Hatalmas visszhangot keltett a pár hónapja a nyilvánosság számára is elérhető ChatGPT, de ezen kívül a mesterséges intelligenciára alapuló eszközök százait használhatjuk máris. A jövő körvonalazódik, de nem biztos, hogy kellemes lesz.
Alig pár hónapja jelent meg a nyilvánosságban a san franciscói OpenAI cég mesterséges intelligenciára (MI) alapuló csevegő robotja, a ChatGPT és azonnal a figyelem középpontjába került. Máris látszik, hogy óriási jelentőségű technológiai mérföldkőről van szó, amelynek egyelőre még beláthatatlan méretű és léptékű következményei lesznek civilizációnk és kultúránk egészére, az eddig felhalmozott tudásunk kezelésére, bővítésére és felhasználására nézve.
A ChatGPT a legismertebb ilyen eszköz, de ezen kívül bárki számára elérhetők online különféle MI-t használó alkalmazások tucatjai, százai, amelyek a képfeldolgozásról a szöveggeneráláson át a honlapkészítésig és a nyaralási útvonal részletes megtervezéséig rengeteg területen alkalmazhatók. Saját MI-t fejleszt a Google, a Microsoft és más nagy techcégek is,és a következő években rengeteg fejleményre számíthatunk.
tesztelgeti a „tudását”, rákeres a saját nevére és hasonlók, de sokan már rájöttek, hogyan tudják akár gazdasági, produktív környezetben is hasznos munkára fogni ezt az eszközt. Érezhető, hogy még nagyjából mindenki tanulgatja és kisebb-nagyobb mértékben bizalmatlanul viszonyul ahhoz, hogy egy kattintással elérhető egy ilyen entitás, amely néha bámulatosan „intelligens”, más esetekben megmosolyogtatóan „mesterséges”. Egyelőre, tegyük hozzá, mert a technológia fejlődése exponenciálisan történik, ami azt jelenti, hogy egyre gyorsabb ütemben zajlanak a változások. Elég, ha csak egy gyors pillantást vetünk a civilizációnk technikai fejlődésének ívére: az újdonságok egyre rövidebb időn belül jelennek meg és épülnek be a mindennapi életbe: a gépek, a villanyáram, az atomenergia, az elektronika, a műanyagok, a rádió és a televízió, a számítógépek, az internet, a szöveg-, kép- és hangfeldolgozás az utóbbi alig 150-200 évben jelentek meg és váltak hétköznapivá.
Ennek a folyamatnak vannak igencsak kedvező oldalai, gondoljunk csak arra, hogy például az egészségügy, a termékgyártás, a tervezés, a kommunikáció területén milyen átalakulás ment végbe az utóbbi évtizedekben. Másrészt viszont érezhető, hogy a társadalom, a döntéshozók, a jogrendszer, az oktatás vagy a munkaerőpiac egyre nehezebben alkalmazkodik a gyorsuló átalakulásokhoz.
A MI-k a következő években valószínűleg ugyanúgy hétköznapi jelenségek lesznek az életünkben, mint korábban a villanyáram vagy az internet is. Nyilván az újtól való félelem mindig is ott volt az életünkben, de ugyanúgy ott van a kíváncsiság és az is, hogy ha valamit meg lehet csinálni, akkor meg is csináljuk, attól függetlenül, hogy az jó vagy rossz. Megcsináltuk az atomreaktort, de az atombombát is. Megcsináltuk az antibiotikumokat és a műanyagokat, de a biológiai és a vegyi fegyvereket is. Megcsináltuk az elektronikus könyvtárakat, de a zsarolóvírusokat is. Vélhetően ugyanígy lesz majd a MI-val is. Egy újabb nagy (információ)technológiai robbanás előtt állunk, és egyelőre nem látjuk teljesen világosan, hogyan is fog ez majd zajlani a következő években, de mindenképpen látni fogunk hasznos és káros eredményeket is.
Mindkettőre lehet nagyon konkrét példát mondani:
Tegyük fel, hogy egy gazdálkodó megkérdezi a MI-t, hogy az egyik földterületén, egy adott dombnak mondjuk a dél-nyugati lejtőjén milyen eséllyel, terméshozammal, költségekkel stb. lehetne egy olyan növényfajtát termelni, amelyről neki nincsenek hagyományos ismeretei. Mire a „gép” képes lesz pontos és részletes választ adni, mivel hozzáférése van domborzati, talajtani, éghajlati, mezőgazdasági és kertészettechnológiai adatbázisokhoz, statisztikákhoz. És „elmondja”, hogy a rendelkezésére álló ismeretek szerint azon bizonyos területen viszonylag jó termés várható, de azt tanácsolja, hogy a gazda inkább a dél-keleti lejtőt művelje meg, mert ott kétszer nagyobb az esélye a jó termésnek.
