// 2025. szeptember 18., csütörtök // Diána
vegyesen

De ki akarja elhallgatni előlünk a pozsonyi csatában aratott magyar diadalt, és hol kapott halálos sebet Árpád vezér?

// HIRDETÉS

A pozsonyi csata 907 júliusának elején egy vélhetően több napig elhúzódó ütközet volt a Keleti Frank Királyság és a pogány Magyar Fejedelemség erői között, ami a magyarok győzelmével ért véget. De számos kérdés azóta is megválaszolatlan maradt a csata körülményeit illetően.

A pozsonyi csata a magyarok világraszóló diadala, amelyben eleink egy hatalmas nyugati hadsereggel szemben győzedelmeskedtek, és így gyakorlatilag szentesítették a honfoglalást, ám ennek a csatának a dicső emlékét gonosz emberek el akarják titkolni előlünk – nagyjából ilyen és ehhez hasonló összeesküvés-elméletek keringenek már legalább bő két évtizede a 907. évi pozsonyi csatáról. Hogy miért, kik akarják előlünk eltitkolni a dicső múltat, az nem mindig teljesen világos.

Nem véletlen, hogy Veszprémy László budapesti hadtörténész a kolozsvári Korunk Akadémia Összeesküvés-elméletek a magyar történelemben című új sorozatának nyitóelőadását éppen a Pozsonyi csatáról, és az azzal kapcsolatos ellentmondásos nézetekről tartotta. A pozsonyi csata 2007-ben, az 1100. évforduló kapcsán került újra a figyelem középpontjába. Novák Előd, a korábban Jobbik, ma Mi Hazánk alelnöke még egy országgyűlési felszólalást is szentelt 2010-ben a csatának, illetve az állítólagos elhallgatásának, azt kifogásolta többek között, hogy

miért nem tanítják az iskolában ezt a nagy magyar diadalt, illetve miért nincsenek állami megemlékezések a csata évfordulóján.

Ebben a tíz évvel később kelt Facebook-bejegyzésében gyakorlatilag megismétli az akkori állításait:

„Árpád nagyfejedelmünk 907. július 7-én adta vissza lelkét, győztes csata megvívása közben érte a halál, ahogy három fiát is. Népünkre 12 évvel a honfoglalás után nyugatról tört rá az ellenség. A német-római hordák Lajos király parancsára a magyarok kiirtásának céljával özönlöttek földünkre a Dunánál” – írja, és itt máris felbukkan az első – feltehetően – téveszme a csatával kapcsolatban,

miszerint Árpád vezér ebben a győztes csatában sebesült volna meg halálosan.

Holott Veszprémy óvatosan megjegyzi: azt sem tudjuk biztosan, hogy Árpád egyáltalán részt vett-e a Keleti Frank Királyság hadseregével szemben megvívott csatában. A történész szerint sokkal valószínűbb, hogy ekkor már Árpád túl idős volt ahhoz, hogy maga is harcoljon, sőt az is könnyen elképzelhető, hogy már a korábbi években elhunyt.

A másik, sok vitát kiváltó nézet pedig éppen az, hogy a Novák által „német-római hordákként” emlegetett frankok és bajorok

„a magyarok kiirtásának céljával” érkeztek.

„A magyar állam – ekkor még nem királyság – megalakulását, megerősödését a nyugati országok vezetői gyűlölködve nézték, és az új szomszéd megsemmisítését tűzték ki célul” – írja ugyanabban a bejegyzésben Novák. Nos egyrészt ebben a gyűlölködésben talán némiképp közrejátszhatott az is, hogy a magyarok akkoriban rendszeresen végigdúlták a fent nevezett nyugati országokat, elrabolva onnan mindent, amit meg lehetett mozdítani, másrészt aligha a genocídium határozott szándékával érkezett az ellenség:

kiirtás helyett inkább kiszorítani akartak minket az általuk korábban elvesztett területekről,

hiszen a Magyar Fejedelemség területe 907-re már megközelítette a mai Ausztria területén lévő Enns folyó vidékét. A magyarok ekkorra felszámolták például a Morva Fejedelemséget, és Moráviát elszakították a Keleti Frank Királyságtól, ami nyilván nem tetszett a frankoknak.

Így aztán a Keleti Frank Birodalomban Gyermek Lajos nevében uralkodó Hatto mainzi érsek, illetve a magyarokkal határos Bajor Hercegséget vezető Luitpold bajor herceg egy szép nagy sereget szedett össze, és megindultak a magyarok ellen. A magyarokat azonban feltehetően nem érte váratlanul a támadás, és bár a források nagyon szűkösek, azt tudni lehet, hogy valóban megsemmisítő győzelmet arattak a nyugati ellenséggel szemben.

