Bevallom, világéletemben azt hittem, hogy a Francia Riviéra kaszinóiban kábé James Bond kaliberű szmokingos úriemberek szórják a pénzüket a pókerasztalok mellett – vagy minimum Andy Vajnák (nyugodjon békében), akik mellett Tímeácskák virítanak. Pedig nem...
Meglátogatva Cannes, Nizza és Monaco híres kaszinóit azzal szembesültem, hogy hetven pluszos nők ütik unottan a félkarú rablók gombjait. Rá kellett ébrednem, hogy szerencsejáték tekintetében a romániai statisztikák eléggé eltérnek az európai adatoktól.
Ha az ember külföldön jár, akarva-akaratlan összehasonlítja a látottatokat, a tapasztaltat az otthoni helyzettel. Mond jót és rosszat is, hol szidja Romániát, hol, „de azért otthon”-ozik. Több napos franciaországi utam során mindezt igyekeztem elkerülni, igyekeztem egy semmin sem agyaló turista lenni. Mégis, ahogy megjártam a Riviéra híres kaszinóit, nem tudtam nem visszagondolni Marcel Ciolacu pár nappal ezelőtti bejelentésére, amelynek lényege az volt, hogy felveszi a kesztyűt a félkarú rabló néven ismert játékgépek ellen, kitiltaná ezeket a városokból, ugyanis
Számomra eléggé ismeretlen a kaszinók és játékgépek világa (most sem ültem le játszani, csak végig ámultam-bámultam a termeket), így a téma, illetve az, hogy hol vannak a fiatal nőtlen pasik, ha én csak nyugdíjasokat látok, kutakodásra ösztönzött.
A ma ismert nyerőgépet – amit mifelénk gyakran félkarú rablóként emlegetnek, de angolul gyümölcsgépnek is nevezik (a képernyőn megjelenő szimbólumok miatt) – a 19. század végé találta fel egy Charles Fey nevű úriember. A története filmbe illő (készítettek is róla filmet), ugyanis Németországból vándorolt ki az Egyesült Államokba a meggazdagodás reményében, ám ott rájött, hogy nehéz dolga lesz, ugyanis már lekéste az aranylázat. Jobb híján egy elektromos berendezésekkel és telefonokkal foglalkozó San Francisco-i vállalatnál kezdett dolgozni, ahol megismerte az akkor már létező játékgépeket és azok negatívumait: zsetonokkal vagy jegyekkel működtek, mindig kellett melléjük valaki. Valószínűleg nem volt túl sok munkája – akkoriban nem sok elektromos eszköz volt a piacon –, így unalmában (szerkesztői túlzás) tökéletesítette a gépet, amelybe akkortól kezdve lehet pénzt dobálni. A gép nagyon gyorsan népszerű lett, elterjedt az egész országban. Az elmúlt száz évben persze sok változáson esett át, változtak a szimbólumok, illetve 1976-ban megszületett az első olyan változat is, aminek képernyője volt.
Ma már a világon mindenhol megtalálhatók, a legtöbb országban az állam szigorúan korlátozza használatukat, például életkorhoz köti, illetve csak kijelölt helyeken működhetnek: kaszinókban, lottózókban, tehát a sarki kocsmában nem (vagy csak akkor, ha van lehetőség rá, hogy külön engedélyt váltsanak ki ezek üzemeltetésére). És bár az amerikai kontinensen évtizedekig játékgép láz volt (meg úgy általában szerencsejáték láz – de ez egy külön történet),
2021-ben a pontos szám 1 253 621 volt (világszinten pedig körülbelül 2,9 millió összesen – a Google szerint). Ebből az egymilliókétszázötvenezerből 73 ezer van Romániában.
És ez még semmi. Különböző 2023-as cikkek és tanulmányok szerint Bukarest Európa Las Vegasa, ugyanis a városban 160 kaszinó van, azaz százezer lakosra kilenc kaszinó jut.
Juhéé! Igazán szép, hogy európai szinten a halálos közúti balesetek mellett ebben is ennyire jók vagyunk.
Komolyan nem is értem, hogy minek kellett az Azúr-partig utazzak, hogy benézzek egy kaszinóba, amikor itthon is megtehettem volna. Na meg hogy a statisztikákat elnézve, semmi értelme, hogy elmeséljem az élményeimet, hogy milyen is ez a világ, biztos mindenki jól tudja. (Ja, és a kaszinók mellett az online szerencsejáték is nagyon menő Romániában: európai viszonylatban az 5. helyen állunk – nem a játékosok számát, hanem a ráköltött pénzt tekintve… s közben a kenyér árára panaszkodunk).
Na, de térjünk vissza a Cannes-ban kaszinózó nénikre (ezennel bocsánatot kérek minden hetven-nyolcvan pluszos nőtől, akit lenénizek ezzel, de a saját nyolcvan pluszos, fantasztikus almás tésztát sütő nagymamám is azt mondaná, hogy ezek a nők, neked kis unokám, bizony nénik).
A korcsoportokat tekintve szembeötlő, hogy a romániai számok nincsenek összhangban a világ többi részével, ahol a játékosok nagyrésze negyven-ötven közötti. Ugyanakkor az elemzések kiemelik az általam említett csoportot, az idős nőket, akik a félkarú rablók szerelmesei, ugyanis a szerencsejáték ezen formája nem jár nagy kockázattal, szórakoztató és kényelmes – mondják az okosak.
Egyébként épp ezért lehet, hogy bár szerencsejáték-paradicsom vagyunk, európai szinten nem is veszítünk olyan sokat. Sok a gép, de keveset tesz fel a romániai: az EU-ban csak a lengyelek veszítenek kevesebbet, mint mi (bocs, nem mi – hanem akik játszanak).
