// 2024. november 16., szombat // Ödön
Erdély
Erdély, a zéró összegű játszma díja
Hogyan kapta meg Románia Erdélyt 1944-ben? Történész meséli el. Még az önállóságra is volt halvány esélyünk.
Egy egész sorozatnyi előadást szentel a Korunk Akadémia annak, hogyan rendezte át totálisan a második világháború az erdélyi emberek életét. 1944–1945: 70 éve történt című sorozatban kedden L. Balogh Béni a román fegyverszünetet és az erdélyi impériumváltást boncolgatta. (A következő előadást Szakály Sándor tartja majd Horthy kiugrási kísérletéről, ami nemcsak a téma miatt lesz izgalmas, hanem mert a történész egészen furcsa kijelentéseket tesz, mióta kinevezték a Veritas intézet élére.)
Rengetegen voltak kíváncsiak hétfőn arra, mit mond a Magyar Országos Levéltár történésze a románok bevonulásáról, zsúfolásig telt a kolozsvári EME-székház előadóterme.
A románok és magyarok közötti, zéró összegű játszma
Erdély huszadik századi történelme, amelyben nincs ésszerű kompromisszum, a szembenálló felek kizárólagos győzelemre törekednek, és a győztes mindent visz – adta meg a sztori keretét L. Balogh Béni. Ezért a térségben lakó népek sorsa az, hogy ami az egyiknek diadal és örömünnep, az a másiknak tragédia és gyász.
A magyar-román viszony alapkérdése a 19. század első felétől a 20. század közepéig a soknemzetiségű Erdély kizárólagos birtoklásáért folytatott küzdelem, amelynek főbb állomásai, vagyis az impériumváltások már a 20. századra esnek:
- trianoni békeszerződés (1920. június 4.)
- második bécsi döntés (1940. augusztus 30.)
- párizsi békeszerződés (1947. február 10.).
A trianoni békeszerződés eredményeként Románia több területet szerez, mint amekkorára csökken Magyarország, amely elveszíti területének két-, lakosságának egyharmadát. A Trianon és a második bécsi döntés közötti húsz évben teljesen megváltozik az európai környezet, állapítja meg a történész.
Románia addigi legnagyobb pártfogója, Franciaország megszűnik létezni, miután Hitler 1940-ben pár hét alatt tönkreveri a francia hadsereget, Nagy-Britannia pedig élethalálharcot vív szintén a német hadsereggel. 1940 tavaszától 1941 őszéig, amíg el nem szenvedi az első vereséget a szovjet hadseregtől, Hitler gyakorlatilag Európa ura, és ez nem kedvez Romániának – néhány hónap alatt több százezer négyzetkilométernyi területet veszít.
Balogh Béni szerint Hitler személyes döntése volt Észak-Erdély és a Székelyföld Magyarországhoz csatolása, mindössze néhány tanácsosa tartózkodott vele, amikor a térképen saját kezűleg rajzolta meg az új határokat. Ez már a második sorsforduló volt húsz év alatt. Még kevesebb, mindössze hét év múlva pedig visszaáll az 1940 előtti magyar-román határ.
De miért semmisítették meg a második bécsi döntést
a második világháború végén a győztes nagyhatalmak? Romániában Ion Antonescu a második bécsi döntés után kerül hatalomra. Fél évig fasiszta diktatúrát működtet a Vasgárdával karöltve, a vasgárdista lázadás leverése után pedig majdnem négy évig nagyon kemény katonai diktatúrát.
Azért ragadt Magyarországra a Hitler utolsó csatlósa jelző, mert Romániában Antonescut, aki talán leghűségesebben szolgálta ki Németországot, 1944. augusztus 23-án megpuccsolták. A történész szerint Antonescu soha nem fordult volna szövetségese, Hitler ellen, mert abban reménykedett, hogy Németország másítja majd meg a második bécsi döntést, és Hitler visszaadja majd Észak-Erdélyt hűsége és annak fejében, hogy óriási erőket mozgósított a szovjet hadsereg ellen: Magyarország 1941 nyarán mintegy 70 ezer katonával vett rész a keleti hadjáratban, Románia 700 ezerrel, két román hadsereggel.
Később ez megfordult, mert miután Magyarország német megszállás alá került 1944 tavaszán, Németország elvárta, hogy Magyarország is a lehető legnagyobb erőkkel vegyen részt a szovjetek elleni hadjáratban.
Magyarország eleve Erdély miatt lépett be a második világháborúba,
a területi követelések motiválták a politikai döntéseket, az akkora horderejűeket is, mint belépni egy háborúba vagy sem. Az ürügy a kassai bombázás volt, de Horthy alapvetően örült, hogy beléphet Hitler oldalán a háborúba, mivel antibolsevista volt, de arra is gondolt, hogy csak Európa vezető nagyhatalmának segítségével tudja Erdélyt vagy egy részét visszaszerezni.
Később ez rossz pontnak minősült, a szovjet külügyminiszter többször is megjegyezte, hogy Magyarországnak nem volt semmilyen oka hadat üzenni a Szovjetuniónak, mert nem vele szemben voltak területi követelései, Romániával ellentétben, amely a szovjetek által 1940-ben elcsatolt Besszarábiát akarta visszaszerezni.
Magyarország azért lépett be a háborúba, véli a történész, hogy versenyben maradjon Romániával (amely azelőtt néhány nappal már belépett), és attól féltek Horthyék, hogy a háború végén Hitler Romániát részesíti majd előnyben.
1942 őszén viszont fordult a háború menete. November elején megtörténik az észak-afrikai partraszállás, 19-én pedig megindult az átütő erejű szovjet ellentámadás Sztálingrádnál, ami hosszú és véres harcok után már a kortársak számára is látható módon megfordította a háború menetét.
A román és a magyar politikai elit továbblátó és -gondolkodó képviselői kiutat kerestek, Berlin előtt ezt természetesen eltitkolva. Diplomáciai kapcsolatfelvétellel próbálkoztak a nyugati szövetségesek irányában. Mind jobboldali politikusok voltak, senki sem akart a Szovjetunió felé nyitni, és azt hitték, elegendő, ha megtalálják a kapcsolatot Londonnal és Washingtonnal. Az angolok és az amerikaiak viszont
következetesen
Moszkvába küldték a magyar és a román követeket,
mert nagyon nagy szükségük volt a szovjet haderőre ahhoz, hogy legyőzhessék Németországot. És mert megállapodtak Moszkvával, hogy nem fogadnak el semmilyen javaslatot különbékére. Az Ankarában, Kairóban puhatolózó titkos magyar és román követeknek megmondták, hogy országuk a Szovjetunióval áll hadban, nem a nyugati szövetségesekkel, és odairányították őket.
A tapogatózások tétje egyrészt a minél jobb békefeltételek elérése volt, ha a szövetségesek győznek, másrészt tudták, hogy aki hamarabb megegyezik a szövetségesekkel, annak nagyobb esélye lesz Erdélyre. 1944 elejéig Magyarország versenyelőnyben volt Romániával szemben, a német megszállással viszont megszakadtak a magyar béketapogatózások.
Közben Romániában éppen hogy felgyorsultak, megtalálták a kapcsolatot a stockholmi szovjet nagykövet asszonnyal, aki 1944. április 12-én már át is nyújtotta a román követeknek a szupertitkos békeajánlatot. Ebben a szovjetek visszakérték Besszarábiát, cserébe felajánlották Észak-Erdélyt. Akkor ezt szinte senki sem akarta elfogadni a vezető román politikusok közül. Legtöbbjük többre tartotta ugyan Erdélyt, mint Besszarábiát, de azt hitték, a kettő nem zárja ki egymást.
Ez nem vált valóra, és ahogy közeledett a front a román határhoz, Iuliu Maniu és Brătianu rájött, a román elit már nincs alkupozícióban, és a szovjet feltételeket előbb-utóbb el kell fogadni. A szovjetek tavasszal már elfoglalták Besszarábiát, augusztus közepén már Iași-nál jártak, és a tét már Románia területének elfoglalása volt.
