// 2024. november 26., kedd // Virág
választás

Diktatúra vagy demokrácia volt a Horthy-rendszer?

Nagyítás

Szerző: szabot
2017. december 18., 08:57
// HIRDETÉS

Ha volt benne rendszer, azt nem Horthy építette ki, hanem Bethlen István, a hatékonyságpárti, konzervatív miniszterelnök. Rendszerelemzés.

Demokrácia, diktatúra vagy a kettő közötti milyen átmenet volt a Horthy-rendszer? Erre a némileg elméleti kérdésre kísérelt meg választ adni Püski Levente történész, a Debreceni Egyetem oktatója, a Horthy-rendszer politikai intézményeinek, elitjeinek kutatója a Korunk Akadémia legújabb előadásán. Az I. világháború utáni demokratizálódási kísérlet kudarca Kelet-Európában és a Horthy-rendszer címmel közel teltházas közönséget sikerült múlt héten bevonzani az Erdélyi Múzeum-Egyesület kolozsvári székházának előadótermébe.

 

A Horthy-rendszer nem rendszernek indult, Horthy Miklós pedig sem kialakítója, sem fenntartója nem volt annak az államberendezkedésnek, amelyet jobb híján az ő nevével jelölünk – szögezte le a történész. A Horthy-korszak pontosabb megnevezés, mivel annak a látványosan legállandóbb eleme az volt, hogy Horthy Miklós töltötte be az államfőnek megfelelő kormányzói tisztséget.

 

A történész a korszakot három szakaszra osztja, hogy pontosabb választ adjon a kérdésre:

1. 1919. augusztus – 1922. közötti, 

a tanácsköztársaság bukása utáni zűrzavaros, bizonytalan, átmeneti helyzet, amelybe beletartozik már Bethlen István miniszterelnökségének (1921-1931) kezdeti szakasza is. Ekkor olyan államberendezkedés körvonalazódik Magyarországon, amelynek elemei egymásnak ellentmondóak, ezért hosszabb távon valószínűleg nem is lehetett volna fenntartani, a mérleg nyelvének el kellett billennie valamelyik irányba.

 

Demokratizálódási és alkotmányossági folyamat 

indult el 1919-20-ban. Az egymást sűrűn váltó kormányok magukat ellenforradalminak tekintették, azaz vissza akartak nyúlni a forradalom előtti államberendezkedéshez, ennek részeként pedig valamilyen alkotmányos tradícióhoz. Az 1918-as forradalom után nem működött törvényhozás, a tanácsköztársaság alatt működött, de nem sok köze volt a demokráciához, jegyezte meg Püski Levente. Utána nemcsak a magyar politikusok akarták visszaállítani a parlamentáris hagyományt, hanem létezett egy erre irányuló nemzetközi nyomás is.

 

A koncentrációs kormánynak nevezett, Huszár Károly vezette ideiglenes kormányban (1919. november – 1920. március) egyrészt sok párt vett részt, másrészt nem felelt meg az alkotmányosság feltételeinek, nem választás nyomán állt össze. Demokratikus választások rendezése alapvető igénynek tűnt, és még az előző kormány rendeletei is ebbe az irányba mutattak: bevezetik a titkos választást, és a választójog eléri az akkori általánosság határát. 

 

Úgy határozták meg, hogy ki szavazhat, hogy ebbe beleesett a lakosság mintegy 40 százaléka, ami a történész szerint relatíve jó arány. Franciaországban ennél például alacsonyabb a választójoggal rendelkező polgárok aránya, és a legfejlettebb államokban is akkor 50-60% volt a csúcs.

 

 

Püski Levente történész, a Debreceni Egyetem oktatója az EME kolozsvári előadótermében | Helyszíni fotók: Szabó Tünde

 

1920 januárjában tartották a választásokat, majd összeült a törvényhozás, a kétkamarás hagyománnyal ellentétben egy egykamarás nemzetgyűlés. Nemcsak az állami szuverenitást képviseli, de lehetősége van többségi kormányt alakítani, a kormány tevékenységét reálisan ellenőrizni, fórumot biztosítani a különböző politikai véleményeknek, azokat ütköztetni, törvényeket alkotni, tehát adottak a demokratikus törvényhozás elemei. 

 

Egyik első feladata az államfői tisztség ideiglenes rendezése (Horthy Miklós lesz Magyarország kormányzója 1920. március 1-től), és magának a törvényhozás működésének a szabályozása. A nemzetgyűlés a századelő liberálisabb házszabályaihoz nyúl vissza, és megszűnt az a századeleji korlátozás is, hogy nem alakíthatott kormányt olyan parlamenti többség, amely felrúgta volna az 1867-es kiegyezést a Habsburgokkal.

 

A demokratizálódás akadályai

  • A demokratikus választójog mellé szabad választási verseny is kellene, de ez Magyarországon korlátozott volt, a Szociáldemokrata Párt például nem is indult a választásokon.

  • A háborús viszonyok miatt érvényben vannak még különböző korlátozások, jogszűkítések a sajtószabadság, szólásszabadság, gyülekezési szabadság vagy igazságszolgáltatás terén, amelyek hosszabb távon nem egyeztethetők össze egy demokratikus államberendezkedéssel, magyarázta a történész.

  • Hiányzik a jogbiztonság is: annyira lassú és nehézkes a közigazgatás kiépülése, hogy a magyar állam csak részlegesen biztosítja az emberi élet vagy a vagyon biztonságát. Ez a „fehérterror”: olyan önhatalmú fegyveres csoportok működnek az országban, amelyek alkotmányos rendszerekben nem létezhetnének.

A szabadságjogok ilyen drasztikus korlátozása, illetve a demokratizálódási folyamat hosszú távon nem áll össze koherens rendszerré. A korabeli politikai élet szereplői nem érezték át annak a súlyát, hogy ők ott és akkor új kormányzati rendszert építhetnek: nem mutattak túl nagy hajlandóságot alkotmányjogi reformok iránt. 

 

Például törvényesíteni kellett volna azokat a kormányrendeleteket, amelyek alapján megrendezték a választást, de nem született választójogi törvény az 1920-22-es nemzetgyűlés alatt; napirendre került az önkormányzati reform, de abból sem született törvény. Nem azért, mert lazsáltak volna a képviselők, magyarázta Püski Levente, hanem mert mindenről vitatkoztak, megosztott volt a törvényhozás, és elsikkadtak az érdembeli reformok. Hetekig vitattak olyan költségvetést, amelyről már megszületése pillanatában tudták, hogy úgysem lesz érvényes az óriási infláció miatt.

 

Még csak nem is a területi revízióra vártak – válaszolta az első közönségkérdésre a történész, 1920 után hamar láthatóvá vált, hogy egy legalább középtávon működő államberendezkedést kell létrehozni. Rendszerváltáskor viszont jellemzően nagyon sok párt jelenik meg a politikai porondon, a sarki újságárus is pártot alapít, és ez a beleszólási vágy dominálta a nemzetgyűlés tagjait is, illusztrálta Püski a korhangulatot. Még ha sok képviselő is jutott be ugyanannak a pártnak a színeiben, a fegyelem ismeretlen volt számukra, sokan ezért ki is estek a parlamentből.

2. Bethlen István miniszterelnökségéhez kapcsolódik a konszolidáció, 

akkor épül ki az új államberendezkedés, amelynek elemei már szervesebben kötődnek egymáshoz. De nem az első évében, 1921-ben. Áprilisban lett miniszterelnök, és 1922 feléig átütő eredményt nem tudott elérni. Illetve amit elért, azt is inkább a körülményeknek, mintsem saját akaratának megfelelően: az államfői kérdés rendezését. 1921 októberében kudarcot vallott IV. Károly második visszatérési kísérlete (amelyet korábban ebben a cikkben érintettünk, a IV. Károlyt viszont felbiztatták alcím alatt), amely után Bethlennek és kormányának színt kell vallania, és kimondja a Habsburgok trónfosztását. Vagyis belátható ideig Horthy Miklós marad a kormányzó.

 

A fordulópontot Püski szerint 1922 jelenti, mert ekkor szabja át a Bethlen-kormányzat a választási rendszert. Ekkorra látja be Bethlen, hogy kulcspozícióban van, mert ettől a nemzetgyűléstől aligha várhatók nagy horderejű változások, így ő maga próbálkozik meg egy új kormányzati rendszer kialakításával. Elfogadta, hogy szükség van bizonyos fokú demokratikus átalakulásra, de fontosnak tartotta az állam hatékonyságát, működőképességét, és alapvetően konzervatív elveket vallott.

 

A politikai szereplők többség arra kereste a választ, hogy mi történt Magyarországgal, hogy történhetett meg a világháborús vereség, a területi veszteség, hogyan következhettek be a forradalmak. Bethlen válasza: azért, mert az állam és főleg a kormányzat működése nem volt elég hatékony. Már a századelőn értelmetlen, felesleges, meddő vitákba fulladt az akkori országgyűlés (Tisza István küzdelme a házszabályok ellen, az ellenzék összetörte a parlament berendezését stb.).

 

Bethlen nemcsak ezt ítélte el, hanem azt is, ami 1918-19-ben történt. Az 1918-as forradalom szerinte azt mutatta meg, hogy egy nyugat-európai értelemben vett demokratizálódás két dologhoz vezethet: vagy minden szétesik, és az állam gyakorlatilag működésképtelenné válik, vagy diktatúrába vált át, értvén ezen a tanácsköztársaságot. Ezért Bethlen szerint 

 

meg kell találni az egyensúlyt a demokratizálódás és a működőképesség között.

Ehhez nála konzervatív társadalomszemlélet társult, taglalta Püski Levente: elitista értelmezése szerint a társadalom alsó rétegei nem igazán képesek egy ország vezetésére. Ahhoz olyanok kellenek, vélte Bethlen, akiknek tapasztalatuk, hagyományaik és vagyonuk van: aki gazdag, annak van mit veszítenie, ezért nem érdekelt társadalmi felfordulás gerjesztésében vagy támogatásában.

 

A bethleni politika sajátos kettősséget igyekezett megvalósítani: 

a) alkotmányos berendezkedést kívánt létrehozni. A húszas évek elejének instabilitása fokozatosan megszűnik, kezdik felszámolni a fegyveres különítményeket, kezd helyreállni az állampolgári és politikai jogbiztonság: az egymással rivalizáló pártok betartják a játékszabályokat, nem lövik le a politikusokat vagy a híveiket. Bethlen fel akarta számolni a rendkívüli intézkedéseket is, a háború esetére szóló kivételes hatalmat, ami szintén az alkotmányosság irányába mutat. Kormányzása alatt megszűnik a cenzúra, lehet kritizálni a miniszterelnököt, a politikai pártok saját sajtóval rendelkezhetnek. Sajtóterméket betiltani csak kivételes esetben lehetett, de egyes lapok utcai árusítását elég gyakran felfüggesztették, miközben a lapokat döntően utcai árusoktól lehetett megvenni.

b) elzárkózott a nyugatabbra eső országokban akkoriban megfigyelhető demokratizálástól. Ez a demokratikus deficit több területen is megragadható, egyik a választás: Bethlen vidéken visszavezette a nyílt szavazást. 

 

Hatalmi manipulációra kínált lehetőséget az, hogy a szavazásra szólított polgár a választási bizottság előtt hangosan meg kellett mondja, melyik jelöltet támogatja, majd ezt bejegyezték a neve mellé. Sőt már a választói névjegyzékkel is lehetett manipulálni. Mivel százezrek menekültek Magyarországra az elcsatolt területekről, a szavazás pedig állampolgársághoz volt kötve, azzal is lehetett variálni, kérik-e valakitől a honosítás bizonyítását vagy sem, mielőtt felveszik a választói névjegyzékbe.

