Ha a magyar történelem legszórakoztatóbb konspirációs elméletei érdeklik, erre tessék!
Hogyan működik a magyar? Hibáztat.
Ez a magatartás ma is a konszolidálódott alapállásunk – mindig valaki más a hibás mindenért Brüsszeltől elkezdve a gyíkemberekig –, így aztán az sem meglepő, hogy a magyar emberek ennyire fogékonyak a „rejtett gazságokat”, a „háttérhatalom” ármánykodásait „feltáró” összeesküvés-elméletekre is. Ezért is jó a Korunk Akadémia Összeesküvés-elméletek a magyar történelemben című sorozata: neves szakemberek, történészek leplezik le az időről időre újra felerősödő konspirációs teóriák gyenge pontjait, így azok úgy omlanak össze, akár a kártyavár (magyar kártyából!).
A sorozat legutóbbi előadását Hermann Róbert magyarországi történész, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc történéseink szakértője tartotta A becsempészett fattyú és az áruló címmel.
Gondolta volna, hogy Görgei Artúr nem is volt magyar? Az még semmi: gondolta volna,
Na ugye, vannak még meglepetések az összeesküvés-elméletek kifürkészhetetlen labirintusában.
Görgei (eredetileg Görgey, ő maga változtatta meg nevének írásmódját) Artúr amúgy is valamiképpen a magyar szabadságharc kudarcának ügyeletes bűnbakja volt. Az ok egyszerű: ő volt Magyarország teljhatalmú vezére (diktátora – ezt tényleg így nevezték akkor) – három teljes napig, hiszen a kinevezését már eleve kilátástalan helyzetben kapta meg Kossuthtól –, így aztán neki kellett viselnie a világosi fegyverletétel teljes felelősségét. Hogy miért? Mert magyarok vagyunk: hibáztatunk.
Ehhez persze az is hozzájárult, hogy Kossuth Lajos – feltehetően ingerültségében –
amiért 1849. augusztus 13-ikán megadta magát az oroszoknak (még csak nem is az osztrákoknak, amivel egy utolsó fricskát adott a bécsi udvarnak).
Így aztán nem is olyan meglepő, hogy azóta a botcsinálta történészek, morálguruk és sufnihadvezérek garmadája próbálta meg kiokoskodni, hogy miért árulhatta el Görgei a nemzetét. Egyes nézetek szerint pusztán a rangbéli előrenyomulás motiválta: még a forradalom elvesztése árán sem tudott ellenállni annak a kísértésnek, hogy ő legyen a magyar csapatok legfőbb vezére. Mások szerint – és ehhez az ihletet szintén Kossuth egyik leveléből merítették – Görgei egyszerűen alkoholista volt, pálinkába fojtotta a vesztek csaták miatti sérelmeit, így aztán nem volt a helyzet magaslatán a kulcspillanatokban. Olyanok is akadnak, akik szerint Görgei csak a saját nemesi osztályának érdekeit tartotta szem előtt, mások szerint pedig az oroszok fizették le őt.
Talán a legtöbb életrajzból kimarad, de Görgei eredetileg tudós, tanár szeretett volna lenni, csak apja nyomására lép a tiszti pályára. 1842-ben, apja halála után ott is hagyja ideiglenesen a katonai szolgálatot, és Prágába megy vegyészhallgatónak. Bár anyagi körülményei szánni valóak, mégis elér némi tudományos sikert e rövid kitérő alatt is: megoldja a zsírsavhomológok elválasztását sóik alkoholban való különböző oldékonysága révén. A kókuszdió olajának zsírsavairól írt tudományos munkája 1848-ban több neves folyóiratban is megjelenik, és később a nemzetközi tudományos közösség elismerését is kivívja vele. Hazatérve hiába pályázik a Műegyetem kémiai tanszékének vezetésére, így a frissen alakult független felelős kormonynak ajánlja fel katonai szolgálatait. Nevéből is ekkor hagyta el a nemesi y-t. Rövid idő alatt honvédtábornok, majd hadügyminiszter lesz, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére, 1849. augusztus 11. és 13. között pedig három napig Magyarország teljhatalmú vezére, akkori kifejezéssel diktátora. A forradalom leverése után még 67 évig viselte méltóságteljes nyugalommal a hazaárulásával kapcsolatos vádakat. 1916. május 21-én, életének 99. évében érte a halál.
