Az erdélyi szász, aki kinyomtatta magyarul az első latin betűs román szöveget

Heltai. Egy név, amelyről mindenkinek kicsit más jut eszébe – ha kolozsvári, akkor pláne.

… aztán persze utcanév és folkkocsma. A reneszánsz kor nagy embere sokoldalú és emlékezetes, csakúgy, mint az általa kiadott, nyomtatott könyvek és a hozzájuk kapcsolódó kelet-közép európai könyvnyomtatás története itt Erdély szívében.

Heltai Gáspár születési időpontjáról és helyéről keveset tudunk – valószínűsíthető, hogy a jelenlegi Szeben megyei Nagydisznódon született 1510 körül, erre is azért következtetnek, mert Nagydisznód (románul Cisnădie) német neve Heltau. Halálának dátuma sem teljesen tisztázott, de 1574-re tehető, ami azt jelenti, hogy idén 450 éve hunyt el, ez pedig nagyon kerek szám, s nemes alkalmat teremt munkásságának újrafelfedezésére.

Eredeti kötésben

Kolozsváron Heltai-szimpozionra is sor került ez alkalomból november 7-én, Könyves Kolozsvár a 16–17. században címmel, amelyet a kolozsvári Lucian Blaga Egyetemi Könyvtárban hallgathatott meg az érdeklődő, s többek között szó esett a kolozsvári nyomdászat kezdeteiről, a Heltai-nyomtatványok kötéseiről (16. századi könyvkötő szerszámokat is láthattunk!) és a Hoffgreff-énekeskönyv töredékeiről.

A Hoffgreff-énekeskönyv

A Hoffgreff-énekeskönyvből jelenleg két csonka példányt ismerünk, egyiküket Budapesten őrzik a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában, a másikat a kolozsvári Egyetemi Könyvtár különgyűjteményében.

– olvashatjuk. A jelenlegi álláspont és friss kutatások alapján az énekeskönyvet tanulmányozó Pap Balázs arra a következtetésre jutott, hogy a Hoffgreff-Heltai nyomda kiadványáról van szó, és belőle fennmaradt művek 1538–1552 között születtek, a könyvet pedig Heltai adta ki 1559-ben.

Dávid Ferenc: Könyvetske az igaz kerestényi keresztségröl es a papa Antichristusnac maymozássarol... - az unitárius vallásalapító egyik könyve, 1570.

Aki rányomta a leltári pecsétet erre, nem sajnálta a szép metszetet

A kolozsvári Egyetemi Könyvtár Heltai-kiadványainak azonosítását, összesítését Luffy Katalinnak köszönhetjük, aki egyben az ugyanott megtekinthető kiállítás egyik kurátora is. Néhány adat számszerűsítve:

• A Heltai-nyomda száz éve alatt 304 könyvcímről tudunk, ami itt megjelent, ebből fennmaradt példányszám 233 nyomtatvány.
• A Heltai-nyomda fénykora a 16. század: 1550 és 1600 között 209 kiadvány jelent meg itt, a 17. században (már Heltai utódai által működtetve) 1601 és 1660 között 95 nyomtatvány készült itt.
• A kolozsvári Egyetemi Könyvtár a 16. századból 55 kiadványcímet őriz mintegy 66 példányban, a 17. századból 19-et 25 példányban. (Értsd: egy címből több példány is létezik a gyűjteményben.)
• A Román Tudományos Akadémia kolozsvári fiókkönyvtárában 46 címet 86 példányban őriznek a 16. századból, a 17. századból pedig 17 címet 18 példányszámban.
• Ha a címeket nézzük, Kolozsvár összesen 78 Heltai-nyomdaterméket őriz – ebből 15 unikumnak számít!

Századok találkoznak

1597.

Luffy Katalin és Paula Ștefan kurátorok úgy állították össze a kiállítást, hogy érvényesüljenek az időrendi szempontok: a kiállítás első felében 1574-ig, Heltai halálának évéig megjelent kiadványokból láthatunk, utána következnek az örökösök kiadványai: felesége, majd fiuk és annak örökösei. Az időrendi szempontok mellett tematikus csoportosítást is kaptak a kiadványok, amely Heltai Gáspár szellemiségének néhány vonását éri tetten.

Apró kalendáriumok a 17. századból

Valaki belemelegedett az nézelődésbe

Méliusz Juhász Péter herbáriuma 1578-ból, mintegy 2000 magyar növénynevet tartalmaz

Ilyennek számít a reformátor első üzleti társulása, amikor 1550-ben Hoffgreffhez csatlakozik vállalkozóként,

A részleges bibliakiadások korának számít a 16. század: Heltai hét kötetben jelenteti meg a Bibliát, bár hiányosan, mivel az összes könyv lefordításához különböző emberek segítségét kérte fel, és nem is egyszerre jelentek meg a kötetek.

Mózes harmadik könyve. Kötet a Heltai bibliafordításaiból

Ilyen kis kötött bevonatú nehezékekkel érik el, hogy a kiadvány lapjai nyitva maradjanak.

