// 2025. július 9., szerda // Lukrécia

Görgei Artúr, a Habsburg fattyú, a szuperkém, aki eladta kilóra a nemzetet, mint hentes a Dönci malacot

// HIRDETÉS

Ha a magyar történelem legszórakoztatóbb konspirációs elméletei érdeklik, erre tessék!

Hogyan működik a magyar? Hibáztat.

Ez a magatartás ma is a konszolidálódott alapállásunk – mindig valaki más a hibás mindenért Brüsszeltől elkezdve a gyíkemberekig –, így aztán az sem meglepő, hogy a magyar emberek ennyire fogékonyak a „rejtett gazságokat”, a „háttérhatalom” ármánykodásait „feltáró” összeesküvés-elméletekre is. Ezért is jó a Korunk Akadémia Összeesküvés-elméletek a magyar történelemben című sorozata: neves szakemberek, történészek leplezik le az időről időre újra felerősödő konspirációs teóriák gyenge pontjait, így azok úgy omlanak össze, akár a kártyavár (magyar kártyából!).

A sorozat legutóbbi előadását Hermann Róbert magyarországi történész, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc történéseink szakértője tartotta A becsempészett fattyú és az áruló címmel.

Gondolta volna, hogy Görgei Artúr nem is volt magyar? Az még semmi: gondolta volna,

hogy Görgei Artúr nem is volt Görgei Artúr?

Na ugye, vannak még meglepetések az összeesküvés-elméletek kifürkészhetetlen labirintusában.

Görgei (eredetileg Görgey, ő maga változtatta meg nevének írásmódját) Artúr amúgy is valamiképpen a magyar szabadságharc kudarcának ügyeletes bűnbakja volt. Az ok egyszerű: ő volt Magyarország teljhatalmú vezére (diktátora – ezt tényleg így nevezték akkor) – három teljes napig, hiszen a kinevezését már eleve kilátástalan helyzetben kapta meg Kossuthtól –, így aztán neki kellett viselnie a világosi fegyverletétel teljes felelősségét. Hogy miért? Mert magyarok vagyunk: hibáztatunk.

Ehhez persze az is hozzájárult, hogy Kossuth Lajos – feltehetően ingerültségében –

árulónak bélyegezte, és „a nemzet Júdásának” nevezte,

amiért 1849. augusztus 13-ikán megadta magát az oroszoknak (még csak nem is az osztrákoknak, amivel egy utolsó fricskát adott a bécsi udvarnak).

Így aztán nem is olyan meglepő, hogy azóta a botcsinálta történészek, morálguruk és sufnihadvezérek garmadája próbálta meg kiokoskodni, hogy miért árulhatta el Görgei a nemzetét. Egyes nézetek szerint pusztán a rangbéli előrenyomulás motiválta: még a forradalom elvesztése árán sem tudott ellenállni annak a kísértésnek, hogy ő legyen a magyar csapatok legfőbb vezére. Mások szerint – és ehhez az ihletet szintén Kossuth egyik leveléből merítették – Görgei egyszerűen alkoholista volt, pálinkába fojtotta a vesztek csaták miatti sérelmeit, így aztán nem volt a helyzet magaslatán a kulcspillanatokban. Olyanok is akadnak, akik szerint Görgei csak a saját nemesi osztályának érdekeit tartotta szem előtt, mások szerint pedig az oroszok fizették le őt.

Talán a legtöbb életrajzból kimarad, de Görgei eredetileg tudós, tanár szeretett volna lenni, csak apja nyomására lép a tiszti pályára. 1842-ben, apja halála után ott is hagyja ideiglenesen a katonai szolgálatot, és Prágába megy vegyészhallgatónak. Bár anyagi körülményei szánni valóak, mégis elér némi tudományos sikert e rövid kitérő alatt is: megoldja a zsírsavhomológok elválasztását sóik alkoholban való különböző oldékonysága révén. A kókuszdió olajának zsírsavairól írt tudományos munkája 1848-ban több neves folyóiratban is megjelenik, és később a nemzetközi tudományos közösség elismerését is kivívja vele. Hazatérve hiába pályázik a Műegyetem kémiai tanszékének vezetésére, így a frissen alakult független felelős kormonynak ajánlja fel katonai szolgálatait. Nevéből is ekkor hagyta el a nemesi y-t. Rövid idő alatt honvédtábornok, majd hadügyminiszter lesz, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére, 1849. augusztus 11. és 13. között pedig három napig Magyarország teljhatalmú vezére, akkori kifejezéssel diktátora. A forradalom leverése után még 67 évig viselte méltóságteljes nyugalommal a hazaárulásával kapcsolatos vádakat. 1916. május 21-én, életének 99. évében érte a halál.

Ám minden botcsinálta Görgei-szakértő megközelítését lesöpri az asztalról a fent már vázolt elmélet, miszerint Görgei Artúr nem is volt Görgei Artúr,

helyette a fondorlatos Habsburgok csempésztek be egy Habsburg-fattyút, vagyis egy házasságon kívül született zabigyereket az ősi magyar nemesi családba,

hogy ezzel kudarcra ítéljék a magyar szabadságharcot, amit ők természetesen előre láttak.

Ezt az elméletet Kéri Edit fejtegeti hosszasan a Ki volt Görgei? című kétkötetes munkájában.

Kéri Edit eredetileg színésznő, ifjú korában a mai Vígszínház elődjében játszott, majd Győrbe szegődött primadonnának. 1956. október 24-én azonban az ottani társulattal együtt részt vett egy békés tüntetésen, még a magyar zászlót is vitte a menetben, később pedig egy társulati gyűlésen elítélte a Szovjetuniót az ’56-os forradalom leveréséért, sőt a párttagkönyvét is széttépte. Mondani sem kell, hogy ígéretes színészi karrierje ezzel derékba tört, rendes színházi szerephez is csak nagy ritkán jutott, nemhogy állandó társulati álláshoz.

Így aztán amellett, hogy a hozzá hasonlóan állástalan színészek helyzetét megoldó javaslatokat küldözgetett a vezetésnek vagy maszek vándorszínházat szervezett,

egy idő után a ’48-as események és Görgei alakja is komolyan foglalkoztatni kezdték.

Hogy a kutatásai eredményeit pontosan mire alapozta a könyvben, arra Hermann Róbert nem tért ki, magát az elméletet viszont röviden ismertette, már csak azért is, mert vicces. Eszerint az igazi Görgei (akkor még Görgey) Artúr még fiatal testőr – 1837-ben hadnagyként a magyar királyi nemesi testőrséghez került – korában meghalt egy titokzatos (értik: ti-tok-za-tos – ennek a szónak minden összeesküvés-elméletben ott a helye) májbetegségben, mire a Habsburgok léptek, és 1838 körül „kicserélték” Görgeit az egyik házasságon született Habsburg ivadékra.

Feltehetően egy olyan fattyút választottak, akinek a házasságon kívüliség juttatott annyi genetikai előnyt a családon belüli házasságokban elsatnyult királyi rokonaihoz képest, hogy már meg lehessen különböztetni egy kacsacsőrű emlőstől, de még össze lehessen téveszteni egy Görgeyvel.

A Habsburgokat az elmélet szerint a csel kivitelezésében részint az segítette, hogy

az igazi Görgei Artúr már 1832 óta külföldön élt, így sok rokona már nem emlékezett, hogy is néz ki,

másrészt feltehetően meg is félemlítették a családot, akik így a sírig hallgattak.

Hogy honnan tudták előre olyan pontosan a Habsburgok, hogy tíz évvel később a magyarok szabadságharcba kezdenek, az nem csak a genetikai állományukat figyelembe véve érdekes feltételezés, de ebbe most ne menjünk bele.

A könyv olyan hajmeresztő részletekbe is belemegy, hogy a szuperkém ilyen módon való helyzetbe hozásának sikere érdekében a bécsi udvar

átmásoltatja az igazi Görgei korábbi leveleit az új Görgeivel, hogy a kétféle kézírás csapdáját elkerüljék, 1849 után pedig már egy egész műhely foglalkozott azzal, hogy a magyar történelmet meghamisítsa.

Többek között Leiningen-Westerburg Károly honvéd vezérőrnagy, aradi vértanú naplójának Görgei-párti részeit is egy osztrák rendőrkém írta. Mi több, ezek a rendőrügynökök Széchenyi István 1848-as naplójába is beleírtak utólag, sőt újranyomták a teljes ’48. decemberi Magyar Közlönyt, hogy a fondorlatot valamiképpen eltussolják, így aztán minden forrás gyanús.

Hermann Róbert szerint Kéri Edit dolgozatát a diszciplináris képzettség teljes hiánya jellemzi, ami nem is csoda, hiszen eredetileg nem történésznek tanult. Azt is hozzátette, hogy a szerző világlátását a saját 20. századi tapasztalatai is alakítják, a saját sanyarú sorsát figyelembe véve pedig nem is olyan meglepő, hogy rémeket lát.