Negatív példa: egy vegyész vagy biokémikus arra használhatja majd a MI-t, hogy új generációs kábítószereket állítson elő, olyan molekula-adatbázisokat használva, amelyeket egyébként gyógyszerek kifejlesztéséhez is alkalmaznak. Ilyesmi konkrétan már meg is történt, egy évvel ezelőtt egy gyógyszerfejlesztő kutatócsoport kísérletképpen vegyifegyver-gyártásra fogott egy MI-t, amely hat óra alatt nem kevesebb, mint 40 ezer ilyen új vegyületet „talált ki”.
Ez utóbbi eset is jól mutatja, mi lesz az egyik nagy kihívás:
úgy, hogy a békés és etikus felhasználás megmaradjon, és a lehető legkevesebb legyen a kár, amit okozni lehet velük. A borúlátók máris a veszélyekre figyelmeztetnek, vannak, akik egyenesen a betiltását vagy a fejlesztések leállítását sürgetik, a máris látható vagy csak ezután körvonalazódó veszélyekre hivatkozva (a feje tetejére áll a világ, emberek milliói veszítik el a munkájukat, káosz jön a hiteles tudás világában).
Egyelőre persze a ChatGPT-hez hasonló mesterséges intelligenciák még gyerekcipőben járnak a bennük rejlő potenciálhoz képest, de igen gyorsan tanulnak és elvileg tetszőleges nagyságú és mennyiségű adatbázis „alájuk tehető”. Arról nem is beszélve, hogy kiépített világunk, a kommunikációs, pénzügyi, adminisztratív vagy tudásnyilvántartó rendszereink közben annyira bonyolulttá váltak, hogy elkerülhetetlennek látszik valamilyen MI-ra bízni a működtetésüket.
De nézzük csak, mit válaszolt a ChatGPT két, igen egyszerű kérdésemre:
Nos, látható, hogy a válaszokban van helyes információ, de van emeletes marhaság is. Az elbeszélő költemény ugyanis nem eposz, Arany pedig a Toldi után írta a Buda halálát, A végvári asszonyok pedig egy nem létező alkotás, amit a ChatGPT „talált ki”. Nem sorolja fel ugyanakkor például A nagyidai cigányokat, vagy a Bolond Istókot. (Viszont felhívnám a figyelmet arra, hogy a ChatGPT mennyire helyesen fogalmaz és mennyire gördülékenyen „fejezi ki magát” magyarul.) Pedig rendelkezésére áll az Arany Jánosról elérhető összes nyilvános információ, ami az interneten fellelhető. Egyelőre mégsem tudja megfelelően összegyűjteni és feldolgozni (a ChatGPT lényegében értelmezi a kérdésünket, megkeresi a kért információkat a neten, majd megfogalmazza a válaszát, mindezt szinte valós időben). Rengeteg ilyen példa van, és jelenleg a pontatlanság az egyik legnagyobb kritika a ChatGPT-vel szemben. Nincs azonban elvi, átugorhatatlan akadálya annak, hogy „a gépet” ebből a szempontból is okosítsák a belátható jövőben.
Sok példa van ugyanakkor a ChatGPT pontos és megbízható működésére: sokan működő szoftverkódot íratnak, elektronikai eszközöket terveztetnek vagy különféle szövegeket generáltatnak „vele” és a sor igen hosszan folytatható. Annak kulcsa, hogy egyes esetekben a ChatGPT miért követ el nevetséges hibákat, más esetekben pedig miért ad helyes válaszokat, a kérdezés módjában is rejlik: minél pontosabban és célirányosabban fogalmazzuk meg a kérdéseinek, majd a válaszok nyomán újabb kérdéseinkkel vagy utasításainkkal minél jobban tereljük az MI-t a bennünket érdeklő irányba, annál megfelelőbb lesz a válasz is. Az MI ugyanis a jelenlegi formájában valóban csak egy gép, egy automata, amely nem képes (még) megfejteni a nyelv, a nyelvhasználat és a jelentés mélyebb rétegeit, és ha a kérdésünk értelmezése során bizonytalanságba ütközik, akkor „ködösít”, „köntörfalaz”, „lódít” – idézőjelesen persze, hiszen ezek nem tudatos emberi reakciók.
