// 2026. november 16., hétfő // Ödön
vegyesen

De ki akarja elhallgatni előlünk a pozsonyi csatában aratott magyar diadalt, és hol kapott halálos sebet Árpád vezér?

// HIRDETÉS

A pozsonyi csata 907 júliusának elején egy vélhetően több napig elhúzódó ütközet volt a Keleti Frank Királyság és a pogány Magyar Fejedelemség erői között, ami a magyarok győzelmével ért véget. De számos kérdés azóta is megválaszolatlan maradt a csata körülményeit illetően.

A pozsonyi csata a magyarok világraszóló diadala, amelyben eleink egy hatalmas nyugati hadsereggel szemben győzedelmeskedtek, és így gyakorlatilag szentesítették a honfoglalást, ám ennek a csatának a dicső emlékét gonosz emberek el akarják titkolni előlünk – nagyjából ilyen és ehhez hasonló összeesküvés-elméletek keringenek már legalább bő két évtizede a 907. évi pozsonyi csatáról. Hogy miért, kik akarják előlünk eltitkolni a dicső múltat, az nem mindig teljesen világos.

Nem véletlen, hogy Veszprémy László budapesti hadtörténész a kolozsvári Korunk Akadémia Összeesküvés-elméletek a magyar történelemben című új sorozatának nyitóelőadását éppen a Pozsonyi csatáról, és az azzal kapcsolatos ellentmondásos nézetekről tartotta. A pozsonyi csata 2007-ben, az 1100. évforduló kapcsán került újra a figyelem középpontjába. Novák Előd, a korábban Jobbik, ma Mi Hazánk alelnöke még egy országgyűlési felszólalást is szentelt 2010-ben a csatának, illetve az állítólagos elhallgatásának, azt kifogásolta többek között, hogy

miért nem tanítják az iskolában ezt a nagy magyar diadalt, illetve miért nincsenek állami megemlékezések a csata évfordulóján.

Ebben a tíz évvel később kelt Facebook-bejegyzésében gyakorlatilag megismétli az akkori állításait:

„Árpád nagyfejedelmünk 907. július 7-én adta vissza lelkét, győztes csata megvívása közben érte a halál, ahogy három fiát is. Népünkre 12 évvel a honfoglalás után nyugatról tört rá az ellenség. A német-római hordák Lajos király parancsára a magyarok kiirtásának céljával özönlöttek földünkre a Dunánál” – írja, és itt máris felbukkan az első – feltehetően – téveszme a csatával kapcsolatban,

miszerint Árpád vezér ebben a győztes csatában sebesült volna meg halálosan.

Holott Veszprémy óvatosan megjegyzi: azt sem tudjuk biztosan, hogy Árpád egyáltalán részt vett-e a Keleti Frank Királyság hadseregével szemben megvívott csatában. A történész szerint sokkal valószínűbb, hogy ekkor már Árpád túl idős volt ahhoz, hogy maga is harcoljon, sőt az is könnyen elképzelhető, hogy már a korábbi években elhunyt.

A másik, sok vitát kiváltó nézet pedig éppen az, hogy a Novák által „német-római hordákként” emlegetett frankok és bajorok

„a magyarok kiirtásának céljával” érkeztek.

„A magyar állam – ekkor még nem királyság – megalakulását, megerősödését a nyugati országok vezetői gyűlölködve nézték, és az új szomszéd megsemmisítését tűzték ki célul” – írja ugyanabban a bejegyzésben Novák. Nos egyrészt ebben a gyűlölködésben talán némiképp közrejátszhatott az is, hogy a magyarok akkoriban rendszeresen végigdúlták a fent nevezett nyugati országokat, elrabolva onnan mindent, amit meg lehetett mozdítani, másrészt aligha a genocídium határozott szándékával érkezett az ellenség:

kiirtás helyett inkább kiszorítani akartak minket az általuk korábban elvesztett területekről,

hiszen a Magyar Fejedelemség területe 907-re már megközelítette a mai Ausztria területén lévő Enns folyó vidékét. A magyarok ekkorra felszámolták például a Morva Fejedelemséget, és Moráviát elszakították a Keleti Frank Királyságtól, ami nyilván nem tetszett a frankoknak.

Így aztán a Keleti Frank Birodalomban Gyermek Lajos nevében uralkodó Hatto mainzi érsek, illetve a magyarokkal határos Bajor Hercegséget vezető Luitpold bajor herceg egy szép nagy sereget szedett össze, és megindultak a magyarok ellen. A magyarokat azonban feltehetően nem érte váratlanul a támadás, és bár a források nagyon szűkösek, azt tudni lehet, hogy valóban megsemmisítő győzelmet arattak a nyugati ellenséggel szemben.

