Túl nagy kockázat nélkül ki lehet jelenteni: a magyar közösség szempontjából bizonyos értelemben minden román pártnak van egy AUR-arca. Az ördög viszont, mit mindig, a részletekben bujkál.
Pénteken lezajlott a PSD tisztújító kongresszusa. A hazai politikai élet vezetőit nem hívták meg az eseményre: nem volt ott sem az államelnök, sem a miniszterelnök, sem a koalíciós partnerek vezetői (az RMDSZ elnöke sem).
Amúgy sem igazán szökhetett volna el, hiszen ő volt az egyetlen pártelnökjelölt. Aki végül a szavazatok 99 százalékát be is gyűjtötte. (Kik képviselhették azt az egy százalékot?) Isten bocsássa meg nekem, de erről az 1989 előtti államelnök-választások jutnak eszembe (és ezzel nem arra akarok utalni, hogy PSD egyenlő PCR, mert nem egyenlő). Volt is egy keserű poén akkoriban, hogy meglátjátok, Ceaușescu ezúttal a szavazatok 101 százalékát fogja begyűjteni.
Ott volt viszont minden járni bíró volt PSD-elnök, az egy Liviu Dragneát kivéve (oké, Viorica Dăncilă sem volt ott, de okkal hiányzott, épp Kínában járt egy küldöttség tagjaként): Adrian Năstase, Mircea Geoană, Victor Ponta, Marcel Ciolacu… még mindenki atyuskája, Ion Iliescu elvtárs is jelen volt, egy kivetítőkép erejéig. Feltételezhető, hogy a PSD ezt a kirekesztő és harcias és pártvonalas felvonulást egyfajta hadüzenetnek szánta. Hogy oké, eddig volt, ahogy volt, de mostantól másképp lesz. Ha bárki azt gondolja, hogy a jövőben a PSD beáll mindenféle szedett-vetett koalícióba, nagyon téved. Sorin Grindeanu egyetlen elnökjelölt diskurzusa is erre utalt: legyen vége annak, hogy a PSD behúzza a farkát és mindig csak reagál a támadásokra.
Egy frissen megválasztott elnöktől nem is igazán lehet mást várni. Azt talán igen, hogy ha egyszer kijelenti a beszéde elején, hogy nem lesz demagóg, akkor ne is legyen. Mert azt állítani, hogy a PSD minden román (tudjuk, a románok ez alatt állampolgárt is értenek, bár nem feltétlenül) és
És közben ott ül az első sorban egy adócsalás miatt börtönviselt ex-pártelnök (Adrian Năstase), egy ex-pártelnök, aki a Colectiv-tragédia kapcsán lemondani kényszerült a miniszterelnöki tisztségről (Victor Ponta), illetve egy ex-pártelnök, akinek a miniszterelnöksége idején sodródott Románia az államcsőd szélére (Marcel Ciolacu). Az is igaz, hogy Năstase úr miniszterelnöksége idején csatlakozott Románia a NATO-hoz, Geoană úr pártelnöksége alatt léptünk be az EU-ba, illetve Ciolacu úr miniszterelnöksége alatt érkezett el hozzánk a Schengen-aranykor.
Hogy – amint már én is említettem –, a jobboldal nem csinált semmit az elmúlt 35 évben. És hogy a baloldal, vagyis a PSD, na, az mindent megtett, amit megtehetett. Annyi igazság van ebben az állításban, hogy az elmúlt 35 év 55,3 százalékában a PSD kormányon volt valamilyen formában. Viszont az is igaz, hogy a 2017-es tüntetések (éjszaka, mint a tolvajok!) éppen Grindeanu úr miniszterelnöksége alatt következtek be, 2018 augusztusában pedig a Dăncilă-kormány lemondását követelte a százezres tömeg, hát persze, hogy korrupció miatt.
Tehát, amit a párt eddig tett, az nem elég, mondta Grindeanu úr.