Románia augusztus 23-án olajozottan átállt
a szövetségesek oldalára, az ellenzék és a hadsereg megbuktatta Ion Antonescu németbarát kormányát, és Constantin Sănătescu tábornok alakított kormányt. Valószínűleg ugyanaz a 40 év kommunizmus lett volna Románia sorsa akkor is, ha nem áll át, sőt még nehezebb sorsa lett volna - véli Balogh Béni.
És ugyan a németek ellen fordították a fegyvereket, de ez nem akadályozta meg a szovjet hadvezetést, hogy még ezután néhány hétig úgy tegyen, mintha a románok nem álltak volna át, és több tízezer román hadifoglyot ejtett.
A magyar átállás viszont megbukott
Horthy jóval később, október 15-én próbálkozott, de nagyon gyengén tervezték meg, a kivitelezés pedig kritikán aluli volt - értékelt a történész. A románokon nyáron nagyobb volt a kényszer, mint októberben a magyarokon.
Ráadásul Horthy akkor már idős volt, jól megszervezett náci akcióban elrabolták Miklós fiát (István már korábban meghalt), és vele zsarolták. Lehet mentegetni Horthyt, vélte Balogh Béni, de szerinte tény, hogy a kormányzó naiv volt, azt hitte, a hadsereg főparancsnokaként még mindig meghatározó szava van a hadseregben, és elég egy rádiószózatban kijelenteni, hogy átálltunk, és akkor mindenki átáll.
A tábornokok nem engedelmeskedtek neki. Mi több, sokan az abszolút németbarát Szálasira hallgattak, és Szálasi vezette nyilaskormány került hatalomra, amely meghirdette a végsőkig tartó ellenállást. Így maradt Magyarországon a név, hogy Hitler utolsó csatlósa – magyarázta a történész.
Magyar csapatok harcoltak a szovjetek ellen még 1945 márciusában is, holott január 20-án az ideiglenes debreceni kormány képviselői Moszkvában fegyverszünetet kötöttek. Kettős hatalom volt akkor Magyarországon, az ország keleti felét már úgymond felszabadították a szovjetek, míg a Dunántúlon nyilasuralom volt, és folytak a harcok.
A versenyfutást Erdélyért így Románia nyerte meg, és ezzel eldőlt Erdély hovatartozása, de az új határok még nem. Az kétségtelen volt, hogy a második bécsi döntést megmásítják, csak az nem volt tiszta '44 augusztusában, hogy visszaáll-e a trianoni határ.
A román vezetés is naiv volt,
a Sănătescu-kormány tagjai azt hitték, tárgyalni mennek majd Moszkvába, de hamar megmondták nekik, hogy nem fognak velük tárgyalni, csak eléjük teszik a kész megállapodást aláírásra. Románia dolga pedig mindössze annyi, hogy végrehajtsa az egyezmény feltételeit. Hiába vezette a román delegációt egy addig illegalitásban élt kommunista vezető, Lucrețiu Pătrășcanu, ez nem hatotta meg a szovjeteket.
A békeegyezmény pontjai között szerepelt, hogy Románia lefegyverzi és internálja a német és magyar fegyveres erőket, illetve állampolgárokat. Ez azért fontos, emelte ki a történész, mert ezt a passzust használta ki a Constantin Sănătescu-kormány és a rá következő Rădescu-kormány az erdélyi magyarok és szászok üldözésére, annak ellenére, hogy ők jogilag már román állampolgárok lettek.
Több tízezer embert internáltak, magyar és román állampolgárságú erdélyi magyarokat is. A Brassó melletti földvári tábor volt a leghírhedtebb, itt több ezren haltak meg a rossz higiéniai körülmények és a rossz ellátás miatt. A Târgu Jiu-i táborban valamivel jobbak voltak a körülmények.
Az egyezmény alapján Besszarábia visszakerül a Szovjetunióhoz, Románia köteles átadni a szovjet hadifoglyokat, a területén lévő német hadianyagot, megőrizni Németország és Magyarország vagyontárgyait. Ennek a pontnak az ürügyén sok román állampolgárságú, de magyar vagy német nemzetiségű ember vagyonát kobozta el az állam már 1945-ben.