 

Nevesíteni lehet, kinek volt akkoriban hatalma a vidéki emberek fölött. A nagybirtokosok például megmondhatták, hogy aki nem az általuk óhajtott jelöltre szavaz, az nem biztos, hogy a választás után is kap munkát. Az egyházak mellett az állam volt a legerősebben befolyásoló tényező: munkaadó volt, a közalkalmazottaknál is visszakövethető, hogyan szavaztak, de más eszközei is voltak a befolyásolásra, például adóhátralék hirtelen behajtásával történő fenyegetés.

 

Ez kihatott a parlament működésére is, mert olyan választási szisztéma épült ki Bethlen kormányzása alatt, amelyben 

 

sok párt indulhatott a választásokon, de csak a kormánypárt nyerhetett.

A mandátumok nem voltak leosztva, azt nem lehetett tudni előre, mennyivel nyer a kormánypárt, de a demokráciának az az alapeleme, hogy választás útján kormányt lehet buktatni, a bethleni érában nem működött Magyarországon – szögezte le a történész.

 

Bár a korszakban nincs klasszikus parlamenti váltógazdaság, Bethlen mégsem volt hosszasan miniszterelnök, ahogy senki más se. Mert a miniszterelnökség nemcsak azon múlott, hogy az illető milyen parlamenti többséggel rendelkezett a választások előtt vagy alatt, hanem például az államfő vagy gazdasági érdekcsoportok támogatásán. 

 

 

Püski Levente történész

 

Imrédy Béla például 1939-ben származási alapon bukott meg: zsidó származású felmenői miatt úgy vélték, nem fog antiszemita törvényeket meghozni (holott ő nyújtotta be az egyiket a parlamenthez). De megbuktatásában nagy szerepet játszott az, hogy bizonyos földreform-elképzelései miatt komoly konfliktusba keveredett gazdasági érdekcsoportokkal, amelyek a bukásáért lobbiztak. 

 

Az is csak kétszer történt meg a korszakban, hogy miniszterelnök azért bukott volna meg, mert elvesztette parlamenti többségét: Károlyi Gyula még azelőtt lemondott 1932-ben, hogy leszavazta volna a parlament, Imrédy Bélát viszont ténylegesen leszavazták 1938 novemberében. (62 képviselő kilépett a kormánypártból, és az ellenzékkel együtt leszavazta a kormányfő házszabály-módosítását.) Horthy viszont újra őt bízta meg kormányalakítással. 

 

A parlament klasszikus, ellenőrző szerepe tehát nagyon korlátozottan működött a Horthy-korszak utolsó éveiben, jegyezte meg a történész.

 

Emellett az önkormányzatok terén sem történt számottevő demokratizálódás:

bevett gyakorlat volt például, hogy valaki a legnagyobb adófizetőként kapott pozíciót az önkormányzat vármegyei vagy települési szintjén. Az, hogy valaki önkormányzati pozícióhoz jusson pusztán a vagyona alapján, nem összeilleszthető a huszadik századi demokratikus közfelfogással, jegyezte meg Püski Levente.

 

Sőt a Bethlen-kormányzat az önkormányzati választásokon is a parlamenti választások szisztémáját érvényesítette:

korlátozott választójog annyi demokratizálással, hogy a szavazás legalább titkos volt, vagyis szűkebb volt a befolyásolás lehetősége.

 

A magyarországi történészek túlnyomó része egyetért abban, hogy a húszas években, Bethlen időszakában az államberendezkedés átmenetet jelent a demokratikus és a diktatórikus berendezkedés között. Elnevezésében viszont nincs konszenzus: 

  • korlátozott parlamentáris berendezkedés, 

  • autoriter berendezkedés, 

  • parlamentári berendezkedés autoriter elemekkel.

1922 után nem lehet tisztán demokratikus államrendszerről beszélni, lefékezdőnek a demokratizálási törekvések. Koherens kormányzati rendszerként Püski szerint 1926-27 fordulóján áll össze, addig lezajlanak a kulcsfontosságú reformok, és stabilizálódik az új államberendezkedés: 1922-ben, majd 1926-ban próbálják ki az új választási rendszert, stabilizálódik Bethlen többsége (Egységes Párt) a nemzetgyűlésben, majd a képviselőházban, amikor 1927 elején a bethleni politika visszatér a kétkamarás parlament tradíciójához.

