Ferenczi Sándor nem kis kockázatot vállat, amikor 1918-ban a román csapatok előőrsén keresztül 82 régészeti leletet szállított Gernyeszegről Kolozsvárra, mégsem kapott vitézi címet.
Nemcsak az Erdély területén a késő vaskorban élt keltákról, hanem egy modern kori kalandos régiségmentő akcióról is szólt Urák Malvinka, az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum régész munkatársának hétfői előadása az Erdélyi Múzeum Egyesület kolozsvári székházában.
A következőkben az ő feltételezett sírjából előkerült leletek 20. századi sorsát fogjuk nyomon követni.
Keltáknak az időszámításunk előtti 7–6. században, a kora vaskorban, más néven a Hallstatt-korszakban, Közép-Európában kialakult népcsoportokat nevezi a régészet. Nem egyetlen népről van szó, valószínűleg nem is egy nyelvet beszéltek, de az anyagi kultúrájuk, az ékszereik, fegyvereik, edényeik hasonlósága mégis összeköti őket.
A késő vaskorban ezek a népek Közép-Európából elkezdtek szétvándorolni Nyugat- és Kelet-Európa irányába, így az i. e. 4. század környékén a Maros és a Szamos folyása mentén a mai Erdélybe is eljutottak.
A leletegyüttes eredetileg az ismert régiséggyűjtő, gróf Teleki Domokos birtokában volt, aki gernyeszegi birtokán magánmúzeumot is létrehozott értékes gyűjteményéből, és aki gyakran fordult az akkor Pósta Béla régész által vezetett Erdélyi Múzeum-Egyesület Érem- és Régiségtára munkatársaihoz az egyes leletekkel kapcsolatban.
Egy ilyen, 1906-os levélváltásban esik szó először a nevezetes leletegyüttesről, amelyet a gróf Teleki Ádámtól kapott ajándékba, akinek az oláhszilvási birtokán került elő szántás közben. Bár az első tudományos publikáció, Roska Márton 1926-os munkája szerint a leletek – egy vasból készült fibula (ruhatű), egy bronzból és vasból készült sisak, két vas lándzsahegy, egy sica nevezetű görbe kés, egy tipikus kelta stílusú vaskés, egy kardkoptató és egy kardnak két darabba tört pengéje – egyazon kelta sírból kerültek elő, ez nem valószínű (a görbe vaskés például későbbre datálható, mint a leletegyüttes többi darabja), mégis az oláhszilvási kelta harcos sírjából előkerült leletekként vonultak be a tudománytörténetbe.
A rekonstruált sisak (forrás: az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum Fotótára)
Ez a képzeletbeli harcos pedig alighanem a kelták harcos arisztokráciájához tartozott, a díszes sisakja és nyakvédője legalábbis erről árulkodik, a kelta közkatonáknak ugyanis nemigen volt sisakjuk. Ehhez hasonló sisakokat csak Olaszországban Franciaországban és az Alpokban találtak (azoknak a díszítő elemei nem bronzból, hanem aranyból készültek), ott sem túl sokat.
Az első világháború végén, 1918-ban, amikor a Maros folyása mentén, Marosvásárhelynél húzták meg az ideiglenes demarkációs vonalat. Teleki 1918 novemberében levélben kéri meg Póstát,
Pósta Kelemen Lajost, az EME titkárát bízza meg a könyvtár megmentésével (ő visszautasítja a feladatot), a régiséggyűjtemény megmentését pedig egy bizonyos Ferenczi Sándorra bízza. A Pósta-tanítvány Ferenczi, az Érem- és Régiségtár napidíjas gyakornoka mindössze néhány nappal azelőtt tér vissza a tiroli frontról, mégis gondolkodás nélkül elvállalja a veszélyesnek ígérkező feladatot, és még aznap, november 30-ikán elindul Gernyeszegre. Az ő leírásából tudjuk, hogy a román csapatok előrenyomulása miatt vonattal már csak Marosvásárhelyig jut el. Itt találkozik Teleki gróffal,
Másnap, december 1-jén (a gyulafehérvári határozat napján), Ferenczinek nagy nehézségek árán sikerül fuvarost találnia, akivel észrevétlenül átjut a román előőrsön, kiválogatja a gernyeszegi gyűjtemény 82 legértékesebb, vas és bronz tárgyát (köztük az oláhszilvási leletegyüttest), annyit, amennyit számításai szerint, még ha erejét megfeszítve is, de el tud szállítani Kolozsvárra, majd a műtárgyakkal együtt épségben visszatér Marosvásárhelyre.
A várost akkor még nem szálltak meg a román csapatok, de a hírek szerint hamarosan a bevonulásra készültek. A MÁV így már nem is indít vonatokat Vásárhelyre sem, Ferenczinek pedig december 2-ikán, közvetlenül a román hadsereg bevonulása előtt a még a városban tartózkodó magyar csendőrök segítségével sikerül csak nagy nehezen meggyőznie a helyi állomásfőnököt, hogy adja oda nekik a tolatómozdonyt és egy tehervagont, amivel ki tudnak jutni a városból.
amelyek egyébként a mostani Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum gyűjteményének legértékesebb részét képezik a mai napig.
Valahogy így nézhetett ki egy vaskori kelta harcos (forrás: képernyőmentés/YouTube)
Ferenczinek később, 1940-ben, a második bécsi döntés után abban is fontos szerepe volt, hogy megakadályozzák, hogy a közeledő magyar csapatok elől a Ferdinánd Egyetem vezetése az Érem- és Régiségtár értékes darabjait elszállítsa.
