// 2025. július 16., szerda // Valter

Magyarok, akiknek köszönhetően legyőzhetjük a vírust

// HIRDETÉS

Karikó Katalin nevét ma már az egész világ ismeri: ő az a tudós, akinek a szabadalma alapján állították elő az első Covid-oltóanyagot. De nem ez az egyetlen magyar vonatkozása a vakcinafejlesztésnek.

A minap egyik ismerősöm azt írta a közösségi felületén, hogy minekutána Hollywoodot részben magyarok alapították (Zukor Adolf, Kertész Mihály és mások), a számítógépet egy magyar, Neumann János találta fel, a vallásszabadságot először az erdélyi országgyűlés hirdette ki, nincs meglepve, hogy a koronavírus-járvány megfékezésében kulcssszerepet játszó oltóanyagot is magyarok kísérletezték ki. És valóban: bár a vakcina – azaz vakcinák – előállítása nyilvánvalóan széles körű nemzetközi összefogás és tudományos munka eredménye, amelyet egyetlen nemzet sem sajátíthat ki magának egyértelműen, az oltás kidolgozásában komoly súllyal van jelen a „magyar szál”, méghozzá több párhuzamos vonalon is.

Karikó Katalin nevét ma már egyre többen – köztük olyanok, mint Richard Dawkins, a neves evolúcióbiológus – a Nobel-díjra esélyesek közt emlegetik – teljesen megalapozottan, hiszen az ő szabadalma alapján készült el a leghamarabb forgalomba hozott (nem mellesleg jelenleg Romániában is használt) Pfizer-BioNTech-féle vakcina.

De kicsoda Karikó Katalin, akit sokan a világ vírustól való megszabadítójaként ünnepelnek?

Az 1955-ben Szolnokon született, de Kisújszálláson felnőtt biokémikus pályája bizonyos tekintetben tipikusnak mondható – legalábbis abban az értelemben, hogy kísértetiesen hasonlít világhírt elért (vagy egyenesen Nobel-díjas) tudósaink sorsához. Legnevesebb tudósaink zöme ugyanis tudományos munkásságával nem Magyarországon szerzett elismerést, hanem emigránsként nyugaton, többnyire az Amerikai Egyesült Államokban – köztudott, hogy Szent-Györgyi Albert az egyetlen magyar tudós, aki hazai kutatásaiért kapott természettudományos Nobel-díjat.

A „senki nem lehet próféta a saját hazájában” mondás a jelek szerint Karikó Katalinra is igaz: neki 1985-ben kellett távoznia a Szegedi Biológiai Kutatóközpontból, munkahelyi leépítés miatt, ekkor döntött úgy, hogy férjével és kislányával, valamint – elmondása szerint – a gyerek plüssmacijába varrt 900 dollárral külföldre, pontosabban Amerikába költözik. Dolgozott és kutatott Philadelphiában, Washingtonban, majd ismét Philadelphiában, a Pennsylvaniai Egyetemen – itt kezdte el a koronavírus-járvány megfékezése szempontjából sorsdöntőnek bizonyul(hat)ó mRNS-kutatást, amelynek alapján kifejlesztették az első, nálunk is forgalomba került, koronavírus elleni védőoltást, a Pfizer-BioNTech vakcináját.

Az mRNS alapú oltóanyag – jelenleg ehhez lehet hozzáférni Romániában és Magyarországon is, (nemsokára érkezik a másik szabadalmaztatott oltástípus, a Moderna-féle vakcina, amely szintén mRNS molekulákon alapul) – abban különbözik a gyakoribb oltástípusoktól, hogy nem elölt vagy legyengített vírust tartalmaz, hanem a vírus egyik ribonukleinsav molekuláját, hírvivő RNS-ét (innen az elnevezés: messenger RNS, azaz mRNS), amely alapján sejtjeink létrehozzák a vírus fehérjeburkának egy részét – amely önmagában ártalmatlan –, ezt a szervezetünk felismeri, antitestet termel ellene, így az igazi ellenség jöttére az immunrendszernek már lesz fegyvere szembeszállni vele.

Hosszú és rögös út vezetett odáig, hogy Karikó Katalin kutatásaihoz partnerre leljen a német BioNTech vállalatban, amelynek jelenleg az alelnöke. Ezzel a céggel együttműködve fejlesztették tovább az mRNS-technológiát, és ezeknek a kutatásoknak köszönhetően „született meg” az a 95 százalékos hatékonyságú vakcina, amelyet elsőként sikerült szabadalmaztatni a koronavírus-járvány elleni küzdelemben.

Mint azt a Kossuth rádiónak adott interjújában nemrég elmondta – annak alkalmával interjúvolták meg, hogy ő kapta a magyar közmédia első Év Embere díját –, munkájának elismerésétől azt is reméli, hogy ösztönzőleg hat a fiatal kutatók tevékenységére és emeli a tudományos kutatás rangját a társadalomban. Úgy véli, a vakcina (amelyet ő is beadatott magának) reményt ad, és a legnagyobb elismerésnek azt tartja, hogy a Pennsylvaniai Egyetemen az oltásra váró emberek megtapsolták: „nagyon jól esett, azt hiszem, el is sírtam magam”, mondja.

Az elismerés kapcsán el kell mondani, hogy mindezidáig nem Karikó Katalin volt családjának leghíresebb tagja: lánya, akit mindvégig magyarul nevelt, Francia Zsuzsanna (Susan Francis) kétszeres olimpiai és ötszörös világbajnok evezős, természetesen amerikai színekben – és állítása szerint nem bánja, hogy újabban az édesanyjára nagyobb figyelem irányul, mint őrá.

Apropó rádióinterjú, a biokémikus reagált Orbán Viktor miniszterelnök azon megfogalmazására, miszerint „kis túlzással, de nyugodtan mondhatjuk, hogy ez egy magyar vakcina, amerikai pénz és magyar ész van benne”. A magyarországi nyilvánosságban egyébként kisebb polémia alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a kormányfő „kisújszállási asszonyságnak” nevezte Karikót, de a tudós ezt nem volt hajlandó kommentálni, csak annyit jegyzett meg, hogy remélte, az ő magyarsága „kicsit összefogja az otthoni ellenlábasokat, és együtt örülnek, hogy országunkat jó fényben emlegetik, de hát én már ilyen naiv vagyok”.

Azzal kapcsolatban, hogy „magyar vakcináról” van-e szó, elmondta, hogy nem tartja túlzásnak az őt egyébként telefonon is megkereső kormányfő kijelentését, mert több magyar is dolgozott a projektben.

„Pardi Norbert volt, aki először publikálta azt (Drew Weissmannal és velem közösen), hogy a módosított mRNS jó vakcina. Pardi Norbertnek nagy szerepe van abban, hogy a módosított mRNS-ből vakcina lett. Norbert pedig magyar, kisújszállási. Úgyhogy igazság szerint őt is megilleti az elismerés. És még nem is szóltam a BioNTech-nél dolgozó magyar kollégáimról, Boros Gáborról és Szabó Gáborról, akik sokat tettek azért, hogy a mi vakcinánk ilyen hatásos lett. Természetesen ahhoz, hogy a vakcina gyorsan elkészüljön, sok ezer kutató és szakértő munkája kellett: Ugur Sahin, aki gyorsan ráérzett, hogy lépni kell, aki létrehozta a céget és rendíthetetlenül dolgozik, a Pfizer az infrastruktúrájával... és hát kellettünk mi, akik olyan szintre hoztuk a technológiát, hogy alkalmazható volt a bevetésre”

– nyilatkozta a szeretlekmagyarorszag.hu portálnak, majd így összegzett:

„Persze szeretünk túlzásokba esni, de most azt mondani, hogy magyar ész volt benne, talán nem túlzás.”

A vakcinafejlesztésnek nem ez az egyetlen „magyar szála”: nemrég a világsajtót és a közösségi médiát bejárta a hír – a Reuters is írt róla –, hogy

egy nógrádi faluban, Szirákon bejegyzett cégnek szintén nagy szerepe van az oltóanyagok előállításában.

A családi vállalkozásnak indult, Lukács Noémi biológus által alapított English & Scientific Consulting (Scicons) égisze alatt olyan antitesteket fejlesztettek ki, amelyek fontos szerepet töltenek be a koronavírus-vakcinák előállításában. A magyar vidéki vállalat a legnagyobb gyógyszergyáraknak adott el az antitestekből, a világ több mint 50 országába szállítják a „fehér port”, többek közt a Cambridge-i Egyetemnek, a Harvardnak vagy a Pasteur Intézetnek is.

[caption id="attachment_423609" align="aligncenter" width="800"]

Lukács Noémi (fotó: Reuters)[/caption]

A 71 éves Lukács Noémi elmondta, hogy „monoklonális antitesteket állítanak elő”, ezek az antitestek pedig felismerik a kettős szálú RNS-molekulákat (dsRNS).

„Ezzel ki lehet mutatni, hogy hol szaporodik a vírus, mennyi van belőle, a dupla szálú RNS milyen molekulákkal lép kölcsönhatásba, milyen szövetekben fordul elő és így tovább – ilyesmire lehet a kutatóintézetekben használni”

– magyarázta Lukács Noémi a HVG egy korábbi

">videóriportjában. A Covid-19 elleni oltóanyag kifejlesztéséről pedig elmondta, hogy

„óriási lehetőség lenne az emberiségnek, és mi is örülnénk, hogy kicsit, de ebben benne vagyunk”.

És bár ezt a biológusnő a saját vállalatára értette, de talán tényleg nem túlzás ezúttal általánosabban érteni: mi, magyarok is.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A radikalizálódott elitek populizmusáról

Fall Sándor

„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”

Visszatérés önmagunkhoz – mit tanulhatunk Erdélyben egy amazóniai kultúrától?

Sánta Miriám

Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ilyen volt jezsuitának lenni a 20. századi Romániában

Sólyom István

Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.

A kozmosz megállt a Bánffy-kastélyban és kilökte magából az ősmagyar sámánpunkot

Szántai János

A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ilie „Boló” Bolojan előtt két ­út áll a kudarc felé
Főtér

Ilie „Boló” Bolojan előtt két ­út áll a kudarc felé

Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…

Kiskorúak elektromos rollerrel elszenvedett balesetéért a szülők ellen indítanak bűnvádi eljárást, figyelmeztet a rendőrség
Krónika

Kiskorúak elektromos rollerrel elszenvedett balesetéért a szülők ellen indítanak bűnvádi eljárást, figyelmeztet a rendőrség

Országszerte egyre több kiskorú szenved balesetet elektromos rollerrel. Szatmár megyében az elmúlt hétvégén három 10 és 12 év közötti gyereket kellett sérülésekkel kórházba szállítani.

A nap, amikor a SRI munkatársai lesiettek a tengerpartra, hogy szemügyre vegyenek egy tárgyat… – hírek szombaton
Főtér

A nap, amikor a SRI munkatársai lesiettek a tengerpartra, hogy szemügyre vegyenek egy tárgyat… – hírek szombaton

Eközben a pozícióhalmozásnak (is) hadat üzenő Bolojan épp halmozza a pozíciókat, a PSD-ben pedig dúl a belső hatalmi harc.

Két ember meghalt, négyen megsérültek egy közlekedési balesetben
Székelyhon

Két ember meghalt, négyen megsérültek egy közlekedési balesetben

A rendőrség közlekedési tájékoztató központja (Infotrafic) szerint a 7B jelzésű országút Arad és Tornya közötti szakaszán történt balesetben két autó volt érintett.

Megfordult a trend: hosszú idő óta több romániai távozott Németországból, mint ahány odament
Krónika

Megfordult a trend: hosszú idő óta több romániai távozott Németországból, mint ahány odament

Tavaly öt év után először fordult elő, hogy több romániai távozott Németországból, mint ahányan odaérkeztek.

Lekapcsolódott a világítás, félbeszakadt az FK Csíkszereda-Bukaresti Dinamo mérkőzés
Székelyhon

Lekapcsolódott a világítás, félbeszakadt az FK Csíkszereda-Bukaresti Dinamo mérkőzés

Egyelőre tisztázatlan okok miatt lekapcsolódott a világítás, félbeszakadt az FK Csíkszereda-Bukaresti Dinamo találkozó a 63. percben.

// még több főtér.ro
„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”
2025. július 15., kedd

„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”

A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.

„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”
2025. július 15., kedd

„Cseppenként tesz idegronccsá a Lyme-kór”

A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.

Különvélemény

A radikalizálódott elitek populizmusáról

Fall Sándor

„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”

Visszatérés önmagunkhoz – mit tanulhatunk Erdélyben egy amazóniai kultúrától?

Sánta Miriám

Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ilyen volt jezsuitának lenni a 20. századi Romániában

Sólyom István

Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.

A kozmosz megállt a Bánffy-kastélyban és kilökte magából az ősmagyar sámánpunkot

Szántai János

A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.

// HIRDETÉS