A tízes pontot pedig a szovjetek értelmezték rosszindulatúan előbb Romániában, majd Magyarországon. A feltétel szerint a két országnak biztosítania kell a szovjet főparancsnokság ellátását, de ezt a szovjetek a teljes hadseregre értették. Románia területén több százezer, majd Magyarországon 1 - 1,5 millió szovjet katona tartózkodott, őket kellett ellátni élelmiszerrel, fűtőanyaggal és készpénzzel. Ez óriási teher volt mindkét országnak, és elsősorban a lakosság érezte meg.
Ezen felül mind a két országnak 300 millió dollárt kellett fizetni jóvátételként a Szovjetuniónak okozott károk ellenében, hat év alatt. Ezt a Szovjetunió később megemelte nyolc évre, majd Magyarország esetében '48-ban a maradék adósságot megfelezte. Ezt végül az ország 1953-ban törlesztette.
A 16-os ponttal is vissza lehetett élni, amely előírta, hogy csak a szovjet főparancsnoksággal egyetértésben lehet sajtót terjeszteni, színdarabokat, filmeket bemutatni. A fasisztának minősített könyveket be lehetett tiltani, könyvtárakból ki kellett venni, és egészen abszurd esetek is voltak, hogy kiket minősítettek fasiszta vagy Hitler-barát szerzőnek.
A román polgári közigazgatás
a fronttól 50-100 km-re keletre teljes mértékben visszaáll – szerepel az egyezményben. Megalakult a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (nemcsak Romániában, hanem Magyarországon, Bulgáriában, Olaszországban is), azzal a megbízással, hogy az egyezmény feltételeit betartassa, gyakorlatilag pedig élet-halál ura volt.
Ez nagyban korlátozta a két ország szuverenitását, Magyarország és Románia szuverenitása jogilag csak 1947. február 10-én állt helyre, amikor aláírták a párizsi békeszerződést. A SZEB-et a szovjetek vezették, a romániait Malinovszkij marsall, a magyarországit Vorosilov marsall.
Erdélyre a 19-es pont vonatkozott,
amely azért érdekes, mert nem tekinti egyértelműnek a trianoni határokat: „A Szövetséges Kormányok a bécsi döntésnek Erdélyre vonatkozó határozatát semmisnek tekintik, s egyetértenek azzal, hogy a békeszerződésben történő jóváhagyástól feltételezetten Erdély (vagy annak legnagyobb része) adassék vissza Romániának, s a szovjet kormány hozzájárul, hogy ebből a célból a szovjet csapatok Romániával közös katonai hadműveletekben vegyenek részt Németország és Magyarország ellen.”
Azt a magyar kommunista vezetők is tudták, állítja Balogh Béni, hogy a zárójeles rész jelzés volt Magyarország számára, hogy ugorjon ki ő is, álljon át a szovjetek oldalára, és akkor lehet például a Partiumról tárgyalni. Üzenet volt a román polgári politikusoknak is, hogy ha nem engedelmeskednek mindenben, akkor nem kapják vissza az egész Erdélyt.
Észak-Erdéllyel egyre nagyobb nyomást helyeztek a szovjetek a bukaresti jobboldali kormányokra, később azért is, hogy baloldali kormányt engedjenek hatalomra jutni Petru Groza vezetésével. Észak-Erdélyt viszont a szovjetek alapvetően a románoknak szánták kompenzációként azért, hogy lemondjanak Besszarábiáról.
A fegyverszüneti egyezményt a román hivatalos közlöny 1944. szeptember 22-én jelentette meg. Mivel az akkori szöveg sajtóhibákat tartalmazott (érdemes lenne megnézni egyszer, hogy milyeneket – vetette fel a történész), az egyezményt november 14-én újraközölték.
A román hadsereg bevonulása
Még az egyezmény közlése előtt a román hadsereget kötelezték, hogy fegyverbe szálljon Észak-Erdélyben. Október 25-én foglalták el az utolsó települést, Nagykárolyt. A román vezetés azt hitte, ezeken a településeken is bevezetheti a román közigazgatást, de súlyosan csalódott.
Kolozsvárt például október 11-én foglalta el a szovjet és a román hadsereg, bejött a román csendőrség is, de a szovjetek gyorsan kitessékelték a román felet. Nem akartak a front háta mögött újabb nemzetiségi konfliktusokat. '44-ben a románok zsarolása mellett az volt a szovjetek fő célja, hogy a hátországban biztosítsák a rendet.