Az elmélet ingatagságának igazolására Hermann egy egyszerű bizonyítékot hozott fel: Kéri könyve egy orosz jelentésere hivatkozva felveti, hogy az osztrákok oldalán közbeavatkozó oroszok már 1849. augusztus 1-jén ismerték a 12 nappal később a fegyvert letevő Görgei-sereg pontos létszámát.

A szerző azonban alighanem megfeledkezett a Julianus- és a Gergely-naptár közötti 12 napos eltérésről,

ami egy csapásra megmagyarázza ezt a kis érdekességet.

Arról nem is beszélve, hogy Görgei honvédtábornokként, hadügyminiszterként már jóval hamarabb ellehetetleníthette volna a magyar szabadságharcot, ha akarja, ehhez képest a tavaszi hadjárat során ő az, aki az ország nagy részét a budai várral együtt visszafoglalja, és arra a megalázó lépésre kényszeríti az osztrákokat (az állítólagos igazi rokonait), hogy nagyhatalom létükre az oroszok segítségét vegyék igénybe a magyar ügy rendezésénél.

A szuperkém-teóriát propagáló könyv végső érve azonban a legjobb:

a szerző egymás mellé tesz egy-egy képet az idős Görgei Artúrról és az idős Ferenc József osztrák császárról, és rámutat, hogy mennyire hasonlítanak. Valóban: két kopasz, szakállas öregember – még jó, hogy hasonlítanak!

Görgei Artúr és Ferenc József. Mint két tojás…

A könyvtől egyébként a lektor, Borus József is elhatárolódott később, és számos kemény bírálatot kapott. Ennek ellenére máig van közönsége, hiszen ki tudja, mi mindent rejtegetnek még előlünk a Vatikán pincéjében és a Szíriuszon.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Magánélet-e a korrupció? Avagy mit üzen az alkotmánybíróság legutóbbi döntése?

Varga László Edgár

A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A nagyváradi polgármesteri hivatal torkán akadt a premontrei apát

Sólyom István

A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.

A zene, amely miatt a hadsereg lerohant egy köztársaságot… és más történetek

Szántai János

A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ismét embert ölt a medve! Nem! Egy kretén miatt legyilkoltak egy háromgyermekes macianyut!
Főtér

Ismét embert ölt a medve! Nem! Egy kretén miatt legyilkoltak egy háromgyermekes macianyut!

Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.

Ellehetetlenítik a romániai magyar oktatás jövőjét a kormány közoktatást érintő intézkedései az RMPSZ szerint
Krónika

Ellehetetlenítik a romániai magyar oktatás jövőjét a kormány közoktatást érintő intézkedései az RMPSZ szerint

Válságba taszítják a közoktatást a bukaresti kormány válságkezelési intézkedés-tervezetének előírásai a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szerint. A szakmai szervezet teljes egészében elutasítja a kilátásba helyezett megszorításokat.

Motorbiciklist ölt meg egy medve a Transzfogarason – hírek csütörtökön
Főtér

Motorbiciklist ölt meg egy medve a Transzfogarason – hírek csütörtökön

Állami költségvetésből buliztak a Salromnál, miközben megfeszített erővel keresték a hatóságok a parajdi bányakatasztrófa megoldását. A betegszabadságokat is érintik a kormány új megszorítási intézkedései.

Helikopter segítségét is kérték a fenyédi autóbalesethez
Székelyhon

Helikopter segítségét is kérték a fenyédi autóbalesethez

Két autó ütközött Fenyéden vasárnap délután. A balesetben hárman sérültek meg, egyiküket helikopterrel szállították el a marosvásárhelyi kórházba.

A nyugdíjakat is érintő módosító javaslatokat nyújtott be a PSD a deficitcsökkentő intézkedéscsomaghoz
Krónika

A nyugdíjakat is érintő módosító javaslatokat nyújtott be a PSD a deficitcsökkentő intézkedéscsomaghoz

Több módosító javaslatot nyújtott be a Szociáldemokrata Párt (PSD) a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezethez, amelyért hétfőn készül felelősséget vállalni a kormány a parlamentben.

Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el Hargita és Kovászna megyében is
Székelyhon

Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el Hargita és Kovászna megyében is

Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el hétfőn az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) tizenöt megye folyóvizeire.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Az első medve – tizenkilencedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”

Magánélet-e a korrupció? Avagy mit üzen az alkotmánybíróság legutóbbi döntése?

Varga László Edgár

A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A nagyváradi polgármesteri hivatal torkán akadt a premontrei apát

Sólyom István

A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.

A zene, amely miatt a hadsereg lerohant egy köztársaságot… és más történetek

Szántai János

A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.

// HIRDETÉS