Magyarok, akiknek köszönhetően legyőzhetjük a vírust

A minap egyik ismerősöm azt írta a közösségi felületén, hogy minekutána Hollywoodot részben magyarok alapították (Zukor Adolf, Kertész Mihály és mások), a számítógépet egy magyar, Neumann János találta fel, a vallásszabadságot először az erdélyi országgyűlés hirdette ki, nincs meglepve, hogy a koronavírus-járvány megfékezésében kulcssszerepet játszó oltóanyagot is magyarok kísérletezték ki. És valóban: bár a vakcina – azaz vakcinák – előállítása nyilvánvalóan széles körű nemzetközi összefogás és tudományos munka eredménye, amelyet egyetlen nemzet sem sajátíthat ki magának egyértelműen, az oltás kidolgozásában komoly súllyal van jelen a „magyar szál”, méghozzá több párhuzamos vonalon is.

Karikó Katalin nevét ma már egyre többen – köztük olyanok, mint Richard Dawkins, a neves evolúcióbiológus – a Nobel-díjra esélyesek közt emlegetik – teljesen megalapozottan, hiszen az ő szabadalma alapján készült el a leghamarabb forgalomba hozott (nem mellesleg jelenleg Romániában is használt) Pfizer-BioNTech-féle vakcina.

De kicsoda Karikó Katalin, akit sokan a világ vírustól való megszabadítójaként ünnepelnek?

Az 1955-ben Szolnokon született, de Kisújszálláson felnőtt biokémikus pályája bizonyos tekintetben tipikusnak mondható – legalábbis abban az értelemben, hogy kísértetiesen hasonlít világhírt elért (vagy egyenesen Nobel-díjas) tudósaink sorsához. Legnevesebb tudósaink zöme ugyanis tudományos munkásságával nem Magyarországon szerzett elismerést, hanem emigránsként nyugaton, többnyire az Amerikai Egyesült Államokban – köztudott, hogy Szent-Györgyi Albert az egyetlen magyar tudós, aki hazai kutatásaiért kapott természettudományos Nobel-díjat.

A „senki nem lehet próféta a saját hazájában” mondás a jelek szerint Karikó Katalinra is igaz: neki 1985-ben kellett távoznia a Szegedi Biológiai Kutatóközpontból, munkahelyi leépítés miatt, ekkor döntött úgy, hogy férjével és kislányával, valamint – elmondása szerint – a gyerek plüssmacijába varrt 900 dollárral külföldre, pontosabban Amerikába költözik. Dolgozott és kutatott Philadelphiában, Washingtonban, majd ismét Philadelphiában, a Pennsylvaniai Egyetemen – itt kezdte el a koronavírus-járvány megfékezése szempontjából sorsdöntőnek bizonyul(hat)ó mRNS-kutatást, amelynek alapján kifejlesztették az első, nálunk is forgalomba került, koronavírus elleni védőoltást, a Pfizer-BioNTech vakcináját.

Hosszú és rögös út vezetett odáig, hogy Karikó Katalin kutatásaihoz partnerre leljen a német BioNTech vállalatban, amelynek jelenleg az alelnöke. Ezzel a céggel együttműködve fejlesztették tovább az mRNS-technológiát, és ezeknek a kutatásoknak köszönhetően „született meg” az a 95 százalékos hatékonyságú vakcina, amelyet elsőként sikerült szabadalmaztatni a koronavírus-járvány elleni küzdelemben.

Mint azt a Kossuth rádiónak adott interjújában nemrég elmondta – annak alkalmával interjúvolták meg, hogy ő kapta a magyar közmédia első Év Embere díját –, munkájának elismerésétől azt is reméli, hogy ösztönzőleg hat a fiatal kutatók tevékenységére és emeli a tudományos kutatás rangját a társadalomban. Úgy véli, a vakcina (amelyet ő is beadatott magának) reményt ad, és a legnagyobb elismerésnek azt tartja, hogy a Pennsylvaniai Egyetemen az oltásra váró emberek megtapsolták: „nagyon jól esett, azt hiszem, el is sírtam magam”, mondja.

Az elismerés kapcsán el kell mondani, hogy mindezidáig nem Karikó Katalin volt családjának leghíresebb tagja: lánya, akit mindvégig magyarul nevelt, Francia Zsuzsanna (Susan Francis) kétszeres olimpiai és ötszörös világbajnok evezős, természetesen amerikai színekben – és állítása szerint nem bánja, hogy újabban az édesanyjára nagyobb figyelem irányul, mint őrá.

Apropó rádióinterjú, a biokémikus reagált Orbán Viktor miniszterelnök azon megfogalmazására, miszerint „kis túlzással, de nyugodtan mondhatjuk, hogy ez egy magyar vakcina, amerikai pénz és magyar ész van benne”. A magyarországi nyilvánosságban egyébként kisebb polémia alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a kormányfő „kisújszállási asszonyságnak” nevezte Karikót, de a tudós ezt nem volt hajlandó kommentálni, csak annyit jegyzett meg, hogy remélte, az ő magyarsága „kicsit összefogja az otthoni ellenlábasokat, és együtt örülnek, hogy országunkat jó fényben emlegetik, de hát én már ilyen naiv vagyok”.

Azzal kapcsolatban, hogy „magyar vakcináról” van-e szó, elmondta, hogy nem tartja túlzásnak az őt egyébként telefonon is megkereső kormányfő kijelentését, mert több magyar is dolgozott a projektben.

– nyilatkozta a szeretlekmagyarorszag.hu portálnak, majd így összegzett:

A vakcinafejlesztésnek nem ez az egyetlen „magyar szála”: nemrég a világsajtót és a közösségi médiát bejárta a hír – a Reuters is írt róla –, hogy

egy nógrádi faluban, Szirákon bejegyzett cégnek szintén nagy szerepe van az oltóanyagok előállításában.

A családi vállalkozásnak indult, Lukács Noémi biológus által alapított English & Scientific Consulting (Scicons) égisze alatt olyan antitesteket fejlesztettek ki, amelyek fontos szerepet töltenek be a koronavírus-vakcinák előállításában. A magyar vidéki vállalat a legnagyobb gyógyszergyáraknak adott el az antitestekből, a világ több mint 50 országába szállítják a „fehér port”, többek közt a Cambridge-i Egyetemnek, a Harvardnak vagy a Pasteur Intézetnek is.

[caption id="attachment_423609" align="aligncenter" width="800"]

A 71 éves Lukács Noémi elmondta, hogy „monoklonális antitesteket állítanak elő”, ezek az antitestek pedig felismerik a kettős szálú RNS-molekulákat (dsRNS).

– magyarázta Lukács Noémi a HVG egy korábbi