 

A Bethlen-korszakban kialakult államberendezkedés az 1930-as évek végéig működik.

1937-től kezdődnek azok a változások, amelyek miatt 1942 után már rendszermódosulásról lehet beszélni. A változások közül egyetlen intézkedést lehet a demokratizálódás jelének tekinteni: megszüntetik a nyílt választójogot. A korszak utolsó választását, az 1938-ast már titkos szavazással szervezik meg.

 

Az összes többi reform a rendszer diktatórikus elemeit erősíti:

  • az alkotmányjogi reform nem a parlamentáris jelleget erősíti, hanem a kormányzó pozícióját addig, hogy a történész értelmezésében 1939-től már inkább a kormányzó szava dönt abban, ki lehet miniszterelnök és meddig, mintsem a parlamenté (Kállay Miklóst Horthy egyéni kezdeményezésére nevezték ki miniszterelnökké, nincs igazi parlamenti támogatottsága még a kormánypárton belül sem, mégis csak a német megszállás tudja kimozdítani a pozíciójából);

  • szűkül a parlament hatásköre, mert Kállay minden nap elnapolja az ülést, mivel érzi, hogy a képviselőház jobboldali-radikális tagjaival komoly politikai gondjai vannak: 1943-ban mintegy két hónapot működött a parlament;

  • kiszélesedik a rendeleti kormányzás már akkor, 1939-től, amikor Magyarország még nem lépett be a háborúba (ez 1941-ben következik be);

  • 1938-tól a revízióval Magyarországhoz visszakerülő területek képviseletét nem választás útján, hanem behívás alapján látják el;

  • korlátozzák a szabadságjogokat, legdrasztikusabban nyilván a zsidóságot érintő antiszemita törvényekkel.

 

Püski Levente kolozsvári hallgatósága

 

A '30-as évek végére tehát a rendszer diktatúraközeli állapotig jut el. Püski Levente történészt az akadályozza meg, hogy egyértelműen diktatúrának nevezze a rendszert, hogy a többpártisághoz egyetlen kormány sem nyúlt, miközben a térségben ez jelezte a nyílt diktatórikus fordulatot. A magyarországi ellenzéki pártokat ugyan nem tiltották be, de aktuálpolitikai szinten érdemi mozgásterük nem volt, hangsúlyozta a történész. A törvényhozásra érdemi befolyásuk nem volt, számos esetben korlátozott volt a gyülekezési jog, cenzúra működött.

 

Nemzetiszocialista vagy nyilaskeresztes pártokat viszont betiltottak, de igyekeztek bizonyítani, hogy az illető politikai szervezkedés tagjai államellenes tevékenységet kíséreltek meg. A kommunista párttal szemben viszont semmilyen tolerancia nem létezett arra hivatkozva, hogy a párt a fennálló államrend erőszakos megdöntésére, rendszerváltásra törekszik, ezért kizárták a legális politizálás keretei közül. Sőt drasztikusan fel is léptek a kommunista párt tagjai ellen, a korszakban a kommunista ideológia nem politikai, hanem rendőrkérdés volt, függetlenül attól, hogy mit tettek vagy nem tettek a kommunisták, jegyezte meg a történész.

 

1942-re szilárdulnak meg az antidemokratikus reformok 

Püski Levente szerint, mert ekkor történnek az utolsó képviselői behívások a visszacsatolt területekről. A fennálló politikai viszonyokat két jelentős fordulat írja felül 1944-ben: tavasszal a német megszállás, illetve ősszel a nyilas hatalomátvétel.

 

Strukturális különbség a kettő között, hogy a tavaszi átalakulás nem az intézményi rendszerekben, mint inkább az elitcserében ragadható meg, mégis kihat az intézményi szintre. Egy miniszterelnök erőszakkal való eltávolítását nem lehet úgy tekinteni, hogy normális ügymenet részeként távozik a pozíciójából, ahogy azt sem, hogy egyes képviselőket letartóztatnak és német koncentrációs táborokba hurcolnak – igyekezett tisztázni a történész.