Ezzel csak az a probléma, hogy Romániában (talán az egy Demos nevű minialakulaton kívül) egyetlen baloldali párt sem volt. És ma sincs. Hogy miért, arra most nem térnék ki, külön tanulmányt igényelne. A lényeg, hogy a PSD-nek annyi köze van a baloldalisághoz, mint elefántnak a repüléshez (Dumbót is beszámítva, mert na, valamennyi azért van).
Na de nézzük, hogyan is határozza meg a frissen megválasztott elnök az új irányt, no meg a szociáldemokrata gyökereket.
Na és akkor ezen rágódjunk el picit. Azt érteni lehet, hogy a nyugati ideálfanatikus aktivizmus (no meg a keleti epigonja, melynek képviselői eszetlenül másolják a felvilágosult mintákat és szintén eszetlenül igyekeznek a helyi közösségekre rákényszerzubbonyozni őket) szülte progressziótól idegenkedik a PSD, meg bárki, aki nem naiv vagy nem pont azért kapja a fizetését, hogy a progresszív ideákat terjessze. Ezt próbálják elmondani a kongresszus előtt odakint miccsező meghívottak (akkor is, ha a kérdező láthatóan nem a legélesebb késeket választja ki): hogy a haladás, az oké, a túltolt progresszivizmus nem oké.
Van azonban ennek a törlésnek egy reálpolitikai oka is. Nevezetesen az, hogy
Amivel önmagában nincsen semmi baj, mint ahogy a progresszióval sincs. Csak a román nacionalizmus esetében sajnos összeütközik az alkotmányban is lefektetett ideál az odakint, terepen levő valósággal. Konkrétan azzal, hogy Romániában él Európa legnagyobb őshonos kisebbsége (a többi kisebbségekről sajnos már nem érdemes beszélni, azt bedarálta a román nacionalizmus). Továbbá Romániában is létezik LGBTQIA+ közösség. A progresszivizmus pedig bizony, amellett, hogy baloldali, a sokszínűség nagy barátja.
Ezt a fajta politizálást viszont jó ideje az AUR ragadta magához, mégpedig olyan sikerrel, hogy a PSD például majdnem belerokkant a választásokon kapott pofonszériába.
Grindeanu úrnak tehát konkrét és ha tetszik, létfontosságú célja van a progresszió törlésével, mint szimbólummal: szavazókat szeretne visszaszívni az AUR-tól. Magyar szempontból ez nem nevezhető rossznak: szavaztunk mi már a PSD jelöltjére, például Corneliu Vadim Tudor ellenében. Az AUR jelöltjére viszont nem fogunk szavazni. (Legalábbis ameddig egy náluk is rémesebb párt fel nem tűnik a prérin.) Tehát, ha tetszik,
A kulcsszó a szalonképesség: egy szalonképes AUR-ral (legyen a neve PSD, a példának okáért) mindig lehet tárgyalni. Simionékkal egyelőre nem lehet. Ezt mondja egyébként Adrian Năstase és a PSD egyik stratégája, Vasile Dîncu is. A PSD jelenleg semmi szín alatt nem léphet partnerségre George Simion pártjával. Az évek viszont telnek, az AUR is változik, ki tudja, mi lesz négy év múlva. Addig is Grindeanu úrnak és pártjának az a dolga, hogy egyrészt
továbbá idővel igyekezzen valamelyest civilizálni az AUR-t, mert ha a dolgok továbbra is úgy haladnak, ahogy eddig, akkor nagyon úgy néz ki, hogy a mioritikus vérnackópárt megnyeri a következő választásokat. Ez pedig az EU egyik tagállamában senkinek sem érdeke.
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
Online zajlik majd a gyógyszerek felírása és kiváltása, a páciensek pedig minden egészségügyi adatukhoz hozzáférnek. Továbbá: az adóhatóság rászáll az esküvőszervezőkre, egy férfi pedig az utcán ölte meg volt élettársát, három gyermekének anyját.
A világ legdrágább villamosenergiájával rendelkező országok között Románia a 21. helyen áll – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) által összeállított statisztikából, amely 144 ország lakosságának villamosenergia-árait vizsgálja.