Visszatérve a Riviérára: elnéztem a Cannes-i kaszinóban azt a 90-100 idős hölgyet, aki nyomkodta a gépeket. Láttam Gucci cipőt, Chanel és Louis Vuitton táskát, láttam a kezükben ilyen-olyan platina bankkártyákat. Az épület előtt pedig Lamborghinit és Bentley-t is. És eszembe jutott Pistike – most hívjuk így – de lehet Ionel is, aki épp az indulásom napján, a szemem láttára tért be századszorra (vagy ezredszerre?) az egyik kolozsvári játékterembe. Nem ismerem őt, de néha szokott pénzt kérni tőlem: ételre. Állítása szerint a helyi köztisztasági vállalatnál dolgozik.
Senki ne értse félre, nem tudom (és nem is akarom, talán csak egy kicsit) megfejteni, hogy nyugaton miért jelenti jólszituált (és kicsit kevésbé jólszituált) nők ezreinek, tízezreinek, százezreinek a szórakozást és kikapcsolódást az, hogy egy hülye gépen – amit egy unatkozó mérnök talált fel – eljátsszák a „fölös” pénzüket. De azt sem tudom, hogy Romániában miért érzi úgy több tízezezer, százezer fiatal, hogy miközben egy harminc éves Euro 2-es autóval nyomatja és Codru sört iszik 1,99 lejért, igenis játszania KELL.
Ciolacu meg kitiltja a városokból a játékgépeket. És? Van majd félezer kaszinónk. Mi kell még?
Ha Monacóba tervezett utazni, könyörgöm, mondja vissza a jegyét. Drága ország. Bukarestben van manele, olcsó sör és játszani is lehet.
Egyszerre kell nekünk a fa, a só és a pénz. A természet adja is, hogyne. Csak közben beomlik a bánya.
Nicușor Dan győzelme pillanatnyi megkönnyebbülést hozott ugyan, de még messze nem vagyunk túl a veszedelmen.
Az Antarktisz kutatásában új fejezetet nyitó hajó és legénységének történetét bemutató tárlat szeptember végéig látogatható.
A temesvári Dordeduh úgy szólt koncerten, mint az atom.
… medvét gázoltak el az autópályán, emberéletben nem esett kár… és bezárta kapuit Călin Georgescu laza kis neolegionárius egyesülete.
Vészhelyzet körvonalazódik a román állami vasúttársaságnál: a CFR bejelentette, beszüntetheti működését a bevételcsökkenések miatt.
Nicușor Dan pedig azt üzente, meg kellene találni a bányászjárás felelőseit.
Mintha lángba borult volna a hegynyereg olyan távolról nézve a Bagossy-dalokat éneklő tömeg, akik a Csillag az égen koncertre töltötték be a csíksomlyói búcsú helyszínét.
Súlyosbodott a helyzet az elmúlt órákban a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál, ahol mintegy 700 köbméter kőzet beomlott, és nagy repedések jelentek meg a műszaki úton, valamint az erdőben – közölte pénteken délután a Hargita megyei prefektúra.
A Korond-patak, a Szováta-patak és a Kis-Küküllő-folyó különböző pontjain végzett méréseket csütörtökön dr. Máthé István, a Sapientia egyetem csíkszeredai karának oktatója. Eredményeit és érdekes tapasztalatait a Székelyhonnal is megosztotta.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Megnéztük, milyen 2025-ben a tavaly felújított kolozsvári Szamos-part a kirobbanó nyárban. Nem csalódtunk.
Megnéztük, milyen 2025-ben a tavaly felújított kolozsvári Szamos-part a kirobbanó nyárban. Nem csalódtunk.
Torockón koncertezett a legendás banda, ahol összefutottunk az emberrel, aki 25 év után először volt Edda koncerten.
Torockón koncertezett a legendás banda, ahol összefutottunk az emberrel, aki 25 év után először volt Edda koncerten.
Az Antarktisz kutatásában új fejezetet nyitó hajó és legénységének történetét bemutató tárlat szeptember végéig látogatható.
Az Antarktisz kutatásában új fejezetet nyitó hajó és legénységének történetét bemutató tárlat szeptember végéig látogatható.
A temesvári Dordeduh úgy szólt koncerten, mint az atom.
A temesvári Dordeduh úgy szólt koncerten, mint az atom.
A sokrétű tevékenysége mellett papnéi feladatokat is ellátó Rüsz-Fogarasi Enikővel, a BBTE Magyar Történeti Intézetének egyetemi tanárával nemcsak szakmai dolgokról beszélgettünk. A történész mögötti emberre is kíváncsiak voltunk.
A sokrétű tevékenysége mellett papnéi feladatokat is ellátó Rüsz-Fogarasi Enikővel, a BBTE Magyar Történeti Intézetének egyetemi tanárával nemcsak szakmai dolgokról beszélgettünk. A történész mögötti emberre is kíváncsiak voltunk.
Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.
Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.
Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.
Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.
Felvirradt a nagy nap, a Svédországban élő kolozsvári származású énekes rajongói újra együtt voltak.
Felvirradt a nagy nap, a Svédországban élő kolozsvári származású énekes rajongói újra együtt voltak.
Egyszerre kell nekünk a fa, a só és a pénz. A természet adja is, hogyne. Csak közben beomlik a bánya.
Nicușor Dan győzelme pillanatnyi megkönnyebbülést hozott ugyan, de még messze nem vagyunk túl a veszedelmen.
Az Antarktisz kutatásában új fejezetet nyitó hajó és legénységének történetét bemutató tárlat szeptember végéig látogatható.
A temesvári Dordeduh úgy szólt koncerten, mint az atom.