A kolozsvári magyarságnak ez volt a szerencséje, fogalmazott a történész, aki szerint a székelyföldi és a marosvásárhelyi magyaroknak viszont nem volt ekkora szerencséjük. Onnan a román közigazgatást, katonaságot és csendőrséget csak november 12-én tessékelik ki a szovjetek. Nagyváradot október 12-én foglalta el a két hadsereg, ott több mint két hétig volt román közigazgatás, október 31-én jött a szovjet parancs, hogy vonuljanak ki.
Az atrocitások elkövetőiként
általában a Maniu-gárdákat említik, de ez Balogh Béni szerint pontatlan. Szeptemberben hét félkatonai egység szerveződött Bukarestben, ezeket román mártírközségekről nevezték el. Egyenként 300-500 tagból álltak, és a román nagyvezérkar egyetértésével és segédletével jöttek létre a hátország pacifikálásának szándékával.
Épp ellenkezőleg sült el a terv, ezek követték el a legtöbb, magyarok elleni bűntettet: Szárazajtán a 13 halálos áldozatból kettőt baltával lefejeztek, Csíkszentdomokoson október 8-án gyerekeket és felnőtteket vertek meg, 11 embert öltek meg, terhes nőket is megerőszakoltak, Egeresen 16, Bánffyhunyadon 11 halálos áldozat volt.
Észak-Erdélyben több mint 60 gyilkosság történt ez alatt a pár hét alatt, Dél-Erdélyben 90 magyar áldozata volt az atrocitásoknak a Fekete-körös völgyében, Gyantán, Magyarremetén, Kishalmágyon. Az atrocitásokat nemcsak a félkatonai alakulatok követték el, hanem reguláris katonai egységek és a csendőrök is.
A történelmi emlékezet ezeket a gyilkosságokat tartja inkább számon, bár a már említett tömeges internálásoknak jóval többen estek áldozatul, és a szovjetek is követtek el atrocitásokat azzal együtt, hogy sok esetben valóban békítőleg léptek föl, és atrocitásokat, gyilkosságokat akadályoztak meg.
Ezeket ürügyként használták fel aztán november 12-én, amikor az egész román közigazgatást kiutasították Észak-Erdélyből. A következő négy hónapot a magyar történelmi emlékezet (némileg talán megszépítve – tette hozzá a történész)
Észak-Erdély Magyar Köztársaságnak titulálja.
Erről Vincze Gábor adott ki egy nagyon alaposan dokumentált kötetet 2004-ben –reklámozta be L. Balogh Béni.
A Szovjetunió részben védelmezően lépett fel az észak-erdélyi magyarokkal szemben, de hadserege olyan tetteket is elkövetett, amelyekről évtizedekig nem volt szabad beszélni. Kolozsváron például a bevonulás utáni napokban egyes források szerint három, mások szerint ötezer civil lakost szedtek össze és hurcoltak el.
Csak találgatni lehet, hogy felbujtották-e a katonákat, honnan tudták, hogy kiket szedjenek össze, mely házakban laknak magyarok. Visszaemlékezők szerint román politikusok súgták meg a szovjet városparancsnoknak és helyetteseinek, hogy ezek a magyarok partizánok civil ruhában, és majd fegyvert fognak a szovjetek ellen.
Csak találgatni lehet, hogy mi volt az egész akció oka. Tordán 400-700 közé tehető azoknak a magyar civileknek a száma, akiket először talán Földvárra hurcoltak, majd Foksányba elosztó táborba, onnan Szibériába kerültek. Nem sokan tértek haza.
A névleg szovjet közigazgatást
a gyakorlatban magyar és román emberek működtették, de önkormányzatnak csak vitatható módon lehet nevezni. Alapvetően a szovjetek hagytak jóvá mindent, a helyi vezetés pedig jobbára baloldali volt. Magyar részről az akkor már megalakult Magyar Népi Szövetség mondta meg, ki lehet a helyi közigazgatás tagja, román részről pedig Petru Groza emberei.
