Ezt állítja a TVR kolozsvári stúdiójának távozó román főszerkesztője. Adrian Roca-Rozenberg kitálalt.
Terjedelmes interjúban számolt be a PressOne portálnak a köztelevízió kolozsvári stúdiójánál uralkodó állapotokról Adrian Roca-Rozenberg, a román nyelvű műsorok távozó főszerkesztője. Mint arról beszámoltunk, Rozenberg – Pákai Enikővel, a magyar adás főszerkesztőjével együtt – nem vállalja tovább a főszerkesztői tisztséget, ezt azzal indokolta, hogy a stúdión belül elmérgesedett a helyzet, és nem tud együttműködni Romeo Couțival, a kolozsvári tévé igazgatójával.
A közszolgálati tévé kolozsvári stúdiója – szerkesztőinek szándékával ellentétesen – azzal került be a hírekbe, hogy egyik külső munkatársuk manipulatív riportot készített a tavalyi Kolozsvári Magyar Napokon koncertező Beatrice fellépéséről, az azt kísérő felvételekről. A helyi román nyelvű adás főszerkesztője nem engedte adásba, ennek ellenére – Couți közbenjárásának köszönhetően – a TVR központi csatornáinak híradóiban többször is adásba került.

Adrian Roca-Rozenberg
Az ügy a TVR vezetőtanácsa és etikai bizottsága, valamint az Országos Audiovizuális Tanács elé került, maguk a kolozsvári stúdió munkatársai is panaszt tettek. Az etikai bizottság elítélte a félrevezető és tendenciózus anyagot, a vezetőtanács és az audiovizuális tanács vizsgálata pedig még folyamatban van. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a riport készítője, Diana Apahidean azóta már nem dolgozik a kolozsvári tévének, a tordai városháza szóvivője lett.
Adrian Roca-Rozenberg minden részletre kiterjedően beszél a tarthatatlan helyzetről, ezek közül kiemelnénk azokat az aspektusokat, amelyek a kolozsvári tévé igazgatójának magyar vonatkozású témákkal kapcsolatos hozzáállását tükrözik.
• Rozenberg szerint a konfliktus közte, illetve a tévé munkatársai és Couți között nem újkeletű, de múlt nyáron „robbant”, a Beatrice-riport miatt. A Kolozsvári Magyar Napok elleni támadás szándékolt, tudatos volt, az igazgató megrendelte az anyagot.
Ő tendenciózusnak ítélte Apahidean riportját és nem engedélyezte a sugárzását, mire az igazgató bejelentette, hogy akkor őt megkerülve elküldi az anyagot a bukaresti stúdiónak. Az igazgató bosszúálló alkat, többször is beavatkozott a műsorkészítésbe, bár ezt nyíltan nem ismerné el.
• Az igazgatónak mintegy két éve „akadtak be” a magyarok. Azelőtt, amíg az RMDSZ-t képviselő Sebesi Karen Attila is tagja volt a tévé igazgatótanácsának, nem volt semmi problémája a magyarokkal, akkor „a magyarok voltak a legjobbak”; vagyis kontextustól függően váltogatja a hozzáállását.
• Kevesen tudják – állítja Rozenberg –, hogy Couți kitalálta: december 1-én, a román nemzeti ünnepen ne Gyulafehérvárról tudósítsanak, ahogy az megszokott volt, hanem a Székelyföldről, hogy bemutassák az ottani románok helyzetét. A projekt végül épp a helyi románok ellenállásán bukott meg, akik arra kérték a kolozsvári tévéseket, hogy feleslegesen ne szítsanak feszültséget.
• A kolozsvári tévé volt az egyetlen, amely műsort készített arról, hogy Szucságon felavatták egy volt szekustiszt büsztjét, akit Székelyudvarhelyen lincseltek meg a ’89-es forradalom alatt. Annak ellenére ki kellett szállniuk a helyszínre, hogy a munkatársak nem tartották jó ötletnek egy volt szekus mártírrá avatását.
• A magyarok mellett az igazgató másik rögeszméje Moldova Köztársaság, ez számtalan helyszíni tudósításban, közös projektben nyilvánult meg, még akkor is, ha ezek szakmaisága hagyott is kívánnivalót maga után.
Romeo Couți igazgató a PressOne megkeresésére nem kívánta kommentálni a kialakult helyzetet. Az Adrian Roca-Rozenberggel készült beszélgetés teljes terjedelmében elolvasható a cikkünk alatti linken.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Egy olyan könyvet is bemutattak a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon, amely miatt Ioan-Aurel Pop történészt, akadémikust köhögőroham kerülgetheti.
Egy olyan könyvet is bemutattak a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon, amely miatt Ioan-Aurel Pop történészt, akadémikust köhögőroham kerülgetheti.
Rengeteg kérdést eleve úgy teszünk fel, mintha kizárólag kisebbségi problémaként létezne – véli a BBTE adjunktusa, aki szerint a bicskával való verekedés a tehetetlenség jele. Nagyinterjú, II. rész.
Rengeteg kérdést eleve úgy teszünk fel, mintha kizárólag kisebbségi problémaként létezne – véli a BBTE adjunktusa, aki szerint a bicskával való verekedés a tehetetlenség jele. Nagyinterjú, II. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.