Ám minden botcsinálta Görgei-szakértő megközelítését lesöpri az asztalról a fent már vázolt elmélet, miszerint Görgei Artúr nem is volt Görgei Artúr,
hogy ezzel kudarcra ítéljék a magyar szabadságharcot, amit ők természetesen előre láttak.
Ezt az elméletet Kéri Edit fejtegeti hosszasan a Ki volt Görgei? című kétkötetes munkájában.
Kéri Edit eredetileg színésznő, ifjú korában a mai Vígszínház elődjében játszott, majd Győrbe szegődött primadonnának. 1956. október 24-én azonban az ottani társulattal együtt részt vett egy békés tüntetésen, még a magyar zászlót is vitte a menetben, később pedig egy társulati gyűlésen elítélte a Szovjetuniót az ’56-os forradalom leveréséért, sőt a párttagkönyvét is széttépte. Mondani sem kell, hogy ígéretes színészi karrierje ezzel derékba tört, rendes színházi szerephez is csak nagy ritkán jutott, nemhogy állandó társulati álláshoz.
Így aztán amellett, hogy a hozzá hasonlóan állástalan színészek helyzetét megoldó javaslatokat küldözgetett a vezetésnek vagy maszek vándorszínházat szervezett,
Hogy a kutatásai eredményeit pontosan mire alapozta a könyvben, arra Hermann Róbert nem tért ki, magát az elméletet viszont röviden ismertette, már csak azért is, mert vicces. Eszerint az igazi Görgei (akkor még Görgey) Artúr még fiatal testőr – 1837-ben hadnagyként a magyar királyi nemesi testőrséghez került – korában meghalt egy titokzatos (értik: ti-tok-za-tos – ennek a szónak minden összeesküvés-elméletben ott a helye) májbetegségben, mire a Habsburgok léptek, és 1838 körül „kicserélték” Görgeit az egyik házasságon született Habsburg ivadékra.
Feltehetően egy olyan fattyút választottak, akinek a házasságon kívüliség juttatott annyi genetikai előnyt a családon belüli házasságokban elsatnyult királyi rokonaihoz képest, hogy már meg lehessen különböztetni egy kacsacsőrű emlőstől, de még össze lehessen téveszteni egy Görgeyvel.
A Habsburgokat az elmélet szerint a csel kivitelezésében részint az segítette, hogy
másrészt feltehetően meg is félemlítették a családot, akik így a sírig hallgattak.
Hogy honnan tudták előre olyan pontosan a Habsburgok, hogy tíz évvel később a magyarok szabadságharcba kezdenek, az nem csak a genetikai állományukat figyelembe véve érdekes feltételezés, de ebbe most ne menjünk bele.
A könyv olyan hajmeresztő részletekbe is belemegy, hogy a szuperkém ilyen módon való helyzetbe hozásának sikere érdekében a bécsi udvar
Többek között Leiningen-Westerburg Károly honvéd vezérőrnagy, aradi vértanú naplójának Görgei-párti részeit is egy osztrák rendőrkém írta. Mi több, ezek a rendőrügynökök Széchenyi István 1848-as naplójába is beleírtak utólag, sőt újranyomták a teljes ’48. decemberi Magyar Közlönyt, hogy a fondorlatot valamiképpen eltussolják, így aztán minden forrás gyanús.
Hermann Róbert szerint Kéri Edit dolgozatát a diszciplináris képzettség teljes hiánya jellemzi, ami nem is csoda, hiszen eredetileg nem történésznek tanult. Azt is hozzátette, hogy a szerző világlátását a saját 20. századi tapasztalatai is alakítják, a saját sanyarú sorsát figyelembe véve pedig nem is olyan meglepő, hogy rémeket lát.
