// 2026. november 19., csütörtök // Erzsébet
vegyesen

De ki akarja elhallgatni előlünk a pozsonyi csatában aratott magyar diadalt, és hol kapott halálos sebet Árpád vezér?

// HIRDETÉS

A pozsonyi csata 907 júliusának elején egy vélhetően több napig elhúzódó ütközet volt a Keleti Frank Királyság és a pogány Magyar Fejedelemség erői között, ami a magyarok győzelmével ért véget. De számos kérdés azóta is megválaszolatlan maradt a csata körülményeit illetően.

A pozsonyi csata a magyarok világraszóló diadala, amelyben eleink egy hatalmas nyugati hadsereggel szemben győzedelmeskedtek, és így gyakorlatilag szentesítették a honfoglalást, ám ennek a csatának a dicső emlékét gonosz emberek el akarják titkolni előlünk – nagyjából ilyen és ehhez hasonló összeesküvés-elméletek keringenek már legalább bő két évtizede a 907. évi pozsonyi csatáról. Hogy miért, kik akarják előlünk eltitkolni a dicső múltat, az nem mindig teljesen világos.

Nem véletlen, hogy Veszprémy László budapesti hadtörténész a kolozsvári Korunk Akadémia Összeesküvés-elméletek a magyar történelemben című új sorozatának nyitóelőadását éppen a Pozsonyi csatáról, és az azzal kapcsolatos ellentmondásos nézetekről tartotta. A pozsonyi csata 2007-ben, az 1100. évforduló kapcsán került újra a figyelem középpontjába. Novák Előd, a korábban Jobbik, ma Mi Hazánk alelnöke még egy országgyűlési felszólalást is szentelt 2010-ben a csatának, illetve az állítólagos elhallgatásának, azt kifogásolta többek között, hogy

miért nem tanítják az iskolában ezt a nagy magyar diadalt, illetve miért nincsenek állami megemlékezések a csata évfordulóján.

Ebben a tíz évvel később kelt Facebook-bejegyzésében gyakorlatilag megismétli az akkori állításait:

„Árpád nagyfejedelmünk 907. július 7-én adta vissza lelkét, győztes csata megvívása közben érte a halál, ahogy három fiát is. Népünkre 12 évvel a honfoglalás után nyugatról tört rá az ellenség. A német-római hordák Lajos király parancsára a magyarok kiirtásának céljával özönlöttek földünkre a Dunánál” – írja, és itt máris felbukkan az első – feltehetően – téveszme a csatával kapcsolatban,

miszerint Árpád vezér ebben a győztes csatában sebesült volna meg halálosan.

Holott Veszprémy óvatosan megjegyzi: azt sem tudjuk biztosan, hogy Árpád egyáltalán részt vett-e a Keleti Frank Királyság hadseregével szemben megvívott csatában. A történész szerint sokkal valószínűbb, hogy ekkor már Árpád túl idős volt ahhoz, hogy maga is harcoljon, sőt az is könnyen elképzelhető, hogy már a korábbi években elhunyt.

A másik, sok vitát kiváltó nézet pedig éppen az, hogy a Novák által „német-római hordákként” emlegetett frankok és bajorok

„a magyarok kiirtásának céljával” érkeztek.

„A magyar állam – ekkor még nem királyság – megalakulását, megerősödését a nyugati országok vezetői gyűlölködve nézték, és az új szomszéd megsemmisítését tűzték ki célul” – írja ugyanabban a bejegyzésben Novák. Nos egyrészt ebben a gyűlölködésben talán némiképp közrejátszhatott az is, hogy a magyarok akkoriban rendszeresen végigdúlták a fent nevezett nyugati országokat, elrabolva onnan mindent, amit meg lehetett mozdítani, másrészt aligha a genocídium határozott szándékával érkezett az ellenség:

kiirtás helyett inkább kiszorítani akartak minket az általuk korábban elvesztett területekről,

hiszen a Magyar Fejedelemség területe 907-re már megközelítette a mai Ausztria területén lévő Enns folyó vidékét. A magyarok ekkorra felszámolták például a Morva Fejedelemséget, és Moráviát elszakították a Keleti Frank Királyságtól, ami nyilván nem tetszett a frankoknak.