A hányattatott sorsú Ferenczi 1941-ben levélben kéri Teleki gróf ajánlását, a hazának tett szolgálataiért ugyanis a vitézi címért akar folyamodni.
– ami különös, hiszen nem mindennapi eseményekről beszélünk –, így a szükséges ajánlást sem írja alá. Ebben talán az is közrejátszhat, hogy a gróf neheztelt az EME munkatársaira, a ’18-ban elszállított műtárgyakat ugyanis alighanem csak megőrzésre bízta rájuk, ám sosem kapta vissza őket.
Ferenczi Sándor vitézi cím nélkül halt meg 1945-ben orosz hadifogságban, miután végigharcolta mindkét világháborút. Bár hőstetteit életében nem ismerték el, ezekre bizonyíték az a 82 megmentett műtárgy, amelyek azokban a zavaros időkben a gernyeszegi gyűjtemény többi részéhez hasonlóan alighanem elvesztek volna nélküle.
Nem szokványos, képzeletbeli beszéd egy nem szokványos, képzeletbeli rendezvényen.
Avagy mi a baj a szavainkkal?
A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.
A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.
Hogy szerettük Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnököt. És milyen elegánsan nem szeretett viszont. Most ezt a Nicușor Dan nevűt szeretjük. De vajon lehet benne bízni?
Drámai fordulat állt be az elmúlt két évben a külföldön élő románok hazatérésének trendjében, amely 2022-ig egyértelmű volt – közölte hétfőn a Profit.ro gazdasági portál.
Besztercén is gázrobbanás történt vasárnap reggel. A rahovai tömbháztragédiával kapcsolatban új részletek derültek ki. Az erdélyi megyékben pedig elég sokat lopják a gázt, ami rendkívül veszélyes.
Lőtt sebek voltak annak a két fiatalnak a testén, akiket szerda este holtan találtak a szépvízi víztározó közelében, egy személyautóban.
A legfontosabb változás, hogy vidéki környezetben csak tervhez és bejelentéshez lenne kötött a legfeljebb 150 négyzetméteres alapterületű, egyszintes önálló lakóházak építése, nem kellene építkezési engedélyt is kiváltani.
Robbanás volt hétfőn a román Petrotel-Lukoil kőolajfinomítóban, később pedig Magyarországon a százhalombattai olajfinomítóban keletkezett tűz.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
A székely katolikus püspök és a székely kommunista pénzügyminiszter egymástól távol álló, de koncepciós pereikben mégis összefonódó életútja.
A székely katolikus püspök és a székely kommunista pénzügyminiszter egymástól távol álló, de koncepciós pereikben mégis összefonódó életútja.
A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.
A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.
A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.
A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.
Számtalan természetvédelmi témájú dokumentumfilm rendezője, írója, producere Szendőfi Balázs. Hegyizene című kétrészes alkotása az Erdélyi-szigethegységbe kalauzol el, a vidéket pedig olyan perspektívákból láthatjuk, amelyekről álmodni se mertünk volna.
Számtalan természetvédelmi témájú dokumentumfilm rendezője, írója, producere Szendőfi Balázs. Hegyizene című kétrészes alkotása az Erdélyi-szigethegységbe kalauzol el, a vidéket pedig olyan perspektívákból láthatjuk, amelyekről álmodni se mertünk volna.
A különleges nyugdíjak rendszerét megváltoztatni nem kell – félnetek jó lesz; ha mindenki egyetért – én nem – ellenzem.
A különleges nyugdíjak rendszerét megváltoztatni nem kell – félnetek jó lesz; ha mindenki egyetért – én nem – ellenzem.
Charlie Ottley brit újságíró, tévés tizenöt éve ragadt itt Romániában, azóta keresztül-kasul bejárta. Flavours of Romania, azaz Románia ízei című műsora már a harmadik évaddal szippantja be a nézőket.
Charlie Ottley brit újságíró, tévés tizenöt éve ragadt itt Romániában, azóta keresztül-kasul bejárta. Flavours of Romania, azaz Románia ízei című műsora már a harmadik évaddal szippantja be a nézőket.
A Moldovai Köztársaságban parlamenti választásokat tartottak vasárnap. Simán nyert Maia Sandu elnök asszony pártja. Akár négy évvel ezelőtt. Na de legalább mindenki hisztizett egy nagyot.
A Moldovai Köztársaságban parlamenti választásokat tartottak vasárnap. Simán nyert Maia Sandu elnök asszony pártja. Akár négy évvel ezelőtt. Na de legalább mindenki hisztizett egy nagyot.
Se nem Ázsia, se nem Nyugat, se nem káprázat, se nem valóság ez a hely. Ez Japán, egy külön világ, mindentől elvonatkoztatott, önmagában létező közeg, amely egyszerre él a (távoli) jövőben és a (távoli) múltban…
Se nem Ázsia, se nem Nyugat, se nem káprázat, se nem valóság ez a hely. Ez Japán, egy külön világ, mindentől elvonatkoztatott, önmagában létező közeg, amely egyszerre él a (távoli) jövőben és a (távoli) múltban…
Nem szokványos, képzeletbeli beszéd egy nem szokványos, képzeletbeli rendezvényen.
Avagy mi a baj a szavainkkal?
A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.
A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.