Az elmélet ingatagságának igazolására Hermann egy egyszerű bizonyítékot hozott fel: Kéri könyve egy orosz jelentésere hivatkozva felveti, hogy az osztrákok oldalán közbeavatkozó oroszok már 1849. augusztus 1-jén ismerték a 12 nappal később a fegyvert letevő Görgei-sereg pontos létszámát.
ami egy csapásra megmagyarázza ezt a kis érdekességet.
Arról nem is beszélve, hogy Görgei honvédtábornokként, hadügyminiszterként már jóval hamarabb ellehetetleníthette volna a magyar szabadságharcot, ha akarja, ehhez képest a tavaszi hadjárat során ő az, aki az ország nagy részét a budai várral együtt visszafoglalja, és arra a megalázó lépésre kényszeríti az osztrákokat (az állítólagos igazi rokonait), hogy nagyhatalom létükre az oroszok segítségét vegyék igénybe a magyar ügy rendezésénél.
a szerző egymás mellé tesz egy-egy képet az idős Görgei Artúrról és az idős Ferenc József osztrák császárról, és rámutat, hogy mennyire hasonlítanak. Valóban: két kopasz, szakállas öregember – még jó, hogy hasonlítanak!
Görgei Artúr és Ferenc József. Mint két tojás…
A könyvtől egyébként a lektor, Borus József is elhatárolódott később, és számos kemény bírálatot kapott. Ennek ellenére máig van közönsége, hiszen ki tudja, mi mindent rejtegetnek még előlünk a Vatikán pincéjében és a Szíriuszon.
Egy módja van annak, hogy elkerülje Románia a nemzetközi arcvesztést: hagyják indulni a májusi elnökválasztásokon a decemberi első forduló nyertesét.
„Az emberiség” soha nem látott tudományos és technológiai eredményeiből „az emberek” egyre kevesebbet értenek. Tényleg csak egy Isten menthet meg minket?
Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.
Személyes krízis, az egyházban való csalódás, vagy intellektuális kétely következményeképpen hagyják el az emberek a vallásukat.
A diákok riasztóan nagy része funkcionális analfabéta, sokan mégis azon hőbörögnek, hogy miért akar változtatni az oktatásügyi miniszter a rendszeren.
Ellenzi Hargita megye újabb címertervét a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma, azt állítva, hogy nincs benne utalás a székelyföldi megyében élő román közösségre.
… közben kiderült, hogy a román hadsereg, rendőrség, titkosszolgálatok emberei Kongóba utazgattak kicsit zsoldoskodni (megáll az ész!)… és láss csudát: így vezet egy kolozsvári trolisofőr… lábbal.
Második napja keresnek egy fiatalembert a zetelaki víztározóban, aki alatt feltehetően beszakadt a vékony jég.
Egyre csökkennek a romániai gáztárolókban levő készletek a hideg időjárás miatt, ezt pedig a zsebünkön is meg fogjuk érezni.
Felfüggesztették szombaton délután a keresőakciót a zetelaki víztározónál, egyelőre eredmény nélkül. Noha délelőtt még a fagy nehezítette a munkát, délutánra már kedvezett az időjárás, de így sem jártak sikerrel.
Valláskörkép Romániában: a pünkösdisták az elmúlt három évtized nyertesei, míg az ateisták száma ugyan a kilencszeresére nőtt, de így sem jelentős az arányuk. Kiss Dénes vallásszociológus előadásán jártunk.
Valláskörkép Romániában: a pünkösdisták az elmúlt három évtized nyertesei, míg az ateisták száma ugyan a kilencszeresére nőtt, de így sem jelentős az arányuk. Kiss Dénes vallásszociológus előadásán jártunk.