Így aztán a Keleti Frank Birodalomban Gyermek Lajos nevében uralkodó Hatto mainzi érsek, illetve a magyarokkal határos Bajor Hercegséget vezető Luitpold bajor herceg egy szép nagy sereget szedett össze, és megindultak a magyarok ellen. A magyarokat azonban feltehetően nem érte váratlanul a támadás, és bár a források nagyon szűkösek, azt tudni lehet, hogy valóban megsemmisítő győzelmet arattak a nyugati ellenséggel szemben.

Prümi Regino középkori német krónikás például egyetlen mondattal intézi el a csata leírását: „A bajorok összecsaptak a magyarokkal, s nagy mészárlás közben maradtak alul, a csatában maga Liutpold herceg is meghalt.” Ami azt illeti, a csatában a bajor nemesség nagy része odaveszett, fennmaradt például egy frank királyi oklevél az emberveszteségről, de a korabeli egyházi halottaskönyvekből is következtethetünk a nyugati sereg veszteségeire. Ezeket leszámítva ugyanakkor a korabeli, hiteles leírások hiányában sok részletre csak nagyon rizikós becslések és találgatások révén tudunk csak reflektálni, és bár évszázadokkal később egyes humanista történetírók (például Johannes Aventinus) részletesebb leírásokat is szenteltek a csatának,

nem tudhatjuk biztosan, hogy azokba mennyire szüremkedett bele a szerző fantáziája, és mennyiben támaszkodnak valós adatokra.

No de van ám a honfoglalás korából még egy nagy magyar diadal, a bánhidai csata, amelyet a magyarok Szvatopluk morva fejedelemmel szemben vívtak meg, és amelyben a legenda szerint Árpád vezér szintén halálos sebet kapott.

No álljunk csak meg egy percre.

Hogy sebesülhetett meg Árpád vezér két csatában is halálosan? Itt valami gyanús. Ráadásul a bánhidai csatát is 907-re datálják, ami szintén gyanús. Veszprémy László szerint sem túl valószínű, hogy a magyarok ugyanabban az évben vívtak meg két ilyen sorsdöntő ütközetet. Veszprémy inkább arra hajlik, hogy a bánhidai csata – amelyet többek között Feszty Árpád is megörökített – legendája inkább a pozsonyi csata emlékében gyökerezik, hiszen arról ha szűkösen is, de mégis fennmaradtak hiteles történelmi források, míg a másikat lényegében csak legendákból ismerjük.

Feszty Árpád A bánhidai csata című festménye. Vajon a bánhidai csata legendája a pozsonyi csata emlékében gyökerezik?

Ráadásul még az is könnyen előfordulhat, hogy maga Árpád vezér részt sem vett ebben a sorsdöntő ütközetben, nemhogy ott kapott volna halálos sebet.

De a legendák tovább élnek, még akkor is ha nem mindig a valóságot tükrözik, és ez rendben is van így. A pozsonyi csata jelentőségét ez nem teszi zárójelbe,

sok történész szerint ez volt az a győztes ütközet, ami tulajdonképpen lezárta, „szentesítette” a honfoglalást,

és így a magyar állam létrejöttét „Európa szívében”.

Ha ugyan itt van Európa szíve, de ebbe aztán tényleg ne menjünk bele.

És hogy kik és milyen szándékkal akarják eltitkolni előlünk a diadalmas pozsonyi csatát? Nos, erre Veszprémy László sem tudott válaszolni, sőt megjegyezte, hogy a pozsonyi csatánál jobban feldolgozott csatát keresve sem találnánk a magyar történelemben, ő maga például Torma Béla Gyulával közösen egy egész könyvet szentelt a témának 2008-ban Egy elfeledett diadal – A 907. évi pozsonyi csata címmel.

2020-ban a Magyarságkutató Intézet egy csaknem egyórás animációs filmet szentelt a csatának, amely a közvélemény egy részének heves ellenállását váltotta ki a benne szereplő pontatlanságok – ebben is az szerepel például, hogy a nyugati hadsereg a magyarok kiirtásának céljával érkezik –, illetve a kivitelezés minősége miatt.

De a film létezik, mint ahogy a témával foglalkozó könyvek is léteznek: egyáltalán nem úgy tűnik, hogy bárki el akarná hallgatni ezt a fontos magyar győzelmet.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform
Főtér

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform

Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is
Székelyhon

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben
Székelyhon

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben

Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS