Sok legenda él a köztudatban a nemzeti költőről, de az biztos, hogy nem volt egy könnyű ember.
Ugye látta már az alábbi képet Petőfi Sándorról?

Nos, a valóságban aligha láthatta volna így a költőt, ugyanis Petőfi nem rajongott a rendszabályokért, a katonás rendért, sem a hierarchiáért, így nem igazán öltözött fel a katonai előírásoknak megfelelően még honvédtiszt korában sem. Ennek megfelelően számos konfliktusa támadt igen magas rangú urakkal.
De a forradalmár az minden szinten forradalmár, ha pedig a forradalmár költő is egyben, akkor nem is kell csodálkozni a különcségén.
Hermann Róbert budapesti történész kolozsvári előadása éppen azért volt érdekes, mert nem nemzeti jelentőségénél fogva, hanem emberi mivoltában tárgyalta Petőfit, illetve az ő 1848–49-es forradalomban betöltött szerepét. Miközben olyan érdekességekre kereste a választ, hogy tényleg elszavalta-e a nemzeti költőnk március 15-ikén a Nemzeti dalt a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőjén (is), ahogy azt az általános nemzeti emlékezet, és a legendárium mondja.
Nos, valószínűleg nem.
Legalábbis nem aznap, hanem csak később. Csak éppen az emlékezet úgy működik, hogy időnként összemossa a dolgokat. A Jókai Mór emlékezetéről nem is beszélve – róla a történész elmondta, hogy szerinte képtelen volt a forradalommal kapcsolatos személyes emlékeit nem kiszínezni, illetve összevegyíteni a saját (írói) fantáziájával. Így aztán többek között neki (és másoknak) köszönhető, hogy a Nemzeti Múzeum falára is kikerült utólag egy emléktábla, amely szerint Petőfi ott, a lépcsőkön is elszavalta a tömegnek a Nemzeti dalt március idusán. Ahogy az a költemény angol nyelvű Wikipédia-szócikkében például a mai napig szerepel.
A történész szerint mégis valószínűbb, hogy aznap azon a helyszínen nem hangzott el a Nemzeti dal, csak később, a múzeum előtt ugyanis azokban a hetekben rendszeresen tartottak úgynevezett nagygyűléseket, amelyek valamelyikén (vagy akár több ilyenen is) Petőfi valóban elszavalhatta a tömegnek a híres verset. Erről tanúskodik például a Nemzeti dal kottakiadásának (mert hamar megzenésítették) címlapképe is.

Amelyen ugyanakkor nem szerepelnek esernyők, így valószínűleg később keletkezett, március 15-ikén ugyanis köztudottan egész nap esett.
Érdekes adalék, hogy az említett emléktábla néhány éve le is esett a Nemzeti Múzeum faláról, mintegy tiltakozva a történelemhamisítás ellen, ám restaurálták, és – némi gondolkodás után – visszahelyezték, hiszen a szimbólumok olykor fontosabbak, mint a tények. Ne felejtsük el például, hogy a forradalmi helyszínek közül – a Pilvax (Pillwax) kávéházat lebontották, a korabeli városháza, illetve a Nemzeti Színház is hasonló sorsra jutott – ez az egyetlen, ami a mai napig áll, jelenleg is ott tartják a központi megemlékezéseket a forradalom évfordulóján, és így tovább.
Továbbá az is egy szépen berögzült nemzeti közhiedelem, hogy Petőfi a forradalom alatt végig egy vitán felüli, népszerű alak volt.
Dehogy!
A március közepi események alatt valóban az volt, ám hamarosan elkezdett nagyon is népszerűtlenné válni. Például az A királyokhoz című, március végi keltezésű verse miatt, amelyben nagyon is egyértelművé teszi, hogy számára a királyok ideje lejárt, holott az ilyen régi gyökerekre visszatekintő tabukkal nehéz volt játszani akkoriban – még a forradalmi hevület dacára is.
Növekvő népszerűtlenségét igazolja az is, hogy szándékai ellenére mégsem tudta beválasztatni magát a frissen alakult magyar országgyűlésbe, hiszen szülőhelyén, egyben választási körzetében, a Jászkunságban nem aratott osztatlan sikert – hiszen senki sem lehet próféta a saját szülőföldjén.
És hogy mi a közös Petőfiben és Bem apóban? Nos mind a ketten elég karakán emberek voltak. Magyarán: csak azzal nem vesztek össze, akivel nem találkoztak. Valószínűleg ezért kedvelték egymást, és ezért fogadta olyan hamar a kegyeibe Bem József Petőfit. No meg azért, mert az idős tábornok nagyon is értett a háborús propagandához, és felismerte, hogy a népszerű költő a hasznára válhat.
1849 első felében a költő veszélyes küldetéseket is teljesít a tábornok megbízásából, futárként például sokszor a tűzvonalban viszi a parancsokat a különböző csapatrészek között, de magas rangú urakkal is találkozik.
Legtöbbször össze is akaszkodik velük, mint ahogy az Vetter Antal helyettes hadügyminiszterrel vagy Mészáros Lázár hadügyminiszterrel történt – mindketten a hiányos egyenruhát vetik a kevély költő szemére, amelyet Petőfi nem hagy szó nélkül. Utóbbinak írta a Nyakravaló című versét is, ami igencsak kiverte a biztosítékot a nagyurak körében.
Marad az örök kérdés: hol, hogyan halt meg Petőfi, elhurcolták-e Szibériába hadifogolyként vagy ez szintén csak mítosz?
Nos, valószínűleg nem volt szibériai hadifogoly, hiszen az Ausztria és Oroszország között érvényben lévő kölcsönös kiadatási szerződés értelmében hamarosan visszaküldték volna az osztrák császári haditörvényszék elé, ha ez így történt volna.
Sokkal valószínűbb, hogy az 1849. július 31-iki segesvári csatában halt meg, ahol egyébként csak civil megfigyelőként vett részt, de maga is az osztrákokat támogató orosz csapatok gyűrűjébe került, és már nem tudott elmenekülni. Nyughelye máig ismeretlen, mint ahogy az akkor elesett honvédek közül sokaké. Kultuszához ez is nagyban hozzájárult: a nemzeti emlékezet erősebben megőrizte, mint bármelyik magyar költőt.
És ez rendben is van, ahogy Hermann Róbert megjegyezte, a fő, hogy az emlékezetünkben és a könyvespolcainkon tovább él.

Madarász Viktor Petőfi halála című, igencsak túlromantizált festménye 1875-ből
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Továbbá: alig érkezett meg Ursula von der Leyen Romániába, a vérnackó George Simion máris elküldte a fenébe. És két szakszervezeti főnök háztartási gépeket vásárolt magának… a szindikátusi kasszából.
Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.
Egyetért Dominic Fritz, az USR elnöke a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatával, miszerint a közigazgatási reform során nem csupán a kis települések számát kell összevonások révén csökkenteni, hanem a megyékét is.
Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Egy olyan könyvet is bemutattak a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon, amely miatt Ioan-Aurel Pop történészt, akadémikust köhögőroham kerülgetheti.
Egy olyan könyvet is bemutattak a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon, amely miatt Ioan-Aurel Pop történészt, akadémikust köhögőroham kerülgetheti.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.