A falu, ahogy ismertük (és ahogy a képzeletünkben élt), már nem létezik. A jelenségre pedig a kommunikáció- és néprajztudomány is új megközelítéseket keres.
A falu, ahogy ismertük (és ahogy a képzeletünkben élt), már nem létezik. A jelenségre pedig a kommunikáció- és néprajztudomány is új megközelítéseket keres.
Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.
Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.
Személyes krízis, az egyházban való csalódás, vagy intellektuális kétely következményeképpen hagyják el az emberek a vallásukat.
Személyes krízis, az egyházban való csalódás, vagy intellektuális kétely következményeképpen hagyják el az emberek a vallásukat.
Nélkülözhetetlen a humán tudományok lassító, reflektáló szerepe a progresszióval szemben, hogy ne veszítsük el mindazt, ami emberré tesz minket – véli T. Szabó Csaba vallástörténész.
Nélkülözhetetlen a humán tudományok lassító, reflektáló szerepe a progresszióval szemben, hogy ne veszítsük el mindazt, ami emberré tesz minket – véli T. Szabó Csaba vallástörténész.
Továbbá vannak benne románul szépen beszélő románok is. Meg magyar vérgróf. Meg tisztelgés a nagy elődök előtt. Meg némi újítás is (szerelmeseknek külön ajánljuk az opuszt), ami a vámpírfilmek műfajában igen nagy dolog.
Továbbá vannak benne románul szépen beszélő románok is. Meg magyar vérgróf. Meg tisztelgés a nagy elődök előtt. Meg némi újítás is (szerelmeseknek külön ajánljuk az opuszt), ami a vámpírfilmek műfajában igen nagy dolog.
A modern technika segítségével ma már bármit el lehet mondatni bárkivel olyan hitelesnek tűnő videókban, amik a legtöbb embert képesek megtéveszteni. Hogyan szúrjuk ki a deepfake tartalmakat?
A modern technika segítségével ma már bármit el lehet mondatni bárkivel olyan hitelesnek tűnő videókban, amik a legtöbb embert képesek megtéveszteni. Hogyan szúrjuk ki a deepfake tartalmakat?
Antagonisztikus ellentét feszült a két ország között Erdély kérdésében, ami alapjaiban határozta meg a diplomáciai kapcsolatokat a múlt század húszas éveiben – mondja Marchut Réka történész.
Antagonisztikus ellentét feszült a két ország között Erdély kérdésében, ami alapjaiban határozta meg a diplomáciai kapcsolatokat a múlt század húszas éveiben – mondja Marchut Réka történész.
Megnéztük, hogy tartanak maguk elé görbe tükröt a komédiázó (erdélyi) románok: egy kortárs népmesét láttunk, egy parasztlázadásocskát. Amely jobban sül el, mint a valóságban, mert hát ilyenek a népmesék. És közben nevetni is tudtunk.
Megnéztük, hogy tartanak maguk elé görbe tükröt a komédiázó (erdélyi) románok: egy kortárs népmesét láttunk, egy parasztlázadásocskát. Amely jobban sül el, mint a valóságban, mert hát ilyenek a népmesék. És közben nevetni is tudtunk.
Mi az az Éber, és hogyan képezi le kicsiben a rendszerváltás utáni pillanatnyi eufória szabadságrohamát? És mi köze mindennek a bányákhoz?
Mi az az Éber, és hogyan képezi le kicsiben a rendszerváltás utáni pillanatnyi eufória szabadságrohamát? És mi köze mindennek a bányákhoz?
Egy módja van annak, hogy elkerülje Románia a nemzetközi arcvesztést: hagyják indulni a májusi elnökválasztásokon a decemberi első forduló nyertesét.
„Az emberiség” soha nem látott tudományos és technológiai eredményeiből „az emberek” egyre kevesebbet értenek. Tényleg csak egy Isten menthet meg minket?
Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.
Személyes krízis, az egyházban való csalódás, vagy intellektuális kétely következményeképpen hagyják el az emberek a vallásukat.