// 2025. szeptember 18., csütörtök // Diána

// Nagyítás

// Archívum

Ment-e Erdélyben a világ elébb?

Nagyítás

Szerző: szabot
2018. december 19., 20:19

Mármint a rendszerváltás óta. Szociológusok nézték meg, miben léptünk előre, hol toporgunk helyben.

Érezhetően jobban élünk Erdélyben, mint 30 éve: több pártra szavazhatunk, többféle árut vásárolhatunk, alakul egyféle középosztály és jóléti társadalom körülöttünk, több a nyelvi és szabadságjogunk, de növekedett a jövedelmi egyenlőtlenség, a szegénység, a kirekesztettség és a kisebbségellenesség is – sorolja a főbb trendeket az Erdélyi Társadalom szociológiai szaklap idei első számának bevezetője.

És azért sorolja, hogy egyből világos legyen, a bevezetőt követő tanulmányok ennél specifikusabb területeken vizsgálják a társadalmi átalakulást és az innovációt, amely a lapszám fő témája. Ezt mérni és értelmezni egyáltalán nem egyszerű, nem csoda, hogy a lapszám közel fél évet csúszott. Ez megszokott tudományos kiadványoknál – hangzott el a kedd esti lapbemutatón a kolozsvári BBTE szociológiai karának épületében.

Cserébe az interneten, ingyen és magyarul olvashatunk arról, hol tart nemcsak Románia és Erdély a társadalmi átalakulásban, hanem a magyarországi szerzőknek köszönhetően a magyar vidék átalakulásáról vagy épp a visegrádi országok okosvárosainak teljesítményéről.

Kár, hogy Románia nem tagja a visegrádi országoknak, és így kimaradt az okosmintából. Gyulafehérvár ugyanis az első romániai okosvárosként hirdeti magát, ehhez képest elég buta urbanisztikai megoldásokhoz folyamodott, a magát leginkább smartcityző Kolozsváron pedig 30 centi hótól már nem lehet közlekedni – ironizált a lapszám egyik felelőse, Benedek József, a BBTE Földrajz Karának társadalomföldrajzzal foglalkozó oktatója.

Hóhelyzet Kolozsvár belvárosában, a Farkas utcában | Fotók: Szabó Tünde

Az, hogy az évente két, ritkán három számmal jelentkező Erdélyi Társadalom magyarul közöl tanulmányokat, már nem is annyira magától értetődő, mivel nemcsak a nemzetközi, hanem a hazai szaklapok zöme is áttért az angol nyelvre. Így működik ma már a szociológia, ilyen ennek a tudományos mezőnek a kényszerítő ereje, hogy sok hazai tanulmányt már eleve angolul írnak a kutatók, magyarázta Veres Valér főszerkesztő, aki felvetette, hogy a BBTE Szociológiai Kara is évente egy lapszámot angolul jelentessen meg. (Ilyen lesz majd a 2019-es első szám a fociról, amelynek angolul meghirdetett témája a sport és identitás.)

Bár a szociológia művelése maga is globalizálódik, az Erdélyi Társadalom igyekszik helyi kérdéseket megérteni. Ilyen például a 21. századi társadalmi fejlődés alapjának tekintett

innováció területi megoszlása:

azok a modellek, amelyek jól leírják a technikai és társadalmi innováció területi koncentrációját Nyugaton, egyáltalán nem biztos, hogy megfelelőek Kelet-Európában – derül ki kolozsvári és miskolci szerzők közös tanulmányából.

Romániában és Magyarországon az innovatív központok egybeesnek a hagyományos regionális központokkal, az innovációs tengely Magyarországon a Budapest – Győr vonal, Romániában pedig a Bukarest – Argeș megye tengely, amely meghosszabbítható Temesvárig. Romániában ezek a hagyományosan ipari kultúrával rendelkező területek, ahol erősek a műszaki egyetemek, illetve az autóipar, amely a termékfejlesztésbe ruház be, ismertette Nagy Egon geográfus a tanulmányt.

Nagyjából ezt a mintát követik a Ziarul Financiarnak a leginnovatívabb vállalkozások idei válogatásába bekerült erdélyi cégek is: egy temesvári tömbház, amely az épületbe beültetett fáktól és bokroktól tényleg zöld lesz, illetve a besztercei cég, amely megtervezte és elkezdi gyártani Románia 1989 óta első saját traktortípusát. Egy brassói cég „terméke” pedig társadalmi, nem technikai innováció, hívta fel a figyelmet Benedek József a lapszámbemutatót követő kerekasztalon: a parajdi sóbányában létrehozott kalandpark.

Társadalmi innovációnak tekinthető bármilyen olyan újítás, amely egy adott helyi közösség jólétét emeli, és azért fontos, mert nem annyira pénzfüggő, mint a technikai, és a gazdaságilag periférikus térségek számára is elérhető. A technikai innováció területileg koncentrált, ezért is nőnek a jövedelmi különbségek a gazdasági magtérségek és a perifériák között.

Az innováció támogatásában pedig Románia iszonyúan leszakadt.

Eleve hátrányból indult a technológiai fejlődés terén, amit a '89 előtti központosított tervgazdaság, az oktatás és kutatás szándékos elszigetelése okozott. Ahelyett, hogy utána központilag öntötte volna a pénzt az oktatásba, a kutatásba és fejlesztésbe, ezen a területen Románia nemcsak az európai átlaghoz, hanem a szomszédaihoz képest is lemaradt.

De nem úgy, hogy szimplán csak kullog az európai rangsor végén, hanem ő az igazi kakukktojás, illusztrálta Veres Valér azt, ahogy józan ésszel felfoghatatlan Románia hanyagsága azon a téren, amely a fenntartható gazdasági fejlődés kvázi egyetlen motorja lehetne egy olyan országban, amely eléggé ambivalens módon fejlődött 1990 óta. A felsőoktatási fejkvótát például öt éve nem emelték.

Veres Valér főszerkesztő és az Erdélyi Társadalom

Ezt a fejlődési ívet tekinti át Veres Valér közel ötven oldalas tanulmányában, rengeteg táblázattal és adattal. Az első évtized gyakorlatilag hanyatlást hozott a nemzeti jövedelemben, az oktatási mutatókban, a várható élettartam sem javult számottevően. A rendszerváltás második évtizede és az EU-s csatlakozás hozta el a gazdasági fejlődést, amelyben Románia saját magához képest nagyot ugrott: az egy főre eső nemzeti terméke 1995-ben a mostani EU akkori átlagának kevesebb, mint egyharmada volt, 2017-ben már annak 63 százalékára emelkedett.

Kelet-európai szomszédaihoz képest viszont nem ugrott ki, főbb mutatói csak a legalacsonyabbakat haladják meg az EU-tagországok közül, az unióba be nem került kelet-európai országokéhoz képest viszont sokat javultak. Viszont Romániában növekedtek leginkább a jövedelmi különbségek is, ez például a visegrádi országokra nem annyira jellemző, mutat rá következtetéseiben Veres Valér. És ez csak a jéghegy csúcsa, mert az országban

jelentős egyenlőtlenségek alakultak ki az utóbbi 23-27 évben

az oktatástól az egészségügyig, a munkaerőpiaci penetrációban, a fejlődés területi, települési, nemzetiségi, faji (roma) és életkori vonatkozásában is. A gazdasági válság után pedig az ország stagnálni látszik: hiába nő az egy főre eső GDP, ez a növekedés a gazdaságszerkezetben és a foglalkoztatottságban alig mutatkozik, az oktatást és az életminőséget mérő mutatók pedig stagnálnak.

Ezt helyben Veres Valér úgy fogalmazta meg, hogy a gazdasági fejlődésből szinte semmi nem csorgott át a társadalmi fejlődésbe, a szociális kiadások nem növekedtek a megfelelő mértékben, bérarányosan, és bár lett volna rá forrás, a szociálpolitikákat nem úgy alakították, hogy az országos jövedelemnövekedés a népesség legalacsonyabb bevételű rétegeiben is érezhetővé váljon.

A felsőoktatás kétezres évekbeli eltömegesedése nem csökkentette jelentősen azt a hátrányt, amelybe az erdélyi magyarság addigra került az egyetemi helyek korlátozása, megszüntetése miatt. A felsőoktatási etnikai esélyegyenlőtlenségek továbbra is megmaradtak, a magyarok leszakadása enyhébb, a romáké súlyosabb a továbbtanulásban és az esélyegyenlőségben – állapítja meg Veres.

Bukarestnek nem szíve csücske Székelyföld

A gazdasági centrum és periféria kérdése is életbevágó az erdélyi magyarok számára, mert Románia magyar etnikumú népessége egyre inkább koncentrálódik a Székelyföldön, amely nemcsak Romániában, hanem Erdélyben is gazdasági perifériának számít, kívül esik Erdély hagyományosan ipari övezetén.

Viszont a reprodukciós mutatók ott a legnagyobbak, ahol legnagyobb a szegénység, szállt be Csata Zsombor szociológus is a területi és etnikai egyenlőtlenségek vázolásába. Szerinte sem tudtuk csökkenteni sem az oktatásban, sem a gazdaságban a rendszerváltásig felhalmozott hátrányt a romániai átlaghoz képest, a további halmozódást pedig rengeteg tényező befolyásolja.

Számszerűen kimutatható például, hogy minél nagyobb a magyarok aránya egy településen, a települések annál kevesebb olyan központi támogatást kapnak, amelyről egyrészt a kormány saját hatáskörben dönt, másrészt szabadon felhasználhatók, vagyis amiből konkrét fejlesztéseket tudnának a települések eszközölni. Mert a különböző adókból előre ismert képletek alapján visszaosztott költségvetési pénz tulajdonképpen csak az önkormányzatok túlélésére elegendő, jelezte a kutató.

Emiatt a magyar vezetésű önkormányzatok fokozottabban igyekeznek EU-s pénzeket lehívni, ezzel próbálnak ugyanis kompenzálni, mondta Csata, aki a kormányzat által biztosított, nyílt hozzáférésű adatokból jutott erre a következtetésre. A vállalkozási kedv is nagyobb a magyar településeken, de az itt létrehozott vállalkozások kisebbek és fragmentáltabbak az átlagnál.

Ahol a kormánynak döntési kompetenciája van, ott a déli megyéket preferálja – erősítette meg Veres Valér is. Az egy főre eső GDP megyék közötti megoszlása alapján a növekedés messze alacsonyabb a magyarok lakta megyékben, ez a területi egyenlőtlenség nemcsak téves percepció vagy előítélet, és behatóbban vizsgálni kell, mondta a kutató.

Nagyvárad környékén viszont jól jártak a magyarok

azzal, hogy Románia uniós csatlakozásával jóval átjárhatóbb lett a román-magyar határ – következtet Lovas Kiss Antal tanulmánya. 2007 után az ártándi forgalmi folyosó mentén olyan szuburbanizációs folyamat indult, amelynek nyertese a nagyváradi magyaroknak az az – aránylag kis létszámú – csoportja, amely tíz, határmenti magyarországi kistelepülésen vett házat.

Olcsóbb és jobb minőségű lakás került a birtokukba, dolgozni viszont továbbra is visszajárnak a régió központjába, Nagyváradra. A gazdasági világválság és az eladó házak száma megakadályozta, hogy a jelenség gyorsan terjedjen, de azóta is folyamatos. Ennek köszönhetően Biharkeresztes négyezer lakosa közül 2014-ben már hatszázan voltak az újonnan betelepültek, és civil szerveződéseket is létrehoztak.

Annak, hogy nagyváradi magyarok nyertek a periferikus magyarországi térség találkozásából a dinamikusan fejlődő regionális központtal, nagyrészt a nyelvtudásuk volt az oka: ingázó életmódjukat segíti, hogy mindkét kulturális környezetben otthon érzik magukat. A tanulmány szerint hozzájárult ehhez az életmódhoz a könnyített honosítás is, mivel ez a csoport közjogilag sem került hátrányba egyik országban sem.

A lapszám szerzői és méltatói: Dániel Botond, Kiss Dénes, Kerekes Kinga, Nagy Egon

Az Erdélyi Társadalom most bemutatott lapszámában a társadalmi átalakulás olyan részletéről is találunk olvasmányt, mint például az erdélyi magyar szociális háló és annak változása, amely egyáltalán nem huszadrangú kérdés egy rohamosan elöregedő társadalomban.

Dániel Botond felvázolja, hogyan veszi ki részét a szociális gondozásból az állam, a piac és a nonprofit szektor, majd ez utóbbiból az erdélyi magyar szociális szervezetek tevékenységéről, erőforrásairól, kapcsolatairól, kommunikációjáról nyújt közelebbi képet közel kétszáz szervezet adatai alapján. Arra következtet, hogy az akkreditációs rendszer 2010-es bevezetésével a szervezetek egyharmada professzionalizálódott, náluk összpontosul a fizetett alkalmazottak 90 százaléka, több az önkéntesük is. A szociális szervezetek egyébként is jobban ellátottak más profilú szervezeteknél, és mivel kevés integrálódott román hálózatokba, ez a terület is fenntartja a párhuzamos társadalom tézisét.

Bár a beszélgetés a lapszámról közel három órásra sikeredett, így sem merített ki minden témát, azokért ide tessen kattintani. Az Erdélyi Társadalom idei második, de már csak jövőre megjelenő száma pedig a hatalom, egyenlőtlenségek és felelősség izgalmas összefüggéseiről közöl majd tanulmányokat.

Különvélemény

Gyula és Rózsika a Hójába mennek nyaralni

Sánta Miriám

Nem elég a miccs. Otthon marad a sütő. Hova fér be a kenyér? Erdő szélén nagy a kedv...

Anticikk az antiolvasásról, az antiéletről és arról, amiben vagyunk (nyakig)

Fall Sándor

Van néhány perce? Na jöjjön, mert fontos dolgokat akarok magával megbeszélni.

Nagyítás

Rakonczay Gábor: A létezés önmagában elég menő dolog

Sólyom István

Az Atlanti-óceánt kétszer is egyedül átkenuzó extrém-sportoló kolozsvári előadásán jártunk.

Szőrök, tüskék, szivattyúk – a húsevő növények táplálkozási technikái lenyűgözők és ijesztők

Sánta Miriám

Megnéztük a húsevő növények kiállítását a kolozsvári botanikus kertben.

// ez is érdekelheti

Főtér

Önnek tetszik a posta új logója? Mindegy, ilyen lesz… – hírek pénteken

A parlament folyosóin menekült a riporter kérdései elől a luxus Mercit vezető képviselő. Az erdélyi tájakat népszerűsítő Charlie Ottley állampolgársági dossziéját öt éve tologatják a hivatalokban.

Krónika

„Nemzetbiztonsági aggályok”: újabb romániai magyar beruházást hiúsítana meg a volt román energiaügyi miniszter

Miután az akadékoskodása miatt egyelőre kútba esett az E.On romániai érdekeltségeinek a magyar MVM általi átvétele, Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter most azt akadályozná meg, hogy a Napolact tejfeldolgozó a Bonafarm tulajdonába kerüljön.

Főtér

Súlyos állapotban van egy Maros megyei medvetámadás áldozata – az optimálisnál hatszor több medve él a megyében

A kormány október 1-jétől eltörölné az alapélelmiszerek árrésplafonját, ez pedig újabb drágulásokhoz vezethet. Craiován egy ember meghalt, négyen megsebesültek egy utcai tömegverekedésben. Hírek szombaton.

Székelyhon

Előkerült az áprilisban eltűnt háromszéki fiatal lány

Megtalálta a rendőrség azt a kézdivásárhelyi 16 éves lányt, akinek eltűnéséről még április 11-én értesítették a rendőrséget, de mindeddig nem tudták, hol lehet.

Krónika

Nyugati titkosszolgálati akció áll a lengyel és a román drónincidensek mögött egy orosz illetékes szerint

Az MI6, azaz a brit külföldi hírszerzés műve lehetett a szerdai lengyelországi dróntámadás, valamint az, hogy szombaton egy orosz drón belépett Románia légterébe – legalábbis ezt állítja egy orosz illetékes.

Székelyhon

Fényes nappal ment be a medve Székelyudvarhelyre, órákba került elkergetni

Fényes nappal ment be a medve a székelyudvarhelyi háztartások közé, ezért hétfőn este lezárták a Rét utcát. Két órát tartott, amire sikerült elkergetni a nagyvadat. A hatóságok munkáját nehezítette, hogy egy bokros területen bújt el a medve.

// még több főtér.ro

2025. szeptember 17., szerda

Továbbra is trollkodunk – de tudunk-e röhögni is magunkon? 2. rész

Pamfletünk előző részében a facebookos tartalomtrollok öt kategóriáját vettük sorra, a második, befejező részben öt másik jellegzetes típust nézünk meg közelebbről.