és speciel az MI-k mindennapi jelenlétéhez az életünkben, és mi lesz ennek a pszichológiai, társadalmi, egészségügyi ára. Hiszen látjuk, hogy a jó következményei mellett micsoda árnyoldalai vannak az online életnek, a közösségi médiának, hogyan alakítja át életünket, szokásainkat, emberi kapcsolatainkat.
Minden bizonnyal megint a fiatal generációk alkalmazkodnak majd a legkönnyebben a változásokhoz, ugyanúgy, mint a korábbi nagy technikai ugrások esetében.
Ennek a legelső és leginkább kézzelfogható jele az oktatásban mutatkozott máris meg. A ChatGPT-t ugyanis már igen sok esetben használták iskolai dolgozatok, beadandó szövegek, és más, tudásellenőrző feladatok megoldásához és előállításához. Az oktatási rendszer pedig egyelőre nem tud mit kezdeni a jelenséggel, mert nincsenek és jelenleg úgy tűnik, nem is lesznek eszközei a csalások kiszűréséhez. Ez pedig máris jelzi, hogy az oktatási rendszer vagy a teljes csőd, vagy pedig óriási, lényegi változások előtt áll, mivel a számonkérés és tudásellenőrzés jelenlegi módszerei éppen most vesztik el hatékonyságukat. Lehetséges-e egyszer s mindenkorra megszüntetni az írott dolgozatok gyakorlatát? Át lehet-e térni a szemtől szembeni, szóbeli ellenőrzésre? Mi lesz azokkal az egyetemi szakokkal, ahol egy-egy tanár 100-200 diáknak tart egyszerre előadást, hogyan zajlik majd ilyen esetekben a szóbeli vizsga vagy a menet közbeni ellenőrzés? Mi lesz a tanulás fáradságos folyamata során megszerezhető emberi képességekkel, készségekkel, ha egy MI rövidre zárja számunkra ezt a folyamatot és percek vagy másodpercek alatt kiköpi a végeredményt? Átruházzuk az MI-re a gondolkodás egy részét? Annyi ilyen kérdés van, hogy nem győzzük feltenni, viszont nagyon sürgősen válaszokat is kellene találni rájuk. Az vitán felül áll, hogy az MI-ket nem lehet kizárni az oktatásból (sem), hanem valahogyan be kell építeni „őket” a rendszerbe. Akkor viszont elképzelhető, hogy a jövőben az oktatás teljesen másképpen fog kinézni, mint most.
Annak ellenére, hogy például a ChatGPT-t folyamatosan tökéletesítik, így nyelvileg, logikailag és tartalmilag is egyre könnyebben értelmezi és válaszolja meg a neki feltett kérdéseket, tehát akár pongyola stílusban, nyelvileg helytelenül feltett, a mindennapi életben is szokásos odavetett kérdésekre is érdemben és hasznosan tud válaszolni, az emberek nagy része mégsem fogja a mindennapokban használni. Igen sokan még a régóta meglévő, időközben hétköznapivá vált technológiákat sem használják, legyen az internetes keresés vagy online ügyintézés.
Romániában például a hivatalos statisztikák szerint a háztartások 82 százalékának van internet-hozzáférése, ez európai és világszinten is kiemelkedőnek számít. Viszont a lakosságnak csak az egyharmada rendelkezik alapvető digitális tudással. Az internethasználók 80 százaléka esetében ez a közösségi médiák használatára korlátozódik és csak 20 százalék használja arra az internetet, hogy például kifizesse a számláit. Vagyis hiába nagy az internetpenetráció a társadalomban, az emberek nagy többsége nem tudja, hogyan és mire lehet használni, vagy nem is akarja. És van egy másik statisztika is: a romániai lakosság 35 százaléka egyetlen könyvet sem olvasott el életében. Ezek fényében látszik, mekkora problémát jelenthet, hogy megjelenik egy, az emberi tudásra, viselkedésre és általában az emberi életre óriási hatással levő új technológia (az MI), miközben az emberek nagy többsége, általában a társadalom még a régóta meglévő, világot megváltoztató fejleményekhez (az internet) sem tud igazából mit kezdeni.