Prümi Regino középkori német krónikás például egyetlen mondattal intézi el a csata leírását: „A bajorok összecsaptak a magyarokkal, s nagy mészárlás közben maradtak alul, a csatában maga Liutpold herceg is meghalt.” Ami azt illeti, a csatában a bajor nemesség nagy része odaveszett, fennmaradt például egy frank királyi oklevél az emberveszteségről, de a korabeli egyházi halottaskönyvekből is következtethetünk a nyugati sereg veszteségeire. Ezeket leszámítva ugyanakkor a korabeli, hiteles leírások hiányában sok részletre csak nagyon rizikós becslések és találgatások révén tudunk csak reflektálni, és bár évszázadokkal később egyes humanista történetírók (például Johannes Aventinus) részletesebb leírásokat is szenteltek a csatának,

nem tudhatjuk biztosan, hogy azokba mennyire szüremkedett bele a szerző fantáziája, és mennyiben támaszkodnak valós adatokra.

No de van ám a honfoglalás korából még egy nagy magyar diadal, a bánhidai csata, amelyet a magyarok Szvatopluk morva fejedelemmel szemben vívtak meg, és amelyben a legenda szerint Árpád vezér szintén halálos sebet kapott.

No álljunk csak meg egy percre.

Hogy sebesülhetett meg Árpád vezér két csatában is halálosan? Itt valami gyanús. Ráadásul a bánhidai csatát is 907-re datálják, ami szintén gyanús. Veszprémy László szerint sem túl valószínű, hogy a magyarok ugyanabban az évben vívtak meg két ilyen sorsdöntő ütközetet. Veszprémy inkább arra hajlik, hogy a bánhidai csata – amelyet többek között Feszty Árpád is megörökített – legendája inkább a pozsonyi csata emlékében gyökerezik, hiszen arról ha szűkösen is, de mégis fennmaradtak hiteles történelmi források, míg a másikat lényegében csak legendákból ismerjük.

Feszty Árpád A bánhidai csata című festménye. Vajon a bánhidai csata legendája a pozsonyi csata emlékében gyökerezik?

Ráadásul még az is könnyen előfordulhat, hogy maga Árpád vezér részt sem vett ebben a sorsdöntő ütközetben, nemhogy ott kapott volna halálos sebet.

De a legendák tovább élnek, még akkor is ha nem mindig a valóságot tükrözik, és ez rendben is van így. A pozsonyi csata jelentőségét ez nem teszi zárójelbe,

sok történész szerint ez volt az a győztes ütközet, ami tulajdonképpen lezárta, „szentesítette” a honfoglalást,

és így a magyar állam létrejöttét „Európa szívében”.

Ha ugyan itt van Európa szíve, de ebbe aztán tényleg ne menjünk bele.

És hogy kik és milyen szándékkal akarják eltitkolni előlünk a diadalmas pozsonyi csatát? Nos, erre Veszprémy László sem tudott válaszolni, sőt megjegyezte, hogy a pozsonyi csatánál jobban feldolgozott csatát keresve sem találnánk a magyar történelemben, ő maga például Torma Béla Gyulával közösen egy egész könyvet szentelt a témának 2008-ban Egy elfeledett diadal – A 907. évi pozsonyi csata címmel.

2020-ban a Magyarságkutató Intézet egy csaknem egyórás animációs filmet szentelt a csatának, amely a közvélemény egy részének heves ellenállását váltotta ki a benne szereplő pontatlanságok – ebben is az szerepel például, hogy a nyugati hadsereg a magyarok kiirtásának céljával érkezik –, illetve a kivitelezés minősége miatt.

De a film létezik, mint ahogy a témával foglalkozó könyvek is léteznek: egyáltalán nem úgy tűnik, hogy bárki el akarná hallgatni ezt a fontos magyar győzelmet.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Gyula és Rózsika a Hójába mennek nyaralni

Sánta Miriám

Nem elég a miccs. Otthon marad a sütő. Hova fér be a kenyér? Erdő szélén nagy a kedv...

Anticikk az antiolvasásról, az antiéletről és arról, amiben vagyunk (nyakig)

Fall Sándor

Van néhány perce? Na jöjjön, mert fontos dolgokat akarok magával megbeszélni.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rakonczay Gábor: A létezés önmagában elég menő dolog

Sólyom István

Az Atlanti-óceánt kétszer is egyedül átkenuzó extrém-sportoló kolozsvári előadásán jártunk.

Szőrök, tüskék, szivattyúk – a húsevő növények táplálkozási technikái lenyűgözők és ijesztők

Sánta Miriám

Megnéztük a húsevő növények kiállítását a kolozsvári botanikus kertben.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Önnek tetszik a posta új logója? Mindegy, ilyen lesz… – hírek pénteken
Főtér

Önnek tetszik a posta új logója? Mindegy, ilyen lesz… – hírek pénteken

A parlament folyosóin menekült a riporter kérdései elől a luxus Mercit vezető képviselő. Az erdélyi tájakat népszerűsítő Charlie Ottley állampolgársági dossziéját öt éve tologatják a hivatalokban.