Az egyházi élet hasznos könyveit is láthatjuk a kiállított művek között: katekizmusok, ágendák, énekes- és imádságos könyvek, vitairatok, vallási oktatókönyvek. Ezeknek a publikálásával azt is figyelemmel követhetjük, ahogy Heltai maga is végigment a konfesszionalizáció rögös útján, azaz kereste hitét, meggyőződését, formálta reformátori gondolkodásmódját. Tudjuk róla, hogy szász katolikus családba született, Luther hitére tért, követte a kálvinisták vallását, hogy aztán unitárius hitben távozzon az élők sorából.

Premierben látható két „új” Heltai-nyomtatvány töredéke is ezen a kiállításon: mindkettő nem régen történt azonosítás eredménye. Ezek közül az egyik új címnek minősül a régi magyarországi nyomtatványok nagy bibliográfiájában: Donatus grammatikájának (De octo partibus orationis methodus) 1553-as kiadásáról e most megtekinthető töredék előkerültéig nem volt tudomásuk a kutatóknak. Persze sok kiadása volt ennek a tankönyvnek, Heltai is többször kiadta, ezt a korai edíciót viszont eddig nem ismertük.

A másik egy naptártöredék, amelyet Heltai állított össze és adott ki az 1569-es évre (1568-ban nyomtatta): ez az első hazai (Magyarország és Erdély) magyar nyelvű kalendárium, ezzel indul el jelenlegi tudásunk szerint a kolozsvári naptárkiadás. Magyar nyelvű kalendárium korábban csak Bécsben jelent meg.

„A latin grammatikát körülbelül másfél évvel ezelőtt találtam meg, a naptártöredéket három héttel a kiállítás előtt azonosítottam. Ennek a naptárnak a megjelenéséről tudtunk, mivel benne van az RMNY-ben, de nem maradt fenn példány belőle. Ezzel a töredékkel most már lett egy igen-igen csonka példányunk, az egyetlen, amelyik eddigi ismereteinket igazolja.” – mondta el Luffy Katalin.

Századok másfajta találkozása. Ennyire közel egy ilyen régi kézirathoz...

Históriás ének

Arról nem is beszélve, hogy büszkék lehetünk rá – ha szabad ilyet mondani –, hiszen

s olyan szépen elsajátította, hogy neki is köszönhetjük a magyar helyesírás hosszú egységesítési folyamatának egy szakaszát, mivel következetesen alkalmazott némely írásformákat kiadványai szerkesztése során. Érdekesség, hogy egyébként egy székely nyelvjárás alapján tanult meg magyarul, s ez érződik is fogalmazási módján, keveredve a németes, időnként kissé nyakatekert mondatszerkesztéssel.

Egervári história

Luther kiskatekizmusa, majd az első magyar nyelvű egyházi szertartási könyv, valamint egy evangélikus szellemű perikopáskönyv kiadása után fontos megemlítenünk a román írás- és nyelvtörténet egyik kuriózumát, amely szintén Heltainak köszönhető.

amely nem más, mint az első latin betűvel szedett román nyelvű nyomtatvány, ami ráadásul protestáns, és még akár maga Heltai életében megjelenhetett. Az eredeti példányt az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik Budapesten, a kolozsvári kiállításon azonban megtekinthető most a másolata!

A Todorescu-töredék. Forrás: Wikipedia

A Todorescu-töredék neve Iuliu Todorescutól származik, aki a nyomtatványok 1911-es felfedezése után több nyomtatványt is felvásárolt. A szövegrészlet eredetileg egy olyan, 10 darab kálvinista ének román fordításgyűjteményéből származik, amelyet egy régebbi magyar kiadvány alapján fordítottak.

Grammatika

Heltai Gáspár halála után a felesége vette át a nyomda vezetését, aki azért fontos jelenség a magyar könyvkiadás történetében, mert nyomdásztevékenysége révén maga is központi szerepet kaphatott a korban. A korai újkorból nem ismerünk még egy olyan női nyomdászt, aki éveken keresztül vezetett volna ilyen vállalkozást. A nyomdászférj halála után az örökös özvegy általában férjhez ment a nyomdában alkalmazott mesterhez, aki átvette a nyomda vezetését is. Heltainé azonban más utat járt:

ami alatt 47 kötetet adott ki. Ezek zömmel históriás énekek voltak, de szerepel tankönyv is a kiadványok között.

Érdeklődő közönség

A részegségnek és tobzódásnak veszedelmes voltáról. 1552-es self-help.

Noha könyvdíszítés szempontjából szerényebbek ezek a kötetek, az derül ki róluk elsősorban, hogy más olvasóközönséget célzott meg. Füzetes, olcsóbb olvasmányoknak bizonyultak, számottevő üzleti sikerrel, bibliai, történeti vagy széphistória sokszor összemosódó kategóriáiról van szó. 1571 után azzal szokás összefüggésbe hozni a könnyedebb, világiasabb, szórakoztatóbb olvasmányok megjelenését, hogy Báthory István erdélyi fejedelem cenzúrarendeletet írt elő, amely az erdélyi vallásszabadságot kihirdető János Zsigmond fejedelem után megtiltotta, hogy szentháromság-tagadó gondolatok és más, radikális hitújító szándékú írások terjedjenek.