Prümi Regino középkori német krónikás például egyetlen mondattal intézi el a csata leírását: „A bajorok összecsaptak a magyarokkal, s nagy mészárlás közben maradtak alul, a csatában maga Liutpold herceg is meghalt.” Ami azt illeti, a csatában a bajor nemesség nagy része odaveszett, fennmaradt például egy frank királyi oklevél az emberveszteségről, de a korabeli egyházi halottaskönyvekből is következtethetünk a nyugati sereg veszteségeire. Ezeket leszámítva ugyanakkor a korabeli, hiteles leírások hiányában sok részletre csak nagyon rizikós becslések és találgatások révén tudunk csak reflektálni, és bár évszázadokkal később egyes humanista történetírók (például Johannes Aventinus) részletesebb leírásokat is szenteltek a csatának,

nem tudhatjuk biztosan, hogy azokba mennyire szüremkedett bele a szerző fantáziája, és mennyiben támaszkodnak valós adatokra.

No de van ám a honfoglalás korából még egy nagy magyar diadal, a bánhidai csata, amelyet a magyarok Szvatopluk morva fejedelemmel szemben vívtak meg, és amelyben a legenda szerint Árpád vezér szintén halálos sebet kapott.

No álljunk csak meg egy percre.

Hogy sebesülhetett meg Árpád vezér két csatában is halálosan? Itt valami gyanús. Ráadásul a bánhidai csatát is 907-re datálják, ami szintén gyanús. Veszprémy László szerint sem túl valószínű, hogy a magyarok ugyanabban az évben vívtak meg két ilyen sorsdöntő ütközetet. Veszprémy inkább arra hajlik, hogy a bánhidai csata – amelyet többek között Feszty Árpád is megörökített – legendája inkább a pozsonyi csata emlékében gyökerezik, hiszen arról ha szűkösen is, de mégis fennmaradtak hiteles történelmi források, míg a másikat lényegében csak legendákból ismerjük.

Feszty Árpád A bánhidai csata című festménye. Vajon a bánhidai csata legendája a pozsonyi csata emlékében gyökerezik?

Ráadásul még az is könnyen előfordulhat, hogy maga Árpád vezér részt sem vett ebben a sorsdöntő ütközetben, nemhogy ott kapott volna halálos sebet.

De a legendák tovább élnek, még akkor is ha nem mindig a valóságot tükrözik, és ez rendben is van így. A pozsonyi csata jelentőségét ez nem teszi zárójelbe,

sok történész szerint ez volt az a győztes ütközet, ami tulajdonképpen lezárta, „szentesítette” a honfoglalást,

és így a magyar állam létrejöttét „Európa szívében”.

Ha ugyan itt van Európa szíve, de ebbe aztán tényleg ne menjünk bele.

És hogy kik és milyen szándékkal akarják eltitkolni előlünk a diadalmas pozsonyi csatát? Nos, erre Veszprémy László sem tudott válaszolni, sőt megjegyezte, hogy a pozsonyi csatánál jobban feldolgozott csatát keresve sem találnánk a magyar történelemben, ő maga például Torma Béla Gyulával közösen egy egész könyvet szentelt a témának 2008-ban Egy elfeledett diadal – A 907. évi pozsonyi csata címmel.

2020-ban a Magyarságkutató Intézet egy csaknem egyórás animációs filmet szentelt a csatának, amely a közvélemény egy részének heves ellenállását váltotta ki a benne szereplő pontatlanságok – ebben is az szerepel például, hogy a nyugati hadsereg a magyarok kiirtásának céljával érkezik –, illetve a kivitelezés minősége miatt.

De a film létezik, mint ahogy a témával foglalkozó könyvek is léteznek: egyáltalán nem úgy tűnik, hogy bárki el akarná hallgatni ezt a fontos magyar győzelmet.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!
Főtér

Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!

Továbbá: alig érkezett meg Ursula von der Leyen Romániába, a vérnackó George Simion máris elküldte a fenébe. És két szakszervezeti főnök háztartási gépeket vásárolt magának… a szindikátusi kasszából.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme
Főtér

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme

A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval
Székelyhon

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval

Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.

Fritz egyetért azzal, hogy megyéket kell összevonni, egy RMDSZ-es vezető alternatívát javasol a közigazgatási reformra
Krónika

Fritz egyetért azzal, hogy megyéket kell összevonni, egy RMDSZ-es vezető alternatívát javasol a közigazgatási reformra

Egyetért Dominic Fritz, az USR elnöke a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatával, miszerint a közigazgatási reform során nem csupán a kis települések számát kell összevonások révén csökkenteni, hanem a megyékét is.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS