// 2025. május 15., csütörtök // Zsófia, Szonja
vegyesen

De ki akarja elhallgatni előlünk a pozsonyi csatában aratott magyar diadalt, és hol kapott halálos sebet Árpád vezér?

// HIRDETÉS

A pozsonyi csata 907 júliusának elején egy vélhetően több napig elhúzódó ütközet volt a Keleti Frank Királyság és a pogány Magyar Fejedelemség erői között, ami a magyarok győzelmével ért véget. De számos kérdés azóta is megválaszolatlan maradt a csata körülményeit illetően.

A pozsonyi csata a magyarok világraszóló diadala, amelyben eleink egy hatalmas nyugati hadsereggel szemben győzedelmeskedtek, és így gyakorlatilag szentesítették a honfoglalást, ám ennek a csatának a dicső emlékét gonosz emberek el akarják titkolni előlünk – nagyjából ilyen és ehhez hasonló összeesküvés-elméletek keringenek már legalább bő két évtizede a 907. évi pozsonyi csatáról. Hogy miért, kik akarják előlünk eltitkolni a dicső múltat, az nem mindig teljesen világos.

Nem véletlen, hogy Veszprémy László budapesti hadtörténész a kolozsvári Korunk Akadémia Összeesküvés-elméletek a magyar történelemben című új sorozatának nyitóelőadását éppen a Pozsonyi csatáról, és az azzal kapcsolatos ellentmondásos nézetekről tartotta. A pozsonyi csata 2007-ben, az 1100. évforduló kapcsán került újra a figyelem középpontjába. Novák Előd, a korábban Jobbik, ma Mi Hazánk alelnöke még egy országgyűlési felszólalást is szentelt 2010-ben a csatának, illetve az állítólagos elhallgatásának, azt kifogásolta többek között, hogy

miért nem tanítják az iskolában ezt a nagy magyar diadalt, illetve miért nincsenek állami megemlékezések a csata évfordulóján.

Ebben a tíz évvel később kelt Facebook-bejegyzésében gyakorlatilag megismétli az akkori állításait:

„Árpád nagyfejedelmünk 907. július 7-én adta vissza lelkét, győztes csata megvívása közben érte a halál, ahogy három fiát is. Népünkre 12 évvel a honfoglalás után nyugatról tört rá az ellenség. A német-római hordák Lajos király parancsára a magyarok kiirtásának céljával özönlöttek földünkre a Dunánál” – írja, és itt máris felbukkan az első – feltehetően – téveszme a csatával kapcsolatban,

miszerint Árpád vezér ebben a győztes csatában sebesült volna meg halálosan.

Holott Veszprémy óvatosan megjegyzi: azt sem tudjuk biztosan, hogy Árpád egyáltalán részt vett-e a Keleti Frank Királyság hadseregével szemben megvívott csatában. A történész szerint sokkal valószínűbb, hogy ekkor már Árpád túl idős volt ahhoz, hogy maga is harcoljon, sőt az is könnyen elképzelhető, hogy már a korábbi években elhunyt.

A másik, sok vitát kiváltó nézet pedig éppen az, hogy a Novák által „német-római hordákként” emlegetett frankok és bajorok

„a magyarok kiirtásának céljával” érkeztek.

„A magyar állam – ekkor még nem királyság – megalakulását, megerősödését a nyugati országok vezetői gyűlölködve nézték, és az új szomszéd megsemmisítését tűzték ki célul” – írja ugyanabban a bejegyzésben Novák. Nos egyrészt ebben a gyűlölködésben talán némiképp közrejátszhatott az is, hogy a magyarok akkoriban rendszeresen végigdúlták a fent nevezett nyugati országokat, elrabolva onnan mindent, amit meg lehetett mozdítani, másrészt aligha a genocídium határozott szándékával érkezett az ellenség:

kiirtás helyett inkább kiszorítani akartak minket az általuk korábban elvesztett területekről,

hiszen a Magyar Fejedelemség területe 907-re már megközelítette a mai Ausztria területén lévő Enns folyó vidékét. A magyarok ekkorra felszámolták például a Morva Fejedelemséget, és Moráviát elszakították a Keleti Frank Királyságtól, ami nyilván nem tetszett a frankoknak.

Így aztán a Keleti Frank Birodalomban Gyermek Lajos nevében uralkodó Hatto mainzi érsek, illetve a magyarokkal határos Bajor Hercegséget vezető Luitpold bajor herceg egy szép nagy sereget szedett össze, és megindultak a magyarok ellen. A magyarokat azonban feltehetően nem érte váratlanul a támadás, és bár a források nagyon szűkösek, azt tudni lehet, hogy valóban megsemmisítő győzelmet arattak a nyugati ellenséggel szemben.

Prümi Regino középkori német krónikás például egyetlen mondattal intézi el a csata leírását: „A bajorok összecsaptak a magyarokkal, s nagy mészárlás közben maradtak alul, a csatában maga Liutpold herceg is meghalt.” Ami azt illeti, a csatában a bajor nemesség nagy része odaveszett, fennmaradt például egy frank királyi oklevél az emberveszteségről, de a korabeli egyházi halottaskönyvekből is következtethetünk a nyugati sereg veszteségeire. Ezeket leszámítva ugyanakkor a korabeli, hiteles leírások hiányában sok részletre csak nagyon rizikós becslések és találgatások révén tudunk csak reflektálni, és bár évszázadokkal később egyes humanista történetírók (például Johannes Aventinus) részletesebb leírásokat is szenteltek a csatának,

nem tudhatjuk biztosan, hogy azokba mennyire szüremkedett bele a szerző fantáziája, és mennyiben támaszkodnak valós adatokra.

No de van ám a honfoglalás korából még egy nagy magyar diadal, a bánhidai csata, amelyet a magyarok Szvatopluk morva fejedelemmel szemben vívtak meg, és amelyben a legenda szerint Árpád vezér szintén halálos sebet kapott.

No álljunk csak meg egy percre.

Hogy sebesülhetett meg Árpád vezér két csatában is halálosan? Itt valami gyanús. Ráadásul a bánhidai csatát is 907-re datálják, ami szintén gyanús. Veszprémy László szerint sem túl valószínű, hogy a magyarok ugyanabban az évben vívtak meg két ilyen sorsdöntő ütközetet. Veszprémy inkább arra hajlik, hogy a bánhidai csata – amelyet többek között Feszty Árpád is megörökített – legendája inkább a pozsonyi csata emlékében gyökerezik, hiszen arról ha szűkösen is, de mégis fennmaradtak hiteles történelmi források, míg a másikat lényegében csak legendákból ismerjük.

Feszty Árpád A bánhidai csata című festménye. Vajon a bánhidai csata legendája a pozsonyi csata emlékében gyökerezik?

Ráadásul még az is könnyen előfordulhat, hogy maga Árpád vezér részt sem vett ebben a sorsdöntő ütközetben, nemhogy ott kapott volna halálos sebet.

De a legendák tovább élnek, még akkor is ha nem mindig a valóságot tükrözik, és ez rendben is van így. A pozsonyi csata jelentőségét ez nem teszi zárójelbe,

sok történész szerint ez volt az a győztes ütközet, ami tulajdonképpen lezárta, „szentesítette” a honfoglalást,

és így a magyar állam létrejöttét „Európa szívében”.

Ha ugyan itt van Európa szíve, de ebbe aztán tényleg ne menjünk bele.

És hogy kik és milyen szándékkal akarják eltitkolni előlünk a diadalmas pozsonyi csatát? Nos, erre Veszprémy László sem tudott válaszolni, sőt megjegyezte, hogy a pozsonyi csatánál jobban feldolgozott csatát keresve sem találnánk a magyar történelemben, ő maga például Torma Béla Gyulával közösen egy egész könyvet szentelt a témának 2008-ban Egy elfeledett diadal – A 907. évi pozsonyi csata címmel.

2020-ban a Magyarságkutató Intézet egy csaknem egyórás animációs filmet szentelt a csatának, amely a közvélemény egy részének heves ellenállását váltotta ki a benne szereplő pontatlanságok – ebben is az szerepel például, hogy a nyugati hadsereg a magyarok kiirtásának céljával érkezik –, illetve a kivitelezés minősége miatt.

De a film létezik, mint ahogy a témával foglalkozó könyvek is léteznek: egyáltalán nem úgy tűnik, hogy bárki el akarná hallgatni ezt a fontos magyar győzelmet.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Szavazzrám! Szavazzrám! Szavazzrám!

Fall Sándor

„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”

Megtisztelő-e, hogy Crin Antonescu Székelyföldre látogatott, és ha igen, akkor miért nem?

Varga László Edgár

Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Elmentem az operába, hogy „lássam élve” Tamás Gábort

Sólyom István

Felvirradt a nagy nap, a Svédországban élő kolozsvári származású énekes rajongói újra együtt voltak.

Van-e lövésünk arról, mi a medvehelyzet Romániában?

Sánta Miriám

El kellene dönteni: a medve fontosabb vagy az ember.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Nicușor Dan a Krónikának: ne legyen a magyar közösség a szélsőségesek bűnbakja
Krónika

Nicușor Dan a Krónikának: ne legyen a magyar közösség a szélsőségesek bűnbakja

A romániai államelnök-választás első fordulója előtt a Krónika volt az egyetlen romániai magyar lap, amely interjút készített Nicușor Dannal.

Kell-e tartanunk George Simiontól?
Főtér

Kell-e tartanunk George Simiontól?

Úgy van az, mint volt rég, az a Nap süt ránk rég. Az a Nap és az a Hold, az a szeretőnk, aki volt.

Azonnal elhagyni ezt az országot – figyelmeztet a külügyminisztérium
Székelyhon

Azonnal elhagyni ezt az országot – figyelmeztet a külügyminisztérium

A külügyminisztérium azt tanácsolja a Líbiában tartózkodó román állampolgároknak, hogy a konfliktusok eszkalációja miatt azonnal hagyják el az országot.

Felmérés: annyira fej fej mellett áll Simion és Dan, hogy tökéletesen egyforma a támogatottságuk
Krónika

Felmérés: annyira fej fej mellett áll Simion és Dan, hogy tökéletesen egyforma a támogatottságuk

Teljesen eltűnt a különbség a megismételt elnökválasztás második fordulójába jutott két jelölt, George Simion és Nicușor Dan között, olyannyira, hogy fej-fej mellett, egyenlő támogatottsággal állnak – legalábbis ez áll az AtlasIntel friss felmérésében.

Orbán Viktor arcát felhasználva kampányol George Simion
Székelyhon

Orbán Viktor arcát felhasználva kampányol George Simion

Magyarország miniszterelnökének arcát és nevét felhasználva próbálja növelni népszerűségét az államelnök-választás második fordulója előtt George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) államfőjelöltje.

// még több főtér.ro
A vers által egyre mélyebben ismerünk önmagunkra
2025. április 15., kedd

A vers által egyre mélyebben ismerünk önmagunkra

Sajátos Erdély-tapasztalat, közösségi felelősség, angol romantika és Balassi-kard. József Attila nyelvi öröksége, mágikus ritmusok. Hogyan aránylik Kolozsvárhoz a mindenség? László Noémi költővel Visky András beszélgetett a magyar költészet napján.

A vers által egyre mélyebben ismerünk önmagunkra
2025. április 15., kedd

A vers által egyre mélyebben ismerünk önmagunkra

Sajátos Erdély-tapasztalat, közösségi felelősség, angol romantika és Balassi-kard. József Attila nyelvi öröksége, mágikus ritmusok. Hogyan aránylik Kolozsvárhoz a mindenség? László Noémi költővel Visky András beszélgetett a magyar költészet napján.

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek
2025. április 07., hétfő

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek
2025. április 07., hétfő

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

Különvélemény

Szavazzrám! Szavazzrám! Szavazzrám!

Fall Sándor

„Ön nézte az elnökjelöltek vitáját a televízióban? Én igen, és hosszú ideig az volt az egyetlen, ami megragadott benne, hogy a jelen levő három elnökjelölt közül kettőnek milyen vakítóan égszínkék szeme van.”

Megtisztelő-e, hogy Crin Antonescu Székelyföldre látogatott, és ha igen, akkor miért nem?

Varga László Edgár

Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Elmentem az operába, hogy „lássam élve” Tamás Gábort

Sólyom István

Felvirradt a nagy nap, a Svédországban élő kolozsvári származású énekes rajongói újra együtt voltak.

Van-e lövésünk arról, mi a medvehelyzet Romániában?

Sánta Miriám

El kellene dönteni: a medve fontosabb vagy az ember.

// HIRDETÉS