az élet egyre több területén alkalmazzák majd ezeket az újdonságokat. Addig is ki lehet próbálni a ChatGPT-t, ami pofonegyszerű: ezen a linken regisztrálni kell egy email-címmel, be kell lépni, mint egy elektronikus postaládába vagy egy Facebook-fiókba és máris mehet a kérdezgetés. Magyarul is tud, helyesen és választékosan fogalmaz, egyszerűen csak kérdezgetni kell és beszélgetni „vele” egyszer, kétszer, többször, bármiről, ami eszünkbe jut. Így, a „vele” való interakcióban tapasztalhatjuk meg, mi is ez az egész, mire lehet képes és talán felsejlenek a jövő körvonalai is.
Kiscicák, kiskutyák, szex, vér, dráma. Ossza meg és uralkodjon!
Mégis milyen lehet egy kampányüzenet 2024-ben? Kicsit nézzük meg közelebbről.
Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.
Beszterce-Naszód és Szucsáva két méltán népszerű kirándulóhelyén jártunk. Megérte.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
A jelek szerint egy gyermek csontjai kerültek elő Temesváron a városközponthoz közel zajló építkezés során.
Az AUR-vezér most a kommunizmus után vágyakozók hátát vakargatja. Novembertől többe kerül a repjegy Kolozsvárról.
Kihirdette szerdán Klaus Iohannis államfő a minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazított új mechanizmusáról szóló törvényt.
Őrizetbe vettek szerda este a maroshévízi rendőrök egy férfit, aki botrányt keltett a város kórházában és agresszívan viselkedett az egészségügyi személyzettel szemben.
Az EB álláspontja szerint a román hatóságok eddigi erőfeszítései nem elégségesek, ezért az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát szennyvízgyűjtési és -feldolgozási kötelezettségek teljes körű betartásának elmulasztása miatt.
A 19. század derekától tudjuk, az a jó hazafi, aki hazait vásárol. No de hogyan jelentkezett ez az irodalomban és a korabeli közbeszédben?
A 19. század derekától tudjuk, az a jó hazafi, aki hazait vásárol. No de hogyan jelentkezett ez az irodalomban és a korabeli közbeszédben?
Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.
Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.
A kommunista rezsim nemzeti korszakában sokan és sokat dolgoztak azon, hogy Doboka várába valahogy beültessenek egy bizonyos (román) Gelut. Össze is jött az elvtársaknak. Megnéztük, mi van ott ma.
A kommunista rezsim nemzeti korszakában sokan és sokat dolgoztak azon, hogy Doboka várába valahogy beültessenek egy bizonyos (román) Gelut. Össze is jött az elvtársaknak. Megnéztük, mi van ott ma.
Mire következtethetünk a Kriterion igazgatója és egy Koltai Ervin fedőnevű diplomata kapcsolatából? Fodor János történésszel beszélgettünk.
Mire következtethetünk a Kriterion igazgatója és egy Koltai Ervin fedőnevű diplomata kapcsolatából? Fodor János történésszel beszélgettünk.
Éjszaka megszólaló baglyok. Sorban áll a gyerek a hintánál. Graffiti van a falon. A koncon marakodunk.
Éjszaka megszólaló baglyok. Sorban áll a gyerek a hintánál. Graffiti van a falon. A koncon marakodunk.
Amíg a magukat bölcsnek nevező elöljárók semmibe veszik az általuk irányított város adófizető polgárait, nem jobbak a történelem nagy ostobáinál. Esetleg kisebbek.
Amíg a magukat bölcsnek nevező elöljárók semmibe veszik az általuk irányított város adófizető polgárait, nem jobbak a történelem nagy ostobáinál. Esetleg kisebbek.
Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.
Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.
Klubkoncerten látni az egyik legismerebb magyar zenekart – ez talán már csak kelet-európai sajátosság. De mondjuk azok közül a legjobbak közé tartozik.
Klubkoncerten látni az egyik legismerebb magyar zenekart – ez talán már csak kelet-európai sajátosság. De mondjuk azok közül a legjobbak közé tartozik.
Kiscicák, kiskutyák, szex, vér, dráma. Ossza meg és uralkodjon!
Mégis milyen lehet egy kampányüzenet 2024-ben? Kicsit nézzük meg közelebbről.
Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.
Beszterce-Naszód és Szucsáva két méltán népszerű kirándulóhelyén jártunk. Megérte.