További híreink: négy év börtönre ítélték „a nagy matematikusnak” kampányoló manelistát, de meglépett, a településekre bemerészkedő medvéket pedig ezentúl azonnal ki lehet lőni.
Konfliktus alakult ki az egyik baróti iskolában egy negyedikes fiú új tanítónője és édesanyja között. Az anya szerint az addig jól teljesítő gyermeket az új pedagógus megalázó jelzőkkel illette. A szülő a fiút átvitte az erdőfülei iskolába.
Miközben nálunk sürgősségi kormányrendelettel teszik lehetővé, hogy a településekre bejáró medvéket azonnal kilőhessék, ne gondoljuk, hogy csak Romániában, Erdélyben jelent aggasztó problémát a nagyvad és az ember közötti konfliktushelyzet.
Tragikus baleset történt kedden dél körül a gyimesközéploki Hidegségben: egy másfél éves kisfiú életét vesztette, miután véletlenül elütötte autójával egy fiatal nő az udvarban.
MTV: élt 44 évet. Mit adott az ikonikus zenei tévécsatorna a hazai nézőknek – egy generációnak?
MTV: élt 44 évet. Mit adott az ikonikus zenei tévécsatorna a hazai nézőknek – egy generációnak?
Akkor kezdődött, amikor 2059-ben felrobbant a vásárhelyi vegyipari platform. Egy katalizátoregység karbantartásánál berobbant egy tartálycsarnok, és onnan megmagyarázhatatlan irányba fordultak az események.
Akkor kezdődött, amikor 2059-ben felrobbant a vásárhelyi vegyipari platform. Egy katalizátoregység karbantartásánál berobbant egy tartálycsarnok, és onnan megmagyarázhatatlan irányba fordultak az események.
„Mi, erdélyiek, zömében a valóság talaján állunk” – vallotta az aradi edzőlegenda, akivel csúcsra jutott a román klubfoci.
„Mi, erdélyiek, zömében a valóság talaján állunk” – vallotta az aradi edzőlegenda, akivel csúcsra jutott a román klubfoci.
És abban aligha lesz köszönet.
És abban aligha lesz köszönet.
Pál apostol annak idején leírta, hogy ahol van törvény, ott aztán van bűn is. Na de ha a törvényt nem tartják be, akkor a bűn nem is bűn. Csók, mindenki kapja be, lehet tolni a gyűlöletbeszédet.
Pál apostol annak idején leírta, hogy ahol van törvény, ott aztán van bűn is. Na de ha a törvényt nem tartják be, akkor a bűn nem is bűn. Csók, mindenki kapja be, lehet tolni a gyűlöletbeszédet.
Romániában azóta sincs súlyos égési sérültekkel foglalkozó kórház. Gyász van, a túlélők pedig megpróbálták feldolgozni a társadalommal karöltve az ország 1989-es forradalom óta legtöbb halálos áldozatot követelő civil katasztrófáját.
Romániában azóta sincs súlyos égési sérültekkel foglalkozó kórház. Gyász van, a túlélők pedig megpróbálták feldolgozni a társadalommal karöltve az ország 1989-es forradalom óta legtöbb halálos áldozatot követelő civil katasztrófáját.
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
Húsz éves a román filmtörténet egyik legfontosabb filmje. Az ember megnézi és azt gondolja, valamiféle letűnt kor történéseit látja. Aztán lassan rájön, hogy az a kor nem tűnt le.
Húsz éves a román filmtörténet egyik legfontosabb filmje. Az ember megnézi és azt gondolja, valamiféle letűnt kor történéseit látja. Aztán lassan rájön, hogy az a kor nem tűnt le.
Szükség van-e arra, hogy furcsán összeállított felméréseket készítsünk a társadalom hiedelmeiről, meggyőződéseiről, hogy aztán letoljuk őket a végén?
Szükség van-e arra, hogy furcsán összeállított felméréseket készítsünk a társadalom hiedelmeiről, meggyőződéseiről, hogy aztán letoljuk őket a végén?
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?