2025. szeptember 17., szerda

Továbbra is trollkodunk – de tudunk-e röhögni is magunkon? 2. rész

Pamfletünk előző részében a facebookos tartalomtrollok öt kategóriáját vettük sorra, a második, befejező részben öt másik jellegzetes típust nézünk meg közelebbről.

2025. szeptember 15., hétfő

Így trollkodunk mi – de tudunk-e röhögni is magunkon? 1. rész

A vérre menő online kommentcsatákban és megosztásokban néha nem árt megállni és kinevetni saját magunkat. Az önirónia igen hasznos tud lenni.

2025. szeptember 15., hétfő

Így trollkodunk mi – de tudunk-e röhögni is magunkon? 1. rész

A vérre menő online kommentcsatákban és megosztásokban néha nem árt megállni és kinevetni saját magunkat. Az önirónia igen hasznos tud lenni.

2025. szeptember 12., péntek

Amikor az erőszak és szenvedés újratermeli önmagát, kell valaki, aki feláll és megtöri

Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.

2025. szeptember 12., péntek

Amikor az erőszak és szenvedés újratermeli önmagát, kell valaki, aki feláll és megtöri

2025. szeptember 11., csütörtök

Mit adott a sakknak a mesterséges intelligencia?

Nagyot változott a királyok játéka azóta, hogy Garri Kaszparovot legyőzte az IBM számítógépe.

2025. szeptember 11., csütörtök

Mit adott a sakknak a mesterséges intelligencia?

Nagyot változott a királyok játéka azóta, hogy Garri Kaszparovot legyőzte az IBM számítógépe.

2025. szeptember 10., szerda

Mérgező növényeink – szépek, de figyelmeztetnek

Noha Erdély-szerte szedhetünk ehető vadnövényeket, ezeket egészen biztosan nem szedhetjük le, ha kedves az életünk. Mérgező növényeink csodálatra méltók, ezért hagyjuk őket a helyükön, alább viszont olvashatunk róluk néhány érdekességet.

2025. szeptember 10., szerda

Mérgező növényeink – szépek, de figyelmeztetnek

2025. szeptember 08., hétfő

Rakonczay Gábor: A létezés önmagában elég menő dolog

Az Atlanti-óceánt kétszer is egyedül átkenuzó extrém-sportoló kolozsvári előadásán jártunk.

2025. szeptember 08., hétfő

Rakonczay Gábor: A létezés önmagában elég menő dolog

Az Atlanti-óceánt kétszer is egyedül átkenuzó extrém-sportoló kolozsvári előadásán jártunk.

2025. szeptember 05., péntek

Szőrök, tüskék, szivattyúk – a húsevő növények táplálkozási technikái lenyűgözők és ijesztők

Megnéztük a húsevő növények kiállítását a kolozsvári botanikus kertben.

2025. szeptember 05., péntek

Szőrök, tüskék, szivattyúk – a húsevő növények táplálkozási technikái lenyűgözők és ijesztők

Megnéztük a húsevő növények kiállítását a kolozsvári botanikus kertben.

2025. szeptember 03., szerda

„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”

A mentőakciók során nem a mentőcsapat a főszereplő, hanem az, akit megmentünk és hazaviszünk – vallja Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat vezetője.

2025. szeptember 03., szerda

„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”

2025. szeptember 02., kedd

Egy kisváros, amelyet „elnyelt” a sós víz: Marosújvár tükör-képe

Az ember körbesétálja a hajdani bányavároska központját: mintha bizarr bálnatemetőben járna. Arra gondol, az Isten meg az ember jól megverte a helyet. Aztán kiderül, vannak őrangyalai is.

2025. szeptember 02., kedd

Egy kisváros, amelyet „elnyelt” a sós víz: Marosújvár tükör-képe

2025. augusztus 29., péntek

Nincs nagyobb abszurd, mint Romániában vendégmunkások ellen uszítani

Nehezen emészthető az az arrogancia, amellyel Romániában nekiesnek a vendégmunkásoknak. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió legnépesebb (vendégmunkásokból is álló) diaszpórája a román.

2025. augusztus 29., péntek

Nincs nagyobb abszurd, mint Romániában vendégmunkások ellen uszítani

Különvélemény

Gyula és Rózsika a Hójába mennek nyaralni

Sánta Miriám

Nem elég a miccs. Otthon marad a sütő. Hova fér be a kenyér? Erdő szélén nagy a kedv...