A közrendet az úgynevezett népcsendőrök biztosították, a magyar nemzeti szimbólumokat szabadon lehetett használni, és kétnyelvűség volt, a román és a magyar nyelv egyaránt hivatalos volt Kolozsváron is, Marosvásárhelyen is. Négy hónap után ez a közigazgatás megszűnt, hatalomra került a Groza-kormány, és Észak-Erdélyt visszaadták a szovjetek Romániának.
Hogy a szovjetek miért utasították ki a román közigazgatást Észak-Erdélyből, arról a korabeli források is azt írják, hogy részben mert elegük lett a Maniu-gárdák atrocitásaiból, stabilitást akartak a hátországban. Másrészt ez volt a szovjet nyomásgyakorlás eszköze. Visinszkij külügyi népbiztoshelyettes azzal is megzsarolta Mihály királyt, hogy ha nem a kommunistákat bízza meg kormányalakítással, akkor nemcsak Észak-Erdélyt nem kapja meg Románia, de az egész országot beolvasztják a Szovjetunióba.
Na de Jalta!
– hozta fel Mihály király, a jaltai egyezmény ugyanis szabad választásokat és önálló kormányalakítást biztosított volna a szovjetek elfoglalta országokban is. Jalta én vagyok – válaszolta állítólag Visinszkij.
1945. március 6-án így beiktatták a Groza-kormányt, 8-án a szovjetek engedélyezték, hogy visszaállítsák a román közigazgatást Észak-Erdélyben. Március 9-13. között kezdődött a második és végleges román birtokbavétel, '45 június végéig teljesen visszaállt a román uralom egész Erdélyben.
Ez egészen ünnepélyes formát is öltött néhol, március 13-án Kolozsváron volt egy nagygyűlés, amelyen részt vett az egész kormány, itt tartottak egy minisztertanácsi ülést is. Jelen volt Visinszkij és talán a francia követ, a nyugati szövetségesek nem küldtek megfigyelőket, mert nagyon felháborodtak a Groza-kormány beiktatásán.
A kormányülés után az egész kormány átvonult a görögkeleti székesegyházba ünnepi istentiszteletre, majd a Főtérre, ahol beszámolók szerint több tízezres tömeg gyűlt össze. Mihály király nem volt hajlandó beszélni, az MTI jelentése szerint mindvégig nagyon komor volt. Egyrészt a szovjet megszállás miatt, másrészt talán azért is, mert tudta, hogy Erdély visszacsatolása nem végleges addig, amíg azt a békeszerződésben jóvá nem hagyják, ehhez a nyugati szövetségesek is ragaszkodtak.
A nagygyűlésen Petru Groza fergeteges beszédet mondott, hogy Erdélyben véget kell vetni a magyar-román rivalizálásnak, a gyűlöletnek, a magyarok minden jogot meg fognak kapni a jövőben. A történész feltételezi, hogy ezt Groza őszintén gondolta, és ugyan az erdélyi magyarság sora jobbra fordult, mint az Antonescu- vagy a Sănătescu-kormány idején, de korántsem köszöntött be a kánaán.
A nagy ceremónia egy napig, a konkrét berendezkedés pár hónapig tartott.
A nyugati szövetségeseknél
nem volt ennyire egyértelmű, hogy visszaállnak a trianoni határok. Angol és amerikai levéltárakban felkutatott ottani béketervek alapján elmondható, hogy ők a magyarok szempontjából nagyvonalúbban rendezték volna a háború utáni területi viszonyokat.
Nem volt bennük politikai számítás, azt nézték, hogy etnikailag lehetőleg igazságos határokat húzzanak Erdélyben, de – hangsúlyozta a történész – itt nem lehet, mert a terület etnikailag nem egyértelmű, mondhatni: leopárdmintás. Erdély megosztását kizárták, de Erdély autonómiáját vagy esetleg függetlenségét nem, bár a gondolat egyre halványodott a történész szerint, ahogy közeledett a háború vége, mert látták, hogy a Szovjetuniónak esze ágában sem volt itt autonómiát játszani.
Az amerikaiak és az angolok európai konföderációs államalakulatokban gondolkodtak, hogy megelőzzék a további rivalizálást az államok között, nehogy kitörjön még egy világháború. Benne volt a pakliban, hogy egy önálló, autonóm Erdély Magyarországgal és Ausztriával alkosson konföderációt.
A szovjetek hallani sem akartak a nyugati tudósok konföderációs ötleteiről, Kelet-Európában szovjet dominanciát akartak, és a nyugati vezetők pedig alkalmazkodtak Sztálin kívánságához, mert kellett a Szovjetunió katonai ereje.
Papírcetlin, százalékokban döntötte el Churchill és Sztálin
a régió sorsát 1944 októberében Moszkvában. Churchill eredetileg azt akarta, hogy angol-amerikai csapatok szálljanak partra a Balkánon (ha úgy történik, lehet, hogy Magyarországra elsőként angol és amerikai csapatok jönnek be – játszadozott az elképzeléssel a történész), de ezt elvetették a teheráni konferencián.
Amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy Európának ezt a felét a szovjetek szabadítják fel, Churchill már csak menteni akarta, ami menthető: legalább Görögországban és Olaszországban ne legyen kommunizmus, és ha az oroszok kérik cserébe Kelet-Európát, akkor odaadja.
Moszkvában több országot írtak fel a cetlire, Románia mellé Churchill azt írta, 90% Szovjetunió, 10% Anglia. Magyarország mellé eredetileg talán 50 százalékot írt, végül 80 százalékos szovjet dominanciában egyeztek meg. Sztálin aztán nagyvonalúan rábólintott a Románia mellé írt 90 százalékra, de azt mindketten tudták, hogy a 90 gyakorlatban száz százalékot jelent.
A párizsi békekonferencián a nyugati szövetségesek megpróbálták a magyarok javára módosítani kissé a határokat, főleg a Partium néhány ezer négyzetkilométeréről volt szó, Nagyvárad, Szatmár, Nagykároly vidéke, de látva a szovjet ellenállást, letettek róla, nem akartak ebben a számukra lényegtelen kérdésben konfrontálódni a Szovjetunióval. Amelynek viszont kőkemény politikai érdeke volt, hogy ez a térség szovjet pufferzóna legyen.
Különvélemény
Ez egy kicsellózottul klikbéjt tartalom
Varga László Edgár
Kiscicák, kiskutyák, szex, vér, dráma. Ossza meg és uralkodjon!
„Szavazzatok rám, hogy aztán jó legyen nektek” – miről szól a kampány?
Fall Sándor
Mégis milyen lehet egy kampányüzenet 2024-ben? Kicsit nézzük meg közelebbről.
Nagyítás
A kolozsvári Fellegvár: lebegő „senkiföldje” ég és enyészet között
Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.
Ide kiránduljunk ősszel: Kolibica-tó és Nagy-tőzegláp
Beszterce-Naszód és Szucsáva két méltán népszerű kirándulóhelyén jártunk. Megérte.
// ez is érdekelheti
Főtér
Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Krónika
Régészek és nyomozók is vizsgálódnak: feltehetően egy gyermek csontjai kerültek elő egy építkezés során
A jelek szerint egy gyermek csontjai kerültek elő Temesváron a városközponthoz közel zajló építkezés során.
Főtér
Ceaușescut dicsérte George Simion, elraboltak egy nőt Sepsiszentgyörgyön, drágult a repülés Kolozsvárról – hírek hétfőn
Az AUR-vezér most a kommunizmus után vágyakozók hátát vakargatja. Novembertől többe kerül a repjegy Kolozsvárról.
Székelyhon
Büdös ügy: az Európai Unió Bírósága elé idézik Romániát
Az EB álláspontja szerint a román hatóságok eddigi erőfeszítései nem elégségesek, ezért az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát szennyvízgyűjtési és -feldolgozási kötelezettségek teljes körű betartásának elmulasztása miatt.
Krónika
Botrány egy Hargita megyei kórházban, őrizetben az agresszíven viselkedő férfi
Őrizetbe vettek szerda este a maroshévízi rendőrök egy férfit, aki botrányt keltett a város kórházában és agresszívan viselkedett az egészségügyi személyzettel szemben.