„Nemzetbiztonsági aggályok”: újabb romániai magyar beruházást hiúsítana meg a volt román energiaügyi miniszter
Krónika

„Nemzetbiztonsági aggályok”: újabb romániai magyar beruházást hiúsítana meg a volt román energiaügyi miniszter

Miután az akadékoskodása miatt egyelőre kútba esett az E.On romániai érdekeltségeinek a magyar MVM általi átvétele, Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter most azt akadályozná meg, hogy a Napolact tejfeldolgozó a Bonafarm tulajdonába kerüljön.

Súlyos állapotban van egy Maros megyei medvetámadás áldozata – az optimálisnál hatszor több medve él a megyében
Főtér

Súlyos állapotban van egy Maros megyei medvetámadás áldozata – az optimálisnál hatszor több medve él a megyében

A kormány október 1-jétől eltörölné az alapélelmiszerek árrésplafonját, ez pedig újabb drágulásokhoz vezethet. Craiován egy ember meghalt, négyen megsebesültek egy utcai tömegverekedésben. Hírek szombaton.

Előkerült az áprilisban eltűnt háromszéki fiatal lány
Székelyhon

Előkerült az áprilisban eltűnt háromszéki fiatal lány

Megtalálta a rendőrség azt a kézdivásárhelyi 16 éves lányt, akinek eltűnéséről még április 11-én értesítették a rendőrséget, de mindeddig nem tudták, hol lehet.

Nyugati titkosszolgálati akció áll a lengyel és a román drónincidensek mögött egy orosz illetékes szerint
Krónika

Nyugati titkosszolgálati akció áll a lengyel és a román drónincidensek mögött egy orosz illetékes szerint

Az MI6, azaz a brit külföldi hírszerzés műve lehetett a szerdai lengyelországi dróntámadás, valamint az, hogy szombaton egy orosz drón belépett Románia légterébe – legalábbis ezt állítja egy orosz illetékes.

Fényes nappal ment be a medve Székelyudvarhelyre, órákba került elkergetni
Székelyhon

Fényes nappal ment be a medve Székelyudvarhelyre, órákba került elkergetni

Fényes nappal ment be a medve a székelyudvarhelyi háztartások közé, ezért hétfőn este lezárták a Rét utcát. Két órát tartott, amire sikerült elkergetni a nagyvadat. A hatóságok munkáját nehezítette, hogy egy bokros területen bújt el a medve.

// még több főtér.ro
Mérgező növényeink – szépek, de figyelmeztetnek
2025. szeptember 10., szerda

Mérgező növényeink – szépek, de figyelmeztetnek

Noha Erdély-szerte szedhetünk ehető vadnövényeket, ezeket egészen biztosan nem szedhetjük le, ha kedves az életünk. Mérgező növényeink csodálatra méltók, ezért hagyjuk őket a helyükön, alább viszont olvashatunk róluk néhány érdekességet.

Mérgező növényeink – szépek, de figyelmeztetnek
2025. szeptember 10., szerda

Mérgező növényeink – szépek, de figyelmeztetnek

Noha Erdély-szerte szedhetünk ehető vadnövényeket, ezeket egészen biztosan nem szedhetjük le, ha kedves az életünk. Mérgező növényeink csodálatra méltók, ezért hagyjuk őket a helyükön, alább viszont olvashatunk róluk néhány érdekességet.

„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”
2025. szeptember 03., szerda

„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”

A mentőakciók során nem a mentőcsapat a főszereplő, hanem az, akit megmentünk és hazaviszünk – vallja Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat vezetője.

„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”
2025. szeptember 03., szerda

„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”

A mentőakciók során nem a mentőcsapat a főszereplő, hanem az, akit megmentünk és hazaviszünk – vallja Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat vezetője.

Különvélemény

Gyula és Rózsika a Hójába mennek nyaralni

Sánta Miriám

Nem elég a miccs. Otthon marad a sütő. Hova fér be a kenyér? Erdő szélén nagy a kedv...

Anticikk az antiolvasásról, az antiéletről és arról, amiben vagyunk (nyakig)

Fall Sándor

Van néhány perce? Na jöjjön, mert fontos dolgokat akarok magával megbeszélni.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rakonczay Gábor: A létezés önmagában elég menő dolog

Sólyom István

Az Atlanti-óceánt kétszer is egyedül átkenuzó extrém-sportoló kolozsvári előadásán jártunk.

Szőrök, tüskék, szivattyúk – a húsevő növények táplálkozási technikái lenyűgözők és ijesztők

Sánta Miriám

Megnéztük a húsevő növények kiállítását a kolozsvári botanikus kertben.

// HIRDETÉS