 

Az intézményi átalakulás a nyilas hatalomátvételhez kapcsolódik majd, de az már egy új rendszer kialakításának a kísérlete, amely külön történet – zárta a Horthy-korszak intézményi elemzését a történész. Formailag viszont 1945 elejéig létezik közjogi folytonosság a puccs ellenére, állítja Püski. Még Szálasi is próbál súlyt helyezni arra, hogy formálisan ne puccsnak tűnjön az, amit csinál 1944 októberében: Horthyval aláíratják a lemondását, illetve Szálasi Ferenc kinevezését miniszterelnökké, hogy jogszerűnek tüntessék fel a hatalomátvételt.

 

A bethleni konszolidáció milyenségét a nagyhatalmak kevéssé befolyásolták, válaszolta közönségkérdésre a történész. Már a háború végétől a győztes nagyhatalmak egyik alapelve az volt, hogy még a vesztes országokban sem avatkoztak nagyon közbe direkt módon a belpolitikai folyamatokba azon kívül, hogy számonkértek bizonyos demokratizálási folyamatokat. Jelezték Bethlennek, hogy jogbővítő intézkedésekre volna szükség, de nem helyezték valós politikai nyomás alá.

 

Két dolgot viszont előírtak az antanthatalmak: 

  • általános és titkos választójog alapján kell tartani az 1920-as parlamenti választást (később ezt már nem forszírozták annyira);

  • Magyarország ne erőltesse a királyi trón betöltését, és legfőképp Habsburgokkal ne erőltesse.

Bethlen István és a későbbi miniszterelnökök is puhatolóztak királykérdésben az antantnál, amely ugyan nem szólt bele, hogyan rendezi Magyarország az államfői tisztséget, és Horthy tölti-e be vagy valaki más, de a nagy és a kisantant államai is ahhoz ragaszkodtak, hogy a Habsburgok és kiváltképp IV. Károly ne térhessen vissza.

 

A szomszédos államokban kisebbségben maradt magyarság

helyzetével nem foglalkoztak a korszak elején, válaszolta a történész. A húszas évek legelején annyira el voltak foglalva a belpolitikai ügyekkel, pártharcokkal, kormányváltásokkal, hogy az elcsatolt területekről érkező, illetve ott ragadt magyarság ügye nem vetődött fel nemzetpolitikai, legfeljebb menekültkérdésként.

 

A Népszövetség sem óhajtott beleszólni kisebbségi kérdésekbe, mert az országok belügyének és kényes problémának tekintette annak ellenére, hogy rengeteg kisebbségi ügy jutott a Népszövetség elé. A döntések viszont rendszerint nem születtek meg, vázolta Püski Levente.

 

A határon túli kisebbségek érdekeit a Bethlen-kormányzat fogja majd valamilyen szinten felkarolni. Azt nem lehet megállapítani, mondta Püski, hogy a magyar állam tudott volna szélesebb jogokat biztosítani a frissen kisebbségbe került magyar közösségeknek azzal, ha olyan szerződést köt a szomszédos államokkal, hogy ennek fejében nem tesz erőszakos lépéseket a területi revízió felé. 1938 augusztusában kötött ilyen értelmű szerződést a kisantant országaival a szlovéniai Bledben, de ennek akkor már nem volt érdemi jelentősége, nem is ratifikálták az egyezményt sehol.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Nyolcvan év, nyolcszáznál több könyv – Nemere István a Plútón túlra költözött
2024. november 15., péntek

Nyolcvan év, nyolcszáznál több könyv – Nemere István a Plútón túlra költözött

Meghalt az író, akinek a könyveit mindenki olvasta, de nem mindenki meri bevallani.
Nyolcvan év, nyolcszáznál több könyv – Nemere István a Plútón túlra költözött
2024. november 15., péntek

Nyolcvan év, nyolcszáznál több könyv – Nemere István a Plútón túlra költözött

Meghalt az író, akinek a könyveit mindenki olvasta, de nem mindenki meri bevallani.

Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele
2024. november 13., szerda

Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele

Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele
2024. november 13., szerda

Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele

Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.

