Miért emlékszünk Mátyás országlására úgy, mint az igazságosság aranykorára? Ki volt az egyetlen nő, aki érdemben befolyásolta a magyar történelmet? Romsics Ignác új műve ezekre a kérdésekre is választ ad.
Történelmi pillanatnak lehetünk tanúi, hiszen néhány évtizeddel ezelőtt még senki nem hitte volna, hogy egyszer Kolozsváron mutatnak be egy Magyarország történetéről szóló összefoglaló művet – jelentette ki Rüsz-Fogarasi Enikő, a BBTE Történelem és Filozófia Karának dékánhelyettese Romsics Ignác Magyarország története című munkájának szerdai bemutatóján.
A Kolozsváron gyakori vendégnek számító történész, akadémikus több mint ötszáz oldalas könyvét Egyed Ákos történész, az MTA külső tagja mutatta be. Mint mondta, a könyvet némi meglepetéssel fogadta a szakma, hiszen Romsicsot eddig 20. századi szaktörténészként ismerték, ehhez képest a Magyarország története egy átfogó, a magyar történelem egészét felölelő, történeti szintézisre törekvő munka, amelyet a szerző – bevallása szerint is – nemcsak a szakmának, hanem a szélesebb közönségnek szánt olvasásra.
Romsics Ignác azonban úgy érezte, meg kellett írnia ezt a könyvet – amelyet a bemutatón jelen levő szerző, mint kifejtette, eddigi élete főművének tart –, mert
akik mindenféle megalapozatlan és leegyszerűsítő elméleteket terjesztenek, nem is olyan kis példányszámban.
Egyed Ákos úgy véli, bár a történészt és a történetírót szinonimaként szokás emlegetni, mégis különbség van köztük, mert a történetíró képes nagy, összefoglaló műveket írni – ilyen értelemben pedig Romsics Ignác a magyar történetírás legszebb hagyományainak méltó folytatója. Történeti szintézisre törekszik, látásmódja reális és komplex, nem törekszik sem heroizálásra, sem deheroizálásra, egyik célja épp az, hogy a nagy személyiségeket a maguk összetettségében, emberi mivoltában láttassa, hibáikkal és erényeikkel együtt. Tárgyát némi távolságtartással ábrázolja, a vitatott kérdések eldöntésére pedig nem vállalkozik, bár személyes álláspontja is kiérezhető a szövegből.
elég, ha a magyar eredettörténetre vagy a mohácsi csatavesztés okairól szóló elméletekre gondolunk – ezeket az elméleteket Romsics ismerteti és ütközteti ugyan, de egyértelmű igazságot nem tesz köztük. A honfoglalás korával kapcsolatban például kitér a nálunk, Erdélyben – és különösen a Székelyföldön – is népszerű hun–magyar rokonság, illetve folytonosság elméletére vagy László Gyula sokat vitatott „kettős honfoglalás”-teóriájára is.
Egyed Ákos szerint Romsics történetírói módszerének nóvuma abban áll, hogy a történelmet nem nagy személyiségek és események gyűjteményeként ábrázolja, hanem
– ilymódon kilép a szigorú szakmai keretek közül, olvasmányos, élvezhető történelemképet nyújtva a laikus olvasók számára is. Könyvét öt nagy fejezetre osztotta:
Romsics fő célja az, hogy – az összehasonlító módszer segítségével – kijelölje Magyarország helyét Európában. Abból indul ki, hogy a honfoglalás után a magyaroknak dönteniük kellett, hova tartoznak: a törzsi széttagoltságot választják vagy nyugat-európai mintára egy erős keresztény állam megteremtését. A kezdeményezést magához ragadó Géza fejedelem vezetésével ez utóbbit választották, bár a keleti irányultságnak is voltak hívei, például az erdélyi gyulák.
Azóta a magyar történelem nagyjából leírható úgy, mint a nyugati minták átvételére való folyamatos törekvés:
Visszatekintve például Mátyás király uralkodása – különösen a mohácsi csata- és országvesztés után, a magyar állam három részre tagolódásának perspektívájából nézve – azért tűnhet a béke és igazságosság aranykorszakának, mert a dualizmus előtt Magyarország kétségtelenül ebben az időszakban állt a legközelebb a nyugat-európai modell megvalósulásához. Egyed Ákos azonban azt sem rejtette véka alá, hogy ezzel a korszakkal kapcsolatban vannak hiányérzetei, mivel Romsics egyáltalán nem tér ki a Kolozsváron oly erős Mátyás-hagyományra, az igazságos király erdélyi kultuszára.
– húzta alá a Romsics-műből kiolvasható alapgondolatot Egyed Ákos.
A Nyugathoz való felzárkóztatás másik kulcsfigurája Mária Terézia, azaz – Romsics véleménye szerint – az egyetlen nő, aki érdemben befolyásolta Magyarország történetét. Ő volt az egyetlen a bécsi udvarban, aki a Rákóczi-szabadságharc leverését követően, a magyar királyságnak a Habsburg birodalomba való integrálása után megértette, hogy a magyarok panaszait meg kell hallgatni, sérelmeiket orvosolni kell, egyszóval nyitottabban kell viszonyulni a magyarokhoz.
Aztán jött a reformkor, a polgárosodás és a modern nemzetté válás időszaka, majd a közvélekedéssel szemben egyáltalán nem vesztes 1848-as forradalom és a valóban vesztes 1849-es szabadságharc, ami fölért egy rendszerváltással, és amelynek következtében Magyarország korábban sosem látott mértékben közeledett a nyugat-európai és észak-amerikai parlamentáris, polgári mintákhoz.
Az 1867-es kiegyezést – amelynek korántsem alakult ki akkora kultusza, mint Kossuthéknak és ’48-’49-nek –, illetve
Ezt verte szét a rettenetesen igazságtalan trianoni békeszerződés, amikor a fennen hangoztatott etnikai elvet felülírták a győztesek stratégiai érdekei és a környező államok mértéktelenül mohó követelései. Az ezt követő Horthy-korszak megítélése azonban igencsak ellentmondásos: bár Romsics szerint is autoriter rendszer volt, de a politikai, kulturális értelemben vett pluralizmus alapfeltételei adottak voltak, és a rendszer – egyes vélekedésekkel ellentétben – egészen a késői időszakáig nélkülözte a fasisztoid elemeket.
Apropó Horthy-korszak: a könyvismertetést követően felszólaló szerző elmondta, hogy az 1970-es évek végén járt először Erdélyben, mert akkortájt kezdett el foglalkozni az erdélyi származású egykori miniszterelnökkel, Bethlen Istvánnal.
bár ez utóbbi kerek-perec közölte vele (a kommunista Románia mostoha viszonyaira utalva), hogy „sokat ne reméljen”.
Azóta azonban sokat változott a helyzet: a történészszakma – a mostaninál jóval korábban elkezdődött – „nemzeti együttműködési rendszerének” keretében számos kiváló magyar történész tart előadást idén Kolozsváron – zárta mosolyogva a könyvbemutatót Romsics Ignác.
Amit az is bizonyít, hogy ezeknek a soroknak az írása közben már javában tart Romsics előadása – egy másik témáról. Úgyhogy: ne menjenek sehová, folytatás következik.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.
Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
A közösségi sport érdemi állami támogatása nemcsak egészségesebb társadalomhoz vezethetne, hanem az élsportnak is szélesebb merítési alapot biztosítana.
A közösségi sport érdemi állami támogatása nemcsak egészségesebb társadalomhoz vezethetne, hanem az élsportnak is szélesebb merítési alapot biztosítana.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.