Székelyhon
Élelem nélkül, embertelen körülmények között dolgoztattak Kovászna megyeieket Magyarországon
Emberkereskedelemmel és munkaerő-kizsákmányolással foglalkozó bűnszervezetet számolt fel a Kovászna megyei rendőrség, valamint a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) a magyarországi hatóságok együttműködésével.
// még több főtér.ro
2024. november 15., péntek
Nyolcvan év, nyolcszáznál több könyv – Nemere István a Plútón túlra költözött
Meghalt az író, akinek a könyveit mindenki olvasta, de nem mindenki meri bevallani.
2024. november 15., péntek
Nyolcvan év, nyolcszáznál több könyv – Nemere István a Plútón túlra költözött
Meghalt az író, akinek a könyveit mindenki olvasta, de nem mindenki meri bevallani.
2024. november 13., szerda
Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
2024. november 13., szerda
Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
2024. november 12., kedd
A blues Kolozsváron is ugyanazt csinálja, mint Memphisben: istenesen odavág
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.
2024. november 12., kedd
A blues Kolozsváron is ugyanazt csinálja, mint Memphisben: istenesen odavág
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.
2024. november 08., péntek
Az erdélyi szász, aki kinyomtatta magyarul az első latin betűs román szöveget
450 éve halt meg Heltai Gáspár, az erdélyi nyomdászat úttörője, reformátor, a kora újkori magyar irodalom egyik legszínesebb alakja. A Heltai-nyomda régi könyveiből kiállítás nyílt a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban – megnéztük, mi lapul a vitrinek mögött.
2024. november 08., péntek
Az erdélyi szász, aki kinyomtatta magyarul az első latin betűs román szöveget
450 éve halt meg Heltai Gáspár, az erdélyi nyomdászat úttörője, reformátor, a kora újkori magyar irodalom egyik legszínesebb alakja. A Heltai-nyomda régi könyveiből kiállítás nyílt a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban – megnéztük, mi lapul a vitrinek mögött.
2024. november 06., szerda
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
2024. november 06., szerda
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
2024. október 31., csütörtök
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
2024. október 31., csütörtök
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
2024. október 30., szerda
A kolozsvári Fellegvár: lebegő „senkiföldje” ég és enyészet között
Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.
2024. október 30., szerda
A kolozsvári Fellegvár: lebegő „senkiföldje” ég és enyészet között
Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.
2024. október 28., hétfő
Ide kiránduljunk ősszel: Kolibica-tó és Nagy-tőzegláp
Beszterce-Naszód és Szucsáva két méltán népszerű kirándulóhelyén jártunk. Megérte.
2024. október 28., hétfő
Ide kiránduljunk ősszel: Kolibica-tó és Nagy-tőzegláp
Beszterce-Naszód és Szucsáva két méltán népszerű kirándulóhelyén jártunk. Megérte.
2024. október 23., szerda
Petőfiék is tudták: a fogyasztásban van a nemzet ereje
A 19. század derekától tudjuk, az a jó hazafi, aki hazait vásárol. No de hogyan jelentkezett ez az irodalomban és a korabeli közbeszédben?
2024. október 23., szerda
Petőfiék is tudták: a fogyasztásban van a nemzet ereje
A 19. század derekától tudjuk, az a jó hazafi, aki hazait vásárol. No de hogyan jelentkezett ez az irodalomban és a korabeli közbeszédben?
2024. október 16., szerda
Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.
2024. október 16., szerda
Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.
Különvélemény
Ez egy kicsellózottul klikbéjt tartalom
Varga László Edgár
Kiscicák, kiskutyák, szex, vér, dráma. Ossza meg és uralkodjon!
„Szavazzatok rám, hogy aztán jó legyen nektek” – miről szól a kampány?
Fall Sándor
Mégis milyen lehet egy kampányüzenet 2024-ben? Kicsit nézzük meg közelebbről.
Nagyítás
A kolozsvári Fellegvár: lebegő „senkiföldje” ég és enyészet között
Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.
Ide kiránduljunk ősszel: Kolibica-tó és Nagy-tőzegláp
Beszterce-Naszód és Szucsáva két méltán népszerű kirándulóhelyén jártunk. Megérte.
