Ha a magyar történelem legszórakoztatóbb konspirációs elméletei érdeklik, erre tessék!
Hogyan működik a magyar? Hibáztat.
Ez a magatartás ma is a konszolidálódott alapállásunk – mindig valaki más a hibás mindenért Brüsszeltől elkezdve a gyíkemberekig –, így aztán az sem meglepő, hogy a magyar emberek ennyire fogékonyak a „rejtett gazságokat”, a „háttérhatalom” ármánykodásait „feltáró” összeesküvés-elméletekre is. Ezért is jó a Korunk Akadémia Összeesküvés-elméletek a magyar történelemben című sorozata: neves szakemberek, történészek leplezik le az időről időre újra felerősödő konspirációs teóriák gyenge pontjait, így azok úgy omlanak össze, akár a kártyavár (magyar kártyából!).
A sorozat legutóbbi előadását Hermann Róbert magyarországi történész, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc történéseink szakértője tartotta A becsempészett fattyú és az áruló címmel.
Gondolta volna, hogy Görgei Artúr nem is volt magyar? Az még semmi: gondolta volna,
Na ugye, vannak még meglepetések az összeesküvés-elméletek kifürkészhetetlen labirintusában.
Görgei (eredetileg Görgey, ő maga változtatta meg nevének írásmódját) Artúr amúgy is valamiképpen a magyar szabadságharc kudarcának ügyeletes bűnbakja volt. Az ok egyszerű: ő volt Magyarország teljhatalmú vezére (diktátora – ezt tényleg így nevezték akkor) – három teljes napig, hiszen a kinevezését már eleve kilátástalan helyzetben kapta meg Kossuthtól –, így aztán neki kellett viselnie a világosi fegyverletétel teljes felelősségét. Hogy miért? Mert magyarok vagyunk: hibáztatunk.
Ehhez persze az is hozzájárult, hogy Kossuth Lajos – feltehetően ingerültségében –
amiért 1849. augusztus 13-ikán megadta magát az oroszoknak (még csak nem is az osztrákoknak, amivel egy utolsó fricskát adott a bécsi udvarnak).
Így aztán nem is olyan meglepő, hogy azóta a botcsinálta történészek, morálguruk és sufnihadvezérek garmadája próbálta meg kiokoskodni, hogy miért árulhatta el Görgei a nemzetét. Egyes nézetek szerint pusztán a rangbéli előrenyomulás motiválta: még a forradalom elvesztése árán sem tudott ellenállni annak a kísértésnek, hogy ő legyen a magyar csapatok legfőbb vezére. Mások szerint – és ehhez az ihletet szintén Kossuth egyik leveléből merítették – Görgei egyszerűen alkoholista volt, pálinkába fojtotta a vesztek csaták miatti sérelmeit, így aztán nem volt a helyzet magaslatán a kulcspillanatokban. Olyanok is akadnak, akik szerint Görgei csak a saját nemesi osztályának érdekeit tartotta szem előtt, mások szerint pedig az oroszok fizették le őt.
Talán a legtöbb életrajzból kimarad, de Görgei eredetileg tudós, tanár szeretett volna lenni, csak apja nyomására lép a tiszti pályára. 1842-ben, apja halála után ott is hagyja ideiglenesen a katonai szolgálatot, és Prágába megy vegyészhallgatónak. Bár anyagi körülményei szánni valóak, mégis elér némi tudományos sikert e rövid kitérő alatt is: megoldja a zsírsavhomológok elválasztását sóik alkoholban való különböző oldékonysága révén. A kókuszdió olajának zsírsavairól írt tudományos munkája 1848-ban több neves folyóiratban is megjelenik, és később a nemzetközi tudományos közösség elismerését is kivívja vele. Hazatérve hiába pályázik a Műegyetem kémiai tanszékének vezetésére, így a frissen alakult független felelős kormonynak ajánlja fel katonai szolgálatait. Nevéből is ekkor hagyta el a nemesi y-t. Rövid idő alatt honvédtábornok, majd hadügyminiszter lesz, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére, 1849. augusztus 11. és 13. között pedig három napig Magyarország teljhatalmú vezére, akkori kifejezéssel diktátora. A forradalom leverése után még 67 évig viselte méltóságteljes nyugalommal a hazaárulásával kapcsolatos vádakat. 1916. május 21-én, életének 99. évében érte a halál.
Ám minden botcsinálta Görgei-szakértő megközelítését lesöpri az asztalról a fent már vázolt elmélet, miszerint Görgei Artúr nem is volt Görgei Artúr,
hogy ezzel kudarcra ítéljék a magyar szabadságharcot, amit ők természetesen előre láttak.
