Az ELTE keretében működő Romakép Műhely segítségével tettünk egy virtuális utazást az előítéletek elleni kampányok kreatív világában.
A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) média tanszékének keretében az oktatók és az egyetemi hallgatók közös projektjeként 2011-ben megalakult a Romakép Műhely. Ez egy olyan, az élénk vitáktól sem elzárkózó kritikai képelemző közösség, mely kifejezetten a romák képi megjelenítésére fókuszál.
A filmklubként indult csoportosulás azóta számos, az egyetemen túlmutató programmal tágította kereteit, már csak azáltal is, hogy a műhelymunkához romakutatók, valamint a dokumentumfilmes vagy a romákkal kapcsolatos társadalmi kérdések iránt érdeklődők is csatlakoztak.
Müllner András magyaráz a kolozsvári közönségnek
A műhely működésébe a napokban Kolozsváron, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézete magyar tagozatán is betekintést kaphattunk, ahol Müllner András egyetemi docens (ELTE) és meghívottai – Fosztó László néprajzkutató, szociálantropológus, Kádár Magor kommunikációkutató és Szántai János író, producer, a Főtér.ro munkatársa – beszélgetett. Moderált Deák Gergő és Jakabos Orsolya.
Müllner András bevezetőjében a Romakép Műhely fontosabb kutatásait ismertette, majd egy rasszizmusellenes rövidfilmekből álló válogatás levetítése után arra kereste a választ a meghívottakkal, hogy
Nem hiányozhatott a válogatásból a Roma Oktatási Alap pár évvel ezelőtt készített, de az interneten a mai napig népszerű kampányvideója, melyben slammelő romák mondják el, miért érdemes a tanulást választani. Bár a „Küzdjé' magadé, ne fossá'!” rövid időn belül szállóigévé vált, ennek a kampánynak is – mint az összes többinek – a jó szándék ellenére vannak hibái, hiszen eleve abból a sztereotípiából indul ki, hogy a romák nem szeretnek tanulni.
A beszélgetés résztvevői egyet értettek abban, hogy egy jó tartalom, mely virálissá válik az internetes felületeken, lényegretörő és egyértelmű üzenettel csap oda. Nem mindegy, hogy ezekben például szót kapnak-e a kirekesztett csoportok tagjai, vagy csak alárendelt helyzetből tekintenek a megbélyegzésre, ahogy például ebben a
">repülőgépes jelenetben történik (mint később elhangzott, nem is annyira elrugaszkodott a valóságtól ez a kisfilm, hiszen gyakran megtörténik a repülőkön, hogy egy utas nem szeretne afroamerikai személy mellett utazni).
Egy másik példa ami a témában rejlő kockázatokra világít rá, amikor egyes videók azzal próbálnak hatást elérni, hogy ráerősítenek bizonyos sztereotípiákra – pl. a romák lopnak, a feketék veszélyesek, stb. Ezek gyakran
Fosztó László arra mutatott rá, hogy a stigmatizáció jelenségében az egyik téves alapfeltevés, hogy mások jobban tudják a megbélyegzett személyről, hogy ki ő, mint saját maga. Ebből születnek azok a kampányok, melyek a stigmákat az ellentétükbe kívánják fordítani. Müllner András szerint is fontos az, hogy a kirekesztett csoportok számára akár regionális szinteken lehetőséget teremtsenek az öndefinícióra.
A beszélgetés egyik érdemi vitája a gyerekek szerepeltetése körül alakult ki. Müllner András szerint a film készítői talán úgy gondolják, hogy a minél erősebb érzelmi hatás kiváltása érdekében megengedett a gyerekek traumatizálódásának ábrázolása. Kádár Magor úgy vélekedett, ez gusztustalan érzelmi zsarolást jelent. A reklámipar jól bevált receptje a nők, a gyerekek és az állatok szerepeltetése, ami garantált sikert jelent, azonban nem szabad elfeledni a morális kérdéseket, különösen ha az előítéletek leküzdése a cél.
Szántai János, aki elsősorban a filmes szempontokat ismertette, arról beszélt, hogy egy jó filmes stáb sokat dobhat egy-egy alkotás minőségén, de természetesen az is fontos, hogy kompakt, rövid üzenete legyen egy klipnek. Nem mindegy, hogy ki kire néz, a tekintetek hogyan találkoznak, mint ahogy az sem, hogy ha például amatőr színészekkel dolgozik a filmes, akkor az illető mennyire mozog otthonosan abban a helyzetben, amit el kell játszania.
