// 2026. november 19., csütörtök // Erzsébet

Nyugdíjasok tombolnak az Európai Unió romjain alakult városállamokban

// HIRDETÉS

És bögölydrónok üldözik a falakon kívül rekedteket. Ez – még – nem az esti híradó, hanem egy frissen megjelent erdélyi ifjúsági regény. Utazás Zágoni Balázs Gömbjében.

Ritka vállalkozás nálunkfelé a Zágoni Balázsé, pedig sem a disztópikus sci-fi, sem az ifjúsági kalandregény műfaja nem ismeretlen Erdélyben – Mandics Györgytől Dáné Tiborig terjedt a skála a rendszerváltás előtti évtizedekben –, de még a kettő ötvözete sem. Az ismert kolozsvári filmkritikus és -rendező, a Filmtett egyik alapítója, a Koinónia kiadó volt igazgatója, aki korábban a Barni-könyvekkel már megmártózott a gyerekirodalom világában, ezúttal előrelépett egy alig-korosztálynyit, és egy nemzetközi téren is népszerű irodalmi vonulatra „csatlakozott rá” (gondoljunk csak az Éhezők viadala típusú könyvek sikerére), de sajátos erdélyi ízekkel fűszerezve.

Jakab-Benke Nándor faggatja Zágoni Balázst|Fotó: Horváth László

A filmes látásmód nyomai tetten érhetők a könyv szerkezetében, az elbeszélés dramaturgiájában – tudtuk meg A Gömb című regény kolozsvári bemutatóján, az evangélikus-lutheránus egyház Reményik Sándor galériájában, ahol a szerzőt és szerkesztőjét, Dóka Pétert a szintén filmes beágyazottságú moderátor, Jakab-Benke Nándor (nem mellesleg portálunk Elég elé világ című képregényrovatának alkotója) faggatta. A beszélgetés olyannyira mozgóképes fókuszra váltott, hogy a regény potenciális filmes adaptálásának kérdésébe belebonyolódva JBN többször is „film”-ként hivatkozott Zágoni könyvére, persze nem teljesen alaptalanul, mert a bemutatót egy úgynevezett könyvtrailer (lásd lennebb) vetítése vezette fel, és a kötet grafikai arculata is jól láthatóan elég hollywoodiasra sikeredett.

A Gömb egyébként – újabb álomgyári hasonlóság – egy sorozat, a Fekete fény első darabja: egy olyan világot ismerhetünk meg belőle, amelyben nemcsak az Európai Unió bomlik fel, hanem a nemzetállamok is, helyüket az egymással rivalizáló városállamok veszik át, amelyeknek a falain kívül a túlélésükért küzdő kolóniák létesülnek, ezeknek tagjai olyan rusztikus tevékenységekből tartják fenn magukat, mint – jól illusztrálva valóság és fikció sajátosan laza viszonyát – a szerző által hobbiszinten űzött gombászás.

A főhős egy 13 éves kamaszfiú (nem merő véletlen, hogy az író fia, a már említett Barni is nagyjából ennyi idős volt, amikor a regény ötlete megfogant), aki egy ilyen gombászkolóniában él, melynek tagjai tisztázatlan körülmények között – mivel a szerző és beszélgetőtársai óvakodtak a szpojlerezéstől – holmi bögölydrónok elől menekülni kényszerülnek, nos, ez a Vik nevű srác találkozik a titokzatos eredetű Gömbbel, amelyről szintén nem tudhattunk meg sokat, de hát tessenek elolvasni a regényt.

A Gömbnek – mint kiderült a beszélgetésből – alapvetően három rétege van: először is a klasszikus ifjúsági kalandregény műfaja, aztán egy szociografikus/társadalmi réteg, illetve egy metafizikai-filozófiai szint, amely azonban elég intelligens és fogyasztható ahhoz, hogy ne nyomja agyon a könyv cselekményközpontúságát.

Ami a felvetett társadalmi problémákat illeti, példaként álljon itt annyi, hogy az elképzelt, nem túl távoli jövőben nyugdíjaslázadások bontják meg a városok rendjét, ami ugyan első hallásra mulatságosan hangzik, de lehervad arcunkról a mosoly, mihelyt a demográfiai folyamatokra, a munkaerőpiaci viszonyok várható drasztikus átrendeződésére, illetve ebből kifolyólag akár a saját jövendőbeli nyugdíjazásunk bizonytalan perspektívájára gondolunk.

A Móra Könyvkiadó több mint fél évszázada a magyar gyermek- és ifjúsági irodalom kiadásának talán legfontosabb műhelye. Dóka Péter szerkesztő elmondta, hogy a rendszerváltás után a legendás kiadót – sok más állami intézményhez hasonlóan – privatizálták, ennek eredményeként korábbi jelentősége csökkent, majdnem eltűnt a süllyesztőben. A Móra kiadót az utóbbi néhány évben sikerült újra felvirágoztatni, mégpedig olyan ifjúsági könyvek kiadásával, amelyek úm. tabutémákat feszegetnek. Dóka szerint nem igaz az a széles körben elterjedt nézet, hogy a fiatalok nem olvasnak, a gyermek- és ifjúsági irodalmat pedig a könyvkiadás egyik leginkább piacképes ágának tartja.

Bár Zágoni a regényben megjelenő atomizálódó, szétesett közösségek megrajzolásának inspirációjául egy riasztó kenyai élményét említette (ahol egy elitnegyedet szögesdróttal kerítettek el a környező városrészektől), azt sem tagadja, hogy a történet helyszínének megrajzolásában leginkább a közép-kelet-európai – azon belül az erdélyi – tájból ihletődött. A szóban forgó városállam pedig akár Kolozsvár is lehet, annál is inkább, mert azok a tendenciák, amelyek a könyvben disztópikus állapotok kialakulásához vezetnek, nagyon is jelen vannak Erdély individualista szellemű fővárosában…

Az erdélyiség azonban nemcsak a világábrázolásban, hanem az elbeszélés nyelvezetében is megfigyelhető – számolt be a könyvet publikáló Móra kiadó szerkesztője, Dóka Péter, akinek, elmondása szerint, közelharcot kellett vívnia azért, hogy a regionális kifejezések, nyelvi fordulatok benne maradjanak a végső változatban. Ezekre az erdélyizmusokra jó példa a ’csóré’ kifejezés, amelyet a korrektor egyszerűen nem értett.

Apropó nyelvezet, a Molyon ezt írja egy hozzászóló Zágoni könyvéről: „A letisztult, szép nyelvezet is előnye a könyvnek, mégsem ez fogott meg legjobban. Hanem az, hogy a történetben ott van a »gömb«, ami a regénybeli szerepén túl gondolatok sűrű erdejét növeszti az ember fejében.” És lelkes olvasóknál többet aligha kívánhat magának egy író...

Ez a csóré igazság.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Jelentős földrengés a Székelyföld közelében, sérültek is vannak
Krónika

Jelentős földrengés a Székelyföld közelében, sérültek is vannak

Komoly, 5,7-es erősségű földrengés történt szerdára virradóra Romániában – közölték az illetékes hatóságok. A rengésnek az országban több sérültje is van.

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform
Főtér

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform

Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is
Székelyhon

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben
Székelyhon

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben

Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS