Gondolatok a hétvégén Sepsiszentgyörgyön kezdődő divízió 1/A jégkorongvilágbajnokság elé.
– jelentette ki 2023 júliusában Tánczos Barna szenátor, a Székelyföldi Jégkorong Akadémiát (SZJA) működtető Mens Sana Alapítvány elnöke az SZJA sportkollégiumának csíkkarcfalvi avatóján.
A politikus, aki korábban a Román Jégkorongszövetség elnöke is volt, lényeglátóan fogalmazott a jégkorongsportnak a székelyföldi társadalomban betöltött pozíciójáról, arról a kötőszövetről, amely meghonosodása óta nemcsak identitást formál, hanem generációkat összekapcsolva közösségmegtartó szerepet is játszik a térség társadalmában.
Míg Brazíliában focilabdával a kezükben és focicipővel a lábukon születnek a gyermekek, addig Székelyföldön, elsősorban a Csíki- és a Gyergyói-medencében a hokibot és a korcsolya az újszülöttek alapfelszerelése. A mondás jól szemlélteti a jégkorongnak a helyi társadalomba való mély beágyazottságát, és azt, hogy a kisebbségi lét szerteágazó körülményei között miként vált ez a sportág a nemzeti öntudat kifejezésének, megőrzésének eszközévé.
Korcsolyázni én is megtanultam idejekorán, és az akkor még tisztességes telek elegendő jégidőt biztosítottak a lurkóknak mind a szabadtéri hokipályán, mind a kopogóra fagyott aszfaltozatlan utcákon, ahol vérre menő csatákat vívtunk. Akkor is, ha nem mindenkinek jutott igazi hokibot, csak rögtönzött tákolmány, vagy a nehezen megszerzett korong is eltűnt, így fakorongot ütöttünk, vagy végszükség esetén fagyott lócitromot kergettünk.
Példaképeink a gyergyószentmiklósi hokicsapat, a Progym játékosai voltak, akiknek minden hazai mérkőzésén igyekeztünk ott lenni, és valóságos népünnepély volt, ha sikerült legyőzni a nagy rivális Csíkszereda csapatát, a Sportklubot. Nem beszélve a bukaresti Steauáról, amely a kilencvenes években jelentős politikai hátszéllel, bírói segédlettel és fociultrák tömegeivel megtámogatva dominálta a román bajnokságot. A gyergyói csapat igyekezett becsülettel helytállni, de a két nagy versengésébe ritka alkalmakkor tudott beleszólni, ettől függetlenül minden mérkőzés élményszámba ment.
A generációm a lelátókon találkozott a maga valóságában azzal a jelenséggel, hogy a jégkorong nem csupán sportvetélkedést jelentett, hanem etnikai rivalizálást is. A régióban többségben élő székelyek szimbolikus harcát az elnyomó román államgépezetet megtestesítő Steauával, és esetenként a bukaresti Rapid, valamint a Dinamo csapataival szemben. Egy emberként örültünk az összes csíkszeredaival, amikor 1995-ben, 32 év után ismét trófeát nyert a Sportklub a Steauát legyőzve, és később is, amikor már a bajnokságokat is sikerült behúzni a kék fehéreknek.
A jégcsarnok egyszerre volt kőkemény sportesemény színhelye, és a korabeli román–magyar ellentétek felfokozott légkörében az etnikai identitás megélése, demonstrálása a széles nyilvánosság felé. Bonyolult konstrukció volt kívülről, hisz a lelátón székelyek voltunk, Bukarestben bozgorok, legjobb esetben magyarok, míg Budapesten románok.
Ebben az atmoszférában a bukaresti csapatok elleni minden egyes győzelem néhány órára, napra papírfecnikre tépte a trianoni békeszerződés megsárgult lapjait, hogy aztán egy éjszaka alatt újból egybeforrjanak, szenvtelenül várva a szenvedélyes székely ujjak újabb sziszifuszi beléjük marását.
Minden szurkolónak megvan a maga legemlékezetesebb mérkőzése, nekem is. A 2000-es év bajnoka a Sportklub lett a Steauát legyőzve olyan mérkőzéseken, ahol a jégen és a jégen kívül is szó szerint vér folyt. Arra is volt példa, hogy az öltözőben támadták és verték meg a csíki csapat játékosait, egyesek több hetet töltöttek az intenzív osztályon. A dicstelen jeleneteket a TVR élő adásában követhették a nézők is, akik számára ilyen körülmények között a Sportklub az erdélyi magyarságot jelentette.
A gyergyóiaknak is megvolt a maguk rigómezei ütközete abban az évben, amikor évtizedek után ismét megcsillant a lehetősége, hogy érmet szerezhetnek a bajnokságban. A bronzmérkőzésen a Rapid volt az ellenfél. A két hazai mérkőzés egyikét 6-2-re nyertük meg, míg a másikon 2-4-re kikaptunk. Ha emlékeim nem csalnak, emiatt szabadultak el az indulatok. A pályán lévő tömegverekedés kiváltó okára már nem emlékszem, de hát a hokis tömegverekedés olyan, mint napsütéssel kísért jégeső, ritka, de időszakosan azért előfordul.
Amikor már a kispadokról is beugráltak a játékosok, egyesek a kesztyűket is ledobták, és a kapusok is nekiiramodtak, felrobbant a magyar zászlókat is előkapó közönség, és olyan hangorkán, mozgolódás kerekedett, hogy a mérkőzést biztosító csendőrök futólépésben lepték el az öltözők bejárata előtti teret. A mérkőzés lefújása után folyatódott a heves szócsata, ismét volt kire, mire fogni a fájó vereséget, de ahogy az öklünket rázva a magyar lobogót rendre felmutattuk, a revansérzet is megvolt. Igaz, a kertek alatt lopózkodtunk haza, a biztonság mindenekelőtt.
A dolog pikantériája a játékosok szempontjából még inkább adott volt, hisz a felfokozott hangulatú kilencvenes években a román válogatottban még vegyesen szerepeltek román és magyar ajkú játékosok. Így előállt olyan helyzet, hogy míg egyik héten egymásnak osztottak ki néhány pofont, addig a nemzetközi színtéren már egy csapatként kellett működniük. Hogy ezt miként sikerült megoldaniuk, hogyan élték meg, ők tudnák a leginkább elmesélni, de fontos megjegyezni, hogy sportolókról beszélünk, akik elsősorban jól és eredményesen akartak játszani azokban a félprofesszionális időkben is.
Ezen a pontot jutunk el a román–magyar válogatott mérkőzésekhez, amelyek csak tovább bonyolították a székely szurkolók etnikai identitásszerkezetét. Szurkolhatnak-e a román válogatottnak, ha annak fele román nemzetiségű, de a másik fele magyar? A legnagyobb dilemma a román–magyar meccseken adódott, ahol mindkét csapatban játszottak székelyek is.
Az ominózus bajnoki döntő előtt két évvel, 1998-ban szintén egymásnak estek a Sportklub és a Steaua játékosai egy bukaresti meccsen, aminek az lett a következménye, hogy a budapesti világbajnokságon játszó román válogatottban a román edző a magyar játékosokat külön sorokba állította, és jöttek létre az akkor szállóigévé váló „székely sorok”. Az így feloldott konfliktus a világbajnokságon nem éreztette hatását, de a mélyben játékos-sorskérdések kavarogtak.
A székely hokisok előtt két út állt: vagy elfogadják a román válogatottságot, így vállalva a közös játékot azokkal, akikkel korábban ökölre mentek, vagy visszautasítják a válogatott meghívót, és izolációba vonulva lemondanak a magasabb sportszakmai célokról. Ahogy említettem, sportemberekről volt szó, akiknek a nemzetközi szereplés kitörési lehetőséget és presztízst is jelentett, ezért békét kötöttek. Ezzel egy időben bontogatta szárnyait többek között székely edzői segédlettel a hamvaiból feltámadó magyarországi jégkorong is, ami kevés idő alatt utolérte, majd maga mögött is hagyta a román szakágat. Így harmadik opcióként a magyar állampolgárság megszerzése, és a magyar válogatottban való szereplés kínálkozott.
Időközben változott a romániai jégkorong helyzete is. A 2002-es világbajnokságon még a román válogatott keret fele román nemzetiségű volt, de már érződött, hogy a Steaua leszálló ágon van. Elfogytak a támogatók, az ultrák visszamentek a focistadionokba, bezárt a bukaresti műjégpálya, és a székelyföldön kívüli jégkorongélet tetszhalott állapotba dermedt. A Sportklubnál tovább zajlott a szisztematikus építkezés, folyamatosan nyerték a bajnokságokat, feltűnt a színtéren a Brassói Corona, és Gyergyóban is megjelentek az első idegenlégiósok.
A 2008-ban létrehozott nemzetközi jégkorongbajnokság – leánykori nevén MOL Liga, jelenleg Erste Liga –, egy közép-európai, többnyire magyar, osztrák és romániai csapatok részvételével zajló versenyszériaként indult. Két évig az osztrák Vienna Capitals második csapata is a liga tagja volt, akárcsak a Steaua is. A 17 év alatt szerb és szlovák csapatok is megfordultak a ligában, míg a Steaua anyagi és egyéb természetű okok miatt csak a román bajnokságban játszik. A gyergyószentmiklósi Progym is megszűnt, utódja a Gyergyói Hoki Klub, amely idén második alkalommal nyerte meg a sorozatot.
Ez idő alatt a válogatott esetében is jelentős változások álltak be. Ahogy hanyatlott a fővárosi, a galaci jégkorong, úgy egyre több pénz és nemzetközi szakértelem áramlott a székelyföldi hokiba, ami azt eredményezte, hogy a román válogatottban jó ideje már csak hírmondóként szerepel román nemzetiségű játékos, akik szintén a mára magyar és székelyföldi, brassói bázisú Erste Ligában ütik a pakkot.
Jelenleg ott tart a liga, hogy a jelentős tőkeerővel bíró csapatok a sportág közvetlen élvonalába tartozó edzőket és játékosokat is igazolni tudnak, ami magasba lőtte a liga színvonalát. A politikai klíma megváltozásával, a szakág professzionalizálódásával, az SZJA 2016-os megalapításával jó ideje eltűntek a jégpályákról a kilencvenes évekre jellemző csatatéri jelenetek, és a Sportklub–Steaua, a GYHK–Steaua mérkőzéseken
Botrány így is volt a 2022-es szlovéniai világbajnokság román–magyar meccse után, amikor a magyar tábor székelyhimnusz-éneklésében a román válogatott székely tagjai is részt vettek. Emiatt a hazai szövetség eljárást is indított, míg Dan Tanasă, az AUR képviselője számon kérte Tánczos Barnát, az akkori környezetvédelmi minisztert, hogy a meccsen miért a magyar táborban szurkolt. Tánczos úgy nyilatkozott, hogy a csíkszeredai, gyergyói és brassói hokisoknak szurkolt a világbajnokságon,
Ez akkor ugyan nem sikerült, de rá egy évre visszajutottak, és 2024-ben le is győzték Magyarországot Bolzanóban, ami jól mutatja, hogy a román jégkorong felzárkózott a magyar mögé.
A profi szemlélet meghonosodása eredménycentrikusságot hozott magával, teljesen más mentalitást feltételezett, ami azt jelentette, hogy a székelyföldi jégkorong kiemelkedett az etnikai dimenzióból, de továbbra is fontosnak tartja az identitásképzést, a közösségi szellemiséget, a társadalomba való beágyazottságot. A székelyföldön légióskodó kanadai, finn, amerikai és egyéb nemzetiségű játékosok is érzik ennek a súlyát. Érdemes megnézni az arcukat, amikor a székely himnuszt teli torokkal éneklő csarnok előtt állnak a mérkőzések végén.