Ezt az elméletet Kéri Edit fejtegeti hosszasan a Ki volt Görgei? című kétkötetes munkájában.
Kéri Edit eredetileg színésznő, ifjú korában a mai Vígszínház elődjében játszott, majd Győrbe szegődött primadonnának. 1956. október 24-én azonban az ottani társulattal együtt részt vett egy békés tüntetésen, még a magyar zászlót is vitte a menetben, később pedig egy társulati gyűlésen elítélte a Szovjetuniót az ’56-os forradalom leveréséért, sőt a párttagkönyvét is széttépte. Mondani sem kell, hogy ígéretes színészi karrierje ezzel derékba tört, rendes színházi szerephez is csak nagy ritkán jutott, nemhogy állandó társulati álláshoz.
Így aztán amellett, hogy a hozzá hasonlóan állástalan színészek helyzetét megoldó javaslatokat küldözgetett a vezetésnek vagy maszek vándorszínházat szervezett,
Hogy a kutatásai eredményeit pontosan mire alapozta a könyvben, arra Hermann Róbert nem tért ki, magát az elméletet viszont röviden ismertette, már csak azért is, mert vicces. Eszerint az igazi Görgei (akkor még Görgey) Artúr még fiatal testőr – 1837-ben hadnagyként a magyar királyi nemesi testőrséghez került – korában meghalt egy titokzatos (értik: ti-tok-za-tos – ennek a szónak minden összeesküvés-elméletben ott a helye) májbetegségben, mire a Habsburgok léptek, és 1838 körül „kicserélték” Görgeit az egyik házasságon született Habsburg ivadékra.
Feltehetően egy olyan fattyút választottak, akinek a házasságon kívüliség juttatott annyi genetikai előnyt a családon belüli házasságokban elsatnyult királyi rokonaihoz képest, hogy már meg lehessen különböztetni egy kacsacsőrű emlőstől, de még össze lehessen téveszteni egy Görgeyvel.
A Habsburgokat az elmélet szerint a csel kivitelezésében részint az segítette, hogy
másrészt feltehetően meg is félemlítették a családot, akik így a sírig hallgattak.
Hogy honnan tudták előre olyan pontosan a Habsburgok, hogy tíz évvel később a magyarok szabadságharcba kezdenek, az nem csak a genetikai állományukat figyelembe véve érdekes feltételezés, de ebbe most ne menjünk bele.
A könyv olyan hajmeresztő részletekbe is belemegy, hogy a szuperkém ilyen módon való helyzetbe hozásának sikere érdekében a bécsi udvar
Többek között Leiningen-Westerburg Károly honvéd vezérőrnagy, aradi vértanú naplójának Görgei-párti részeit is egy osztrák rendőrkém írta. Mi több, ezek a rendőrügynökök Széchenyi István 1848-as naplójába is beleírtak utólag, sőt újranyomták a teljes ’48. decemberi Magyar Közlönyt, hogy a fondorlatot valamiképpen eltussolják, így aztán minden forrás gyanús.
Hermann Róbert szerint Kéri Edit dolgozatát a diszciplináris képzettség teljes hiánya jellemzi, ami nem is csoda, hiszen eredetileg nem történésznek tanult. Azt is hozzátette, hogy a szerző világlátását a saját 20. századi tapasztalatai is alakítják, a saját sanyarú sorsát figyelembe véve pedig nem is olyan meglepő, hogy rémeket lát.
Az elmélet ingatagságának igazolására Hermann egy egyszerű bizonyítékot hozott fel: Kéri könyve egy orosz jelentésere hivatkozva felveti, hogy az osztrákok oldalán közbeavatkozó oroszok már 1849. augusztus 1-jén ismerték a 12 nappal később a fegyvert letevő Görgei-sereg pontos létszámát.
ami egy csapásra megmagyarázza ezt a kis érdekességet.
Arról nem is beszélve, hogy Görgei honvédtábornokként, hadügyminiszterként már jóval hamarabb ellehetetleníthette volna a magyar szabadságharcot, ha akarja, ehhez képest a tavaszi hadjárat során ő az, aki az ország nagy részét a budai várral együtt visszafoglalja, és arra a megalázó lépésre kényszeríti az osztrákokat (az állítólagos igazi rokonait), hogy nagyhatalom létükre az oroszok segítségét vegyék igénybe a magyar ügy rendezésénél.
a szerző egymás mellé tesz egy-egy képet az idős Görgei Artúrról és az idős Ferenc József osztrák császárról, és rámutat, hogy mennyire hasonlítanak. Valóban: két kopasz, szakállas öregember – még jó, hogy hasonlítanak!