Anticikk az antiolvasásról, az antiéletről és arról, amiben vagyunk (nyakig)

Fall Sándor

Van néhány perce? Na jöjjön, mert fontos dolgokat akarok magával megbeszélni.

Nagyítás

Rakonczay Gábor: A létezés önmagában elég menő dolog

Sólyom István

Az Atlanti-óceánt kétszer is egyedül átkenuzó extrém-sportoló kolozsvári előadásán jártunk.

Szőrök, tüskék, szivattyúk – a húsevő növények táplálkozási technikái lenyűgözők és ijesztők

Sánta Miriám

Megnéztük a húsevő növények kiállítását a kolozsvári botanikus kertben.

Ment-e Erdélyben a világ elébb?

innováció területi megoszlása:

Az innováció támogatásában pedig Románia iszonyúan leszakadt.

jelentős egyenlőtlenségek alakultak ki az utóbbi 23-27 évben

Bukarestnek nem szíve csücske Székelyföld

Nagyvárad környékén viszont jól jártak a magyarok

Gyula és Rózsika a Hójába mennek nyaralni

Sánta Miriám

Anticikk az antiolvasásról, az antiéletről és arról, amiben vagyunk (nyakig)

Fall Sándor

Rakonczay Gábor: A létezés önmagában elég menő dolog

Sólyom István

Szőrök, tüskék, szivattyúk – a húsevő növények táplálkozási technikái lenyűgözők és ijesztők

Sánta Miriám

Önnek tetszik a posta új logója? Mindegy, ilyen lesz… – hírek pénteken

„Nemzetbiztonsági aggályok”: újabb romániai magyar beruházást hiúsítana meg a volt román energiaügyi miniszter

Súlyos állapotban van egy Maros megyei medvetámadás áldozata – az optimálisnál hatszor több medve él a megyében

Előkerült az áprilisban eltűnt háromszéki fiatal lány

Nyugati titkosszolgálati akció áll a lengyel és a román drónincidensek mögött egy orosz illetékes szerint

Fényes nappal ment be a medve Székelyudvarhelyre, órákba került elkergetni

Továbbra is trollkodunk – de tudunk-e röhögni is magunkon? 2. rész

Továbbra is trollkodunk – de tudunk-e röhögni is magunkon? 2. rész

Így trollkodunk mi – de tudunk-e röhögni is magunkon? 1. rész

Így trollkodunk mi – de tudunk-e röhögni is magunkon? 1. rész

Amikor az erőszak és szenvedés újratermeli önmagát, kell valaki, aki feláll és megtöri

Amikor az erőszak és szenvedés újratermeli önmagát, kell valaki, aki feláll és megtöri

Mit adott a sakknak a mesterséges intelligencia?

Mit adott a sakknak a mesterséges intelligencia?

Mérgező növényeink – szépek, de figyelmeztetnek

Mérgező növényeink – szépek, de figyelmeztetnek

Rakonczay Gábor: A létezés önmagában elég menő dolog

Rakonczay Gábor: A létezés önmagában elég menő dolog

Szőrök, tüskék, szivattyúk – a húsevő növények táplálkozási technikái lenyűgözők és ijesztők

Szőrök, tüskék, szivattyúk – a húsevő növények táplálkozási technikái lenyűgözők és ijesztők

„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”

„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”

Egy kisváros, amelyet „elnyelt” a sós víz: Marosújvár tükör-képe

Egy kisváros, amelyet „elnyelt” a sós víz: Marosújvár tükör-képe

Nincs nagyobb abszurd, mint Romániában vendégmunkások ellen uszítani

Nincs nagyobb abszurd, mint Romániában vendégmunkások ellen uszítani

Gyula és Rózsika a Hójába mennek nyaralni

Sánta Miriám

Anticikk az antiolvasásról, az antiéletről és arról, amiben vagyunk (nyakig)

Fall Sándor

Rakonczay Gábor: A létezés önmagában elég menő dolog

Sólyom István

Szőrök, tüskék, szivattyúk – a húsevő növények táplálkozási technikái lenyűgözők és ijesztők

Sánta Miriám

Itt járt mátyás

Figyelem!