És bögölydrónok üldözik a falakon kívül rekedteket. Ez – még – nem az esti híradó, hanem egy frissen megjelent erdélyi ifjúsági regény. Utazás Zágoni Balázs Gömbjében.
Ritka vállalkozás nálunkfelé a Zágoni Balázsé, pedig sem a disztópikus sci-fi, sem az ifjúsági kalandregény műfaja nem ismeretlen Erdélyben – Mandics Györgytől Dáné Tiborig terjedt a skála a rendszerváltás előtti évtizedekben –, de még a kettő ötvözete sem. Az ismert kolozsvári filmkritikus és -rendező, a Filmtett egyik alapítója, a Koinónia kiadó volt igazgatója, aki korábban a Barni-könyvekkel már megmártózott a gyerekirodalom világában, ezúttal előrelépett egy alig-korosztálynyit, és egy nemzetközi téren is népszerű irodalmi vonulatra „csatlakozott rá” (gondoljunk csak az Éhezők viadala típusú könyvek sikerére), de sajátos erdélyi ízekkel fűszerezve.
Jakab-Benke Nándor faggatja Zágoni Balázst|Fotó: Horváth László
A filmes látásmód nyomai tetten érhetők a könyv szerkezetében, az elbeszélés dramaturgiájában – tudtuk meg A Gömb című regény kolozsvári bemutatóján, az evangélikus-lutheránus egyház Reményik Sándor galériájában, ahol a szerzőt és szerkesztőjét, Dóka Pétert a szintén filmes beágyazottságú moderátor, Jakab-Benke Nándor (nem mellesleg portálunk Elég elé világ című képregényrovatának alkotója) faggatta. A beszélgetés olyannyira mozgóképes fókuszra váltott, hogy a regény potenciális filmes adaptálásának kérdésébe belebonyolódva JBN többször is „film”-ként hivatkozott Zágoni könyvére, persze nem teljesen alaptalanul, mert a bemutatót egy úgynevezett könyvtrailer (lásd lennebb) vetítése vezette fel, és a kötet grafikai arculata is jól láthatóan elég hollywoodiasra sikeredett.
A Gömb egyébként – újabb álomgyári hasonlóság – egy sorozat, a Fekete fény első darabja: egy olyan világot ismerhetünk meg belőle, amelyben nemcsak az Európai Unió bomlik fel, hanem a nemzetállamok is, helyüket az egymással rivalizáló városállamok veszik át, amelyeknek a falain kívül a túlélésükért küzdő kolóniák létesülnek, ezeknek tagjai olyan rusztikus tevékenységekből tartják fenn magukat, mint – jól illusztrálva valóság és fikció sajátosan laza viszonyát – a szerző által hobbiszinten űzött gombászás.
A főhős egy 13 éves kamaszfiú (nem merő véletlen, hogy az író fia, a már említett Barni is nagyjából ennyi idős volt, amikor a regény ötlete megfogant), aki egy ilyen gombászkolóniában él, melynek tagjai tisztázatlan körülmények között – mivel a szerző és beszélgetőtársai óvakodtak a szpojlerezéstől – holmi bögölydrónok elől menekülni kényszerülnek, nos, ez a Vik nevű srác találkozik a titokzatos eredetű Gömbbel, amelyről szintén nem tudhattunk meg sokat, de hát tessenek elolvasni a regényt.
A Gömbnek – mint kiderült a beszélgetésből – alapvetően három rétege van: először is a klasszikus ifjúsági kalandregény műfaja, aztán egy szociografikus/társadalmi réteg, illetve egy metafizikai-filozófiai szint, amely azonban elég intelligens és fogyasztható ahhoz, hogy ne nyomja agyon a könyv cselekményközpontúságát.
Ami a felvetett társadalmi problémákat illeti, példaként álljon itt annyi, hogy az elképzelt, nem túl távoli jövőben nyugdíjaslázadások bontják meg a városok rendjét, ami ugyan első hallásra mulatságosan hangzik, de lehervad arcunkról a mosoly, mihelyt a demográfiai folyamatokra, a munkaerőpiaci viszonyok várható drasztikus átrendeződésére, illetve ebből kifolyólag akár a saját jövendőbeli nyugdíjazásunk bizonytalan perspektívájára gondolunk.
Bár Zágoni a regényben megjelenő atomizálódó, szétesett közösségek megrajzolásának inspirációjául egy riasztó kenyai élményét említette (ahol egy elitnegyedet szögesdróttal kerítettek el a környező városrészektől), azt sem tagadja, hogy a történet helyszínének megrajzolásában leginkább a közép-kelet-európai – azon belül az erdélyi – tájból ihletődött. A szóban forgó városállam pedig akár Kolozsvár is lehet, annál is inkább, mert azok a tendenciák, amelyek a könyvben disztópikus állapotok kialakulásához vezetnek, nagyon is jelen vannak Erdély individualista szellemű fővárosában…
Az erdélyiség azonban nemcsak a világábrázolásban, hanem az elbeszélés nyelvezetében is megfigyelhető – számolt be a könyvet publikáló Móra kiadó szerkesztője, Dóka Péter, akinek, elmondása szerint, közelharcot kellett vívnia azért, hogy a regionális kifejezések, nyelvi fordulatok benne maradjanak a végső változatban. Ezekre az erdélyizmusokra jó példa a ’csóré’ kifejezés, amelyet a korrektor egyszerűen nem értett.
Apropó nyelvezet, a Molyon ezt írja egy hozzászóló Zágoni könyvéről: „A letisztult, szép nyelvezet is előnye a könyvnek, mégsem ez fogott meg legjobban. Hanem az, hogy a történetben ott van a »gömb«, ami a regénybeli szerepén túl gondolatok sűrű erdejét növeszti az ember fejében.” És lelkes olvasóknál többet aligha kívánhat magának egy író...
Ez a csóré igazság.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.
Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
… a Román Nemzeti Banknak két milliárd euróba került eddig Simion mester győzelme… és a napi politikai káoszon túl: annyi drogot kapcsoltak le Nagyváradon, hogy attól egy T-Rex is kifeküdne.
Provokatív plakátok jelentek meg csütörtök reggelre több helyszínen Csíkszeredában, illetve a taplocai iskolaközpont közelében is, amelyeken George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltjének hírhedt kijelentései olvashatók.
Letépte a magyar nemzeti színű szalagot a nándorfehérvári diadal emlékművéről, és helyére román trikolórt idéző pántlikát kötött egy belgrádi román férfi, aki szerint „mindenhol ellopják a történelmünket a magyarok”.
A magát George Simion hívének kiadó, Tulcea megyei férfi lebozgorozza, szidalmazza, fenyegeti és „visszaküldené” a romániai magyarokat Magyarországra. A TikTok közösségi videómegosztón terjedő videó kapcsán Kézdivásárhely polgármestere is megszólalt.
Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.
Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.
Felvirradt a nagy nap, a Svédországban élő kolozsvári származású énekes rajongói újra együtt voltak.
Felvirradt a nagy nap, a Svédországban élő kolozsvári származású énekes rajongói újra együtt voltak.
El kellene dönteni: a medve fontosabb vagy az ember.
El kellene dönteni: a medve fontosabb vagy az ember.
Dés valóban hét dombra épült, akárcsak az olasz főváros. És hét határra szóló múltja van. A jelene viszont egy csendes kisvárosé. Ahol béke van. És némi rend, az össznemzeti rendetlenség közepette.
Dés valóban hét dombra épült, akárcsak az olasz főváros. És hét határra szóló múltja van. A jelene viszont egy csendes kisvárosé. Ahol béke van. És némi rend, az össznemzeti rendetlenség közepette.
Gondolatok a hétvégén Sepsiszentgyörgyön kezdődő divízió 1/A jégkorongvilágbajnokság elé.
Gondolatok a hétvégén Sepsiszentgyörgyön kezdődő divízió 1/A jégkorongvilágbajnokság elé.
Sajátos Erdély-tapasztalat, közösségi felelősség, angol romantika és Balassi-kard. József Attila nyelvi öröksége, mágikus ritmusok. Hogyan aránylik Kolozsvárhoz a mindenség? László Noémi költővel Visky András beszélgetett a magyar költészet napján.
Sajátos Erdély-tapasztalat, közösségi felelősség, angol romantika és Balassi-kard. József Attila nyelvi öröksége, mágikus ritmusok. Hogyan aránylik Kolozsvárhoz a mindenség? László Noémi költővel Visky András beszélgetett a magyar költészet napján.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.
Jó a bolti avokádó, rukkola, kaktuszgyömölcs és pomelo pénzért, de a természetben ingyen van a csalán, kövér porcsin, vadcseresznye, medvehagyma, tyúkhúr és szamóca. Tessék bátran szedegetni!
Jó a bolti avokádó, rukkola, kaktuszgyömölcs és pomelo pénzért, de a természetben ingyen van a csalán, kövér porcsin, vadcseresznye, medvehagyma, tyúkhúr és szamóca. Tessék bátran szedegetni!
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.