Görgei Artúr és Ferenc József. Mint két tojás…
A könyvtől egyébként a lektor, Borus József is elhatárolódott később, és számos kemény bírálatot kapott. Ennek ellenére máig van közönsége, hiszen ki tudja, mi mindent rejtegetnek még előlünk a Vatikán pincéjében és a Szíriuszon.
Van néhány perce? Na jöjjön, mert fontos dolgokat akarok magával megbeszélni.
Avagy hogyan lesz a mesterséges intelligencia észrevétlenül a személyi asszisztensünk, a pszichológusunk és a mindentudó barátunk egy „személyben”?
Nehezen emészthető az az arrogancia, amellyel Romániában nekiesnek a vendégmunkásoknak. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió legnépesebb (vendégmunkásokból is álló) diaszpórája a román.
A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.
Nem Daniel David veri most szét a tanügyet, hanem a terminátor üzemmódba kapcsolt Ilie Bolojan.
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Illegálisan végzett plasztikai sebészetnek minősülő beavatkozásokat egy nő orvosi végzettség nélkül. Ma este telihold és teljes holdfogyatkozás!
Egy ember meghalt és négyen megsérültek szombaton egy Craiován történt tömegverekedésben – tájékoztatott a Dolj megyei rendőrség.
Szeptember 15. és 19. között behívják a tartalékosokat Szeben és Maros megyében egy mozgósítási gyakorlat részeként, amelynek célja a lakosság, a gazdaság és az ország területe védelmi felkészültségének felmérése – közölte a védelmi minisztérium.
Felkerült nemrég a Facebookra az a térfigyelőkamera-felvétel, amely egy hétvégi gázolást rögzített. Az eset vasárnapra virradóan történt egy középfalvi szórakozóegység előtt, amikor egy sofőr tolatva egy csoport fiatalnak hajtott neki.
Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.
Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.
Nagyot változott a királyok játéka azóta, hogy Garri Kaszparovot legyőzte az IBM számítógépe.
Nagyot változott a királyok játéka azóta, hogy Garri Kaszparovot legyőzte az IBM számítógépe.
Noha Erdély-szerte szedhetünk ehető vadnövényeket, ezeket egészen biztosan nem szedhetjük le, ha kedves az életünk. Mérgező növényeink csodálatra méltók, ezért hagyjuk őket a helyükön, alább viszont olvashatunk róluk néhány érdekességet.
Noha Erdély-szerte szedhetünk ehető vadnövényeket, ezeket egészen biztosan nem szedhetjük le, ha kedves az életünk. Mérgező növényeink csodálatra méltók, ezért hagyjuk őket a helyükön, alább viszont olvashatunk róluk néhány érdekességet.
Az Atlanti-óceánt kétszer is egyedül átkenuzó extrém-sportoló kolozsvári előadásán jártunk.
Az Atlanti-óceánt kétszer is egyedül átkenuzó extrém-sportoló kolozsvári előadásán jártunk.
Megnéztük a húsevő növények kiállítását a kolozsvári botanikus kertben.
Megnéztük a húsevő növények kiállítását a kolozsvári botanikus kertben.
A mentőakciók során nem a mentőcsapat a főszereplő, hanem az, akit megmentünk és hazaviszünk – vallja Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat vezetője.
A mentőakciók során nem a mentőcsapat a főszereplő, hanem az, akit megmentünk és hazaviszünk – vallja Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat vezetője.
Az ember körbesétálja a hajdani bányavároska központját: mintha bizarr bálnatemetőben járna. Arra gondol, az Isten meg az ember jól megverte a helyet. Aztán kiderül, vannak őrangyalai is.
Az ember körbesétálja a hajdani bányavároska központját: mintha bizarr bálnatemetőben járna. Arra gondol, az Isten meg az ember jól megverte a helyet. Aztán kiderül, vannak őrangyalai is.
Nehezen emészthető az az arrogancia, amellyel Romániában nekiesnek a vendégmunkásoknak. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió legnépesebb (vendégmunkásokból is álló) diaszpórája a román.
Nehezen emészthető az az arrogancia, amellyel Romániában nekiesnek a vendégmunkásoknak. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió legnépesebb (vendégmunkásokból is álló) diaszpórája a román.
A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.
A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.
Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.
Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.
Van néhány perce? Na jöjjön, mert fontos dolgokat akarok magával megbeszélni.
Avagy hogyan lesz a mesterséges intelligencia észrevétlenül a személyi asszisztensünk, a pszichológusunk és a mindentudó barátunk egy „személyben”?
Nehezen emészthető az az arrogancia, amellyel Romániában nekiesnek a vendégmunkásoknak. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió legnépesebb (vendégmunkásokból is álló) diaszpórája a román.
A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.