A kissé hosszúra nyúló visszatekintőre azért volt szükség, mert csak így érthető a jégkorongot nem követők számára is, hogy miért lehet más az április 27-én kezdődő divízió 1/A jégkorong-világbajnokság, amelynek Sepsiszentgyörgy ad otthont. Románia idei legnagyobb sporteseményén a román válogatott a Sepsi Arénában fogadja Nagy-Britannia, Olaszország, Lengyelország, Japán és Ukrajna legjobbjait. Közülük ketten jutnak fel a világelitbe, amelynek jelenleg Magyarország is tagja.
A bő román keretben három román nemzetiségű és hat honosított játékos szerepel a magyar nemzetiségű hokisok mellett. Az új idők szelét jelzi az is, hogy a román válogatottat telt ház fogadja majd a Sepsi Arénában, jelentős magyar ajkú többséggel, akik közül már csak az idősebb szurkolók emlékeznek a régi, kínzó dilemmákra.
Nem azért, mert jó ideje alig szerepel román jégkorongozó a nemzeti válogatottban, hanem mert a román szurkolótársakkal közösen őszintén együtt tudnak drukkolni Románia jelenlegi legjobb jégkorongozóinak, függetlenül azok nemzetiségétől. És azért, mert mindannyian imádják a jégkorongot.
Jó kérdés persze, hogy a székely himnusz felcsendülésekor ki és mennyire hangosan fog énekelni, de arra számítok, hogy a román bajnokságból és az Erste Ligából jól ismert koreográfia ez esetben is természetesen fog hatni. Mint ahogy a csarnokon kívüli esetleges reakciók szintén nem okoznának meglepetést.
Hajrá Románia!
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
“I would like to speak with Romania’s new president as soon and as extensively as possible, because we have shared issues within the European Union, and the interests of Romanians and Hungarians often align," Prime Minister Viktor Orbán told Krónika.
A Salrom igazgatójának lemondását és új bánya megnyitását követelték Parajdon. A környezetvédelmi miniszter szerint nem orvosolható pusztán vadászattal a medveprobléma.
Jelentős gazdasági bűncselekmény gyanújával nyomoz a Kovászna megyei ügyészség. Hétfőn több házkutatást is végrehajtottak, amelyek során okiratokat és informatikai eszközöket foglaltak le.
Háztetőket szakított, fákat döntött ki és elárasztotta az utcákat a vihar szerdán Sinaián és a Prahova-völgyének több közkedvelt üdülőtelepén.
A gyanú szerint az orvos pénzt kért egy műtét elvégzéséért.
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A 24 éves érmihályfalvi lány nepáli kalandjai egy Instagram-bejegyzésre írt e-maillel kezdődtek.
A 24 éves érmihályfalvi lány nepáli kalandjai egy Instagram-bejegyzésre írt e-maillel kezdődtek.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
A különböző szexuális kisebbségek közöttünk élnek. Ahogy az etnikai kisebbségek is a többség tömegei közt élnek. Megtanulni együtt élni, ez lehet egy cél. Ideológia-vezérelt hisztéria nélkül. Ez volna a neheze.
A különböző szexuális kisebbségek közöttünk élnek. Ahogy az etnikai kisebbségek is a többség tömegei közt élnek. Megtanulni együtt élni, ez lehet egy cél. Ideológia-vezérelt hisztéria nélkül. Ez volna a neheze.
A gyergyói zenekar szombati produkciójával örökre beírta magát a székelyföldi krónikákba.
A gyergyói zenekar szombati produkciójával örökre beírta magát a székelyföldi krónikákba.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Megnéztük, milyen 2025-ben a tavaly felújított kolozsvári Szamos-part a kirobbanó nyárban. Nem csalódtunk.
Megnéztük, milyen 2025-ben a tavaly felújított kolozsvári Szamos-part a kirobbanó nyárban. Nem csalódtunk.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.