Felmerült a kérdés, a negatív észrevételek ismeretében hogyan lehet a romák kirekesztését tematizálni helyes módon. Müllner András úgy vélekedett, hogy érdemes figyelmet fordítani az identitáserősítésre, például roma származású hősök (ld. az 1956-os szabadságharcban elesett
">Szabó „Kócos” Ilona) bemutatásával. A romák alig olvashatnak magukról a könyvekben, a világot „fehér” szempontból ismerik. Ezért
A rasszizmus kérdését elemi szinten megragadó, pozitív példaként beszéltek a meghívottak arról a szintén virálissá váló
">videóról, melyben nemzetiségükre büszke önkénteseken végeztek DNS-tesztet, melynek nyomán kiderül, az illetők színesebb családfával rendelkeznek, mint hitték. A másik pozitív példaként kerül szóba az a
">videó, melyben különböző nemzetiségű, vallású, bőrszínű, érdeklődésű emberekről derült ki, hogy mindegyikőjükben van valami közös, így külön csoportokat alkotnak azok, akik szeretnek táncolni, akik az iskola bohócai voltak, vagy akik láttak már földönkívülit.
Az eredeti kérdésre visszakanyarodva, végezetül az egyik egyetemista magvas hozzászólását idézzük, mellyel teljes mértékben egyet tudunk érteni. Hogyan lehet tehát felnyitni a szemeket a rasszizmussal szemben? Egyszerű: csináljanak jobb filmeket!
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.
Letépte a magyar nemzeti színű szalagot a nándorfehérvári diadal emlékművéről, és helyére román trikolórt idéző pántlikát kötött egy belgrádi román férfi, aki szerint „mindenhol ellopják a történelmünket a magyarok”.
Nem jött össze a bennmaradás a sepsiszentgyörgyi rendezésű vébén, a román jégkorong válogatott 2019 után ismét a divízió 1/B-ben kötött ki. Külföldön már kinyitottak a szavazókörzetek.
Provokatív plakátok jelentek meg csütörtök reggelre több helyszínen Csíkszeredában, illetve a taplocai iskolaközpont közelében is, amelyeken George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltjének hírhedt kijelentései olvashatók.
Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
A magát George Simion hívének kiadó, Tulcea megyei férfi lebozgorozza, szidalmazza, fenyegeti és „visszaküldené” a romániai magyarokat Magyarországra. A TikTok közösségi videómegosztón terjedő videó kapcsán Kézdivásárhely polgármestere is megszólalt.
Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.
Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.
Felvirradt a nagy nap, a Svédországban élő kolozsvári származású énekes rajongói újra együtt voltak.
Felvirradt a nagy nap, a Svédországban élő kolozsvári származású énekes rajongói újra együtt voltak.
El kellene dönteni: a medve fontosabb vagy az ember.
El kellene dönteni: a medve fontosabb vagy az ember.
Dés valóban hét dombra épült, akárcsak az olasz főváros. És hét határra szóló múltja van. A jelene viszont egy csendes kisvárosé. Ahol béke van. És némi rend, az össznemzeti rendetlenség közepette.
Dés valóban hét dombra épült, akárcsak az olasz főváros. És hét határra szóló múltja van. A jelene viszont egy csendes kisvárosé. Ahol béke van. És némi rend, az össznemzeti rendetlenség közepette.
Gondolatok a hétvégén Sepsiszentgyörgyön kezdődő divízió 1/A jégkorongvilágbajnokság elé.
Gondolatok a hétvégén Sepsiszentgyörgyön kezdődő divízió 1/A jégkorongvilágbajnokság elé.
Sajátos Erdély-tapasztalat, közösségi felelősség, angol romantika és Balassi-kard. József Attila nyelvi öröksége, mágikus ritmusok. Hogyan aránylik Kolozsvárhoz a mindenség? László Noémi költővel Visky András beszélgetett a magyar költészet napján.
Sajátos Erdély-tapasztalat, közösségi felelősség, angol romantika és Balassi-kard. József Attila nyelvi öröksége, mágikus ritmusok. Hogyan aránylik Kolozsvárhoz a mindenség? László Noémi költővel Visky András beszélgetett a magyar költészet napján.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.
Jó a bolti avokádó, rukkola, kaktuszgyömölcs és pomelo pénzért, de a természetben ingyen van a csalán, kövér porcsin, vadcseresznye, medvehagyma, tyúkhúr és szamóca. Tessék bátran szedegetni!
Jó a bolti avokádó, rukkola, kaktuszgyömölcs és pomelo pénzért, de a természetben ingyen van a csalán, kövér porcsin, vadcseresznye, medvehagyma, tyúkhúr és szamóca. Tessék bátran szedegetni!
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.