, mert nincsenek és jelenleg úgy tűnik, nem is lesznek eszközei a csalások kiszűréséhez. Ez pedig máris jelzi, hogy az oktatási rendszer vagy a teljes csőd, vagy pedig óriási, lényegi változások előtt áll, mivel a számonkérés és tudásellenőrzés jelenlegi módszerei éppen most vesztik el hatékonyságukat. Lehetséges-e egyszer s mindenkorra megszüntetni az írott dolgozatok gyakorlatát? Át lehet-e térni a szemtől szembeni, szóbeli ellenőrzésre? Mi lesz azokkal az egyetemi szakokkal, ahol egy-egy tanár 100-200 diáknak tart egyszerre előadást, hogyan zajlik majd ilyen esetekben a szóbeli vizsga vagy a menet közbeni ellenőrzés? Mi lesz a tanulás fáradságos folyamata során megszerezhető emberi képességekkel, készségekkel, ha egy MI rövidre zárja számunkra ezt a folyamatot és percek vagy másodpercek alatt kiköpi a végeredményt? Átruházzuk az MI-re a gondolkodás egy részét? Annyi ilyen kérdés van, hogy nem győzzük feltenni, viszont nagyon sürgősen válaszokat is kellene találni rájuk. Az vitán felül áll, hogy az MI-ket nem lehet kizárni az oktatásból (sem), hanem valahogyan be kell építeni „őket” a rendszerbe. Akkor viszont elképzelhető, hogy a jövőben az oktatás teljesen másképpen fog kinézni, mint most.
Annak ellenére, hogy például a ChatGPT-t folyamatosan tökéletesítik, így nyelvileg, logikailag és tartalmilag is egyre könnyebben értelmezi és válaszolja meg a neki feltett kérdéseket, tehát akár pongyola stílusban, nyelvileg helytelenül feltett, a mindennapi életben is szokásos odavetett kérdésekre is érdemben és hasznosan tud válaszolni, az emberek nagy része mégsem fogja a mindennapokban használni. Igen sokan még a régóta meglévő, időközben hétköznapivá vált technológiákat sem használják, legyen az internetes keresés vagy online ügyintézés.
Romániában például a hivatalos statisztikák szerint a háztartások 82 százalékának van internet-hozzáférése, ez európai és világszinten is kiemelkedőnek számít. Viszont a lakosságnak csak az egyharmada rendelkezik alapvető digitális tudással. Az internethasználók 80 százaléka esetében ez a közösségi médiák használatára korlátozódik és csak 20 százalék használja arra az internetet, hogy például kifizesse a számláit. Vagyis hiába nagy az internetpenetráció a társadalomban, az emberek nagy többsége nem tudja, hogyan és mire lehet használni, vagy nem is akarja. És van egy másik statisztika is: a romániai lakosság 35 százaléka egyetlen könyvet sem olvasott el életében. Ezek fényében látszik, mekkora problémát jelenthet, hogy megjelenik egy, az emberi tudásra, viselkedésre és általában az emberi életre óriási hatással levő új technológia (az MI), miközben az emberek nagy többsége, általában a társadalom még a régóta meglévő, világot megváltoztató fejleményekhez (az internet) sem tud igazából mit kezdeni.
az élet egyre több területén alkalmazzák majd ezeket az újdonságokat. Addig is ki lehet próbálni a ChatGPT-t, ami pofonegyszerű: ezen a linken regisztrálni kell egy email-címmel, be kell lépni, mint egy elektronikus postaládába vagy egy Facebook-fiókba és máris mehet a kérdezgetés. Magyarul is tud, helyesen és választékosan fogalmaz, egyszerűen csak kérdezgetni kell és beszélgetni „vele” egyszer, kétszer, többször, bármiről, ami eszünkbe jut. Így, a „vele” való interakcióban tapasztalhatjuk meg, mi is ez az egész, mire lehet képes és talán felsejlenek a jövő körvonalai is.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…
Nagy romboló erejű robbanóanyagot és annak működésbe hozásához szükséges gyutacsokat találtak Szerbiában a Magyarországot Szerbiával összekötő gázinfrastruktúra közvetlen közelében – tájékoztatta Aleksandar Vucic szerb elnök Orbán Viktor miniszterelnököt.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke elutasította a meghívást, hogy májusban Romániába látogasson a NATO-csúcstalálkozóra – írja a Mediafax hírügynökség.
Locsolásból hazatartva az utcán adott hangot politikai nézeteinek egy sepsiszentgyörgyi fiatal, akit a Sepsi OSK vezetőségi tagjai bántalmazhattak.
Egy kolozsvári számtech-vállalkozó összedobott egy használható felületet az ANAF honlapjához. Úgy ugrottak rá az illetékesek, mintha a kereket találta volna fel.
Egy kolozsvári számtech-vállalkozó összedobott egy használható felületet az ANAF honlapjához. Úgy ugrottak rá az illetékesek, mintha a kereket találta volna fel.
A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…
A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…
A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban arról beszélt jogász és pszichológus, hogy szülőként mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekünk ne váljon áldozatból elkövetővé.
A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban arról beszélt jogász és pszichológus, hogy szülőként mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekünk ne váljon áldozatból elkövetővé.
A gyótapusztai vadászháztól a moszkvai Lubjankáig tartó időszak feltárt részleteiről beszélt dr. Seres Attila történész a Sapientia EMTE legújabb Egyetemi Estjén.
A gyótapusztai vadászháztól a moszkvai Lubjankáig tartó időszak feltárt részleteiről beszélt dr. Seres Attila történész a Sapientia EMTE legújabb Egyetemi Estjén.
Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.
Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.
A 26. Kolozsvári Biológus Napok panelbeszélgetésének előadói a tudománynak az igazságon túli világban való helyéről beszélgettek. Spoiler: nem rózsás a helyzet.
A 26. Kolozsvári Biológus Napok panelbeszélgetésének előadói a tudománynak az igazságon túli világban való helyéről beszélgettek. Spoiler: nem rózsás a helyzet.
Megnéztük a Tankcsapdát a kolozsvári Euphoria Music Hallban, és elgondolkoztunk, honnan ennyi nosztalgia.
Megnéztük a Tankcsapdát a kolozsvári Euphoria Music Hallban, és elgondolkoztunk, honnan ennyi nosztalgia.
Ezúttal az elnyomott tömegekről és a hétköznapi hősökről értekeztek az MCC kolozsvári központjának történész meghívottjai.
Ezúttal az elnyomott tömegekről és a hétköznapi hősökről értekeztek az MCC kolozsvári központjának történész meghívottjai.
Egy olyan nőjogi konferencia kerekasztal-beszélgetésén vettünk részt, ahol a bántalmazás témáját konkrét jogi lépések és beavatkozási lehetőségek ismertetésével járták körül.
Egy olyan nőjogi konferencia kerekasztal-beszélgetésén vettünk részt, ahol a bántalmazás témáját konkrét jogi lépések és beavatkozási lehetőségek ismertetésével járták körül.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.