A blues Kolozsváron is ugyanazt csinálja, mint Memphisben: istenesen odavág
2024. november 12., kedd

A blues Kolozsváron is ugyanazt csinálja, mint Memphisben: istenesen odavág

Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.
A blues Kolozsváron is ugyanazt csinálja, mint Memphisben: istenesen odavág
2024. november 12., kedd

A blues Kolozsváron is ugyanazt csinálja, mint Memphisben: istenesen odavág

Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.

Az erdélyi szász, aki kinyomtatta magyarul az első latin betűs román szöveget
2024. november 08., péntek

Az erdélyi szász, aki kinyomtatta magyarul az első latin betűs román szöveget

450 éve halt meg Heltai Gáspár, az erdélyi nyomdászat úttörője, reformátor, a kora újkori magyar irodalom egyik legszínesebb alakja. A Heltai-nyomda régi könyveiből kiállítás nyílt a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban – megnéztük, mi lapul a vitrinek mögött.
Az erdélyi szász, aki kinyomtatta magyarul az első latin betűs román szöveget
2024. november 08., péntek

Az erdélyi szász, aki kinyomtatta magyarul az első latin betűs román szöveget

450 éve halt meg Heltai Gáspár, az erdélyi nyomdászat úttörője, reformátor, a kora újkori magyar irodalom egyik legszínesebb alakja. A Heltai-nyomda régi könyveiből kiállítás nyílt a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban – megnéztük, mi lapul a vitrinek mögött.

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
2024. november 06., szerda

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
2024. november 06., szerda

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
2024. október 31., csütörtök

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
2024. október 31., csütörtök

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

A kolozsvári Fellegvár: lebegő „senkiföldje” ég és enyészet között
2024. október 30., szerda

A kolozsvári Fellegvár: lebegő „senkiföldje” ég és enyészet között

Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.
A kolozsvári Fellegvár: lebegő „senkiföldje” ég és enyészet között
2024. október 30., szerda

A kolozsvári Fellegvár: lebegő „senkiföldje” ég és enyészet között

Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.

Ide kiránduljunk ősszel: Kolibica-tó és Nagy-tőzegláp
2024. október 28., hétfő

Ide kiránduljunk ősszel: Kolibica-tó és Nagy-tőzegláp

Beszterce-Naszód és Szucsáva két méltán népszerű kirándulóhelyén jártunk. Megérte.
Ide kiránduljunk ősszel: Kolibica-tó és Nagy-tőzegláp
2024. október 28., hétfő

Ide kiránduljunk ősszel: Kolibica-tó és Nagy-tőzegláp

Beszterce-Naszód és Szucsáva két méltán népszerű kirándulóhelyén jártunk. Megérte.

Petőfiék is tudták: a fogyasztásban van a nemzet ereje
2024. október 23., szerda

Petőfiék is tudták: a fogyasztásban van a nemzet ereje

A 19. század derekától tudjuk, az a jó hazafi, aki hazait vásárol. No de hogyan jelentkezett ez az irodalomban és a korabeli közbeszédben?
Petőfiék is tudták: a fogyasztásban van a nemzet ereje
2024. október 23., szerda

Petőfiék is tudták: a fogyasztásban van a nemzet ereje

A 19. század derekától tudjuk, az a jó hazafi, aki hazait vásárol. No de hogyan jelentkezett ez az irodalomban és a korabeli közbeszédben?

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
2024. október 16., szerda

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.
Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
2024. október 16., szerda

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS

Itt járt mátyás

// Kapcsolat


location_on 400174, Kolozsvár,
Horea u. 4/12
alternate_email E-mail: foter.portal@gmail.com

// Hasznos


Impresszum
Felhasználási feltételek
Adatvédelmi záradék
Cookie-kezelési tájékoztató
Médiaajánlat

Sütibeállítások

// Médiatér


Székelyhon
Székely Sport
Liget
Krónika Online
Erdélyi Napló
Nőileg
Rádió GaGa
Jóállás

// Médiatér mobilapp

App Store Google Play

// Rádió GaGa mobilapp

App Store Google Play

© Főtér.ro 2009-2024 |
Minden jog fenntartva!