Csúcsra ért a csíki foci

Már április végén matematikailag is biztossá vált, hogy az FK Csíkszereda először jut fel a román labdarúgás élvonalába, a Szuperligába. A történelmi siker bénítóan hatott, hisz a másodosztályú rájátszást márciusban még toronymagasan vezető székelyföldi csapat április 8-a óta nem nyert mérkőzést. Így az utolsó forduló előtt a Bukaresti Steaua és a FC Argeș is megelőzik az Ilyés Róbert vezette együttest, amely csak a két közvetlen riválisa veresége esetén fejezhetné be az első helyen a bajnokságot.

Mivel az is kiderült, hogy a másik egyenesági feljutó a FC Argeș lesz, ezért különösebb tétjük nem volt már a hátralévő mérkőzéseknek. Ha viszont azt nézzük, hogy az idény jelentős részében csak távcsővel nézte a mezőny a csíkiak hátát, kissé savanyú maradna a szájíz, ha a harmadik helyen végeznének. Ettől eltekintve, rendkívüli dolog van készülőben: amennyiben a Sepsi OSK kiharcolja hétvégén a bennmaradást, két székelyföldi klub indulhat egyszerre az első osztályban, amire korábban nem volt példa. A két klub első ligás szereplése egy egészséges rivalizálást teremthet különleges hangulatú székely rangadókkal.

Bárhogy is végződjön tehát a bajnokság a Csíkszereda számára, a megsüvegelendő teljesítmény nagyszerűségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A csapat 2019-ben jutott fel a másodosztályba, és öt év után máris a Szuperligában találta magát, ahová már egy évvel ezelőtt is jó esélye volt feljutni, ám akkor még alulmaradt (0-2 és 0-0) a Bukaresti Dinamo elleni osztályozón.

Azt FK Csíkszereda április közepén bemutatott 2024-es pénzügyi beszámolójából kiderül, hogy a bevételek 8,6 millió eurót tettek ki, ami egy szinten mozog a Szuperliga rájátszásában érdekelt Kolozsvári U bevételeivel, messze maga mögé utasítva több első ligás egyesületet is.

A csapat mögött marad ebben a mutatóban az FC Botoșani (5,95 millió euró), az Aradi UTA (5,95 millió euró), az Oțelul Galați (5,6 millió euró), a Petrolul Ploiești (4,9 millió euró), a Gloria Buzău (3,65 millió euró) és az Unirea Slobozia (2,4 millió euró). A másodosztályban szereplő riválisok is elmaradnak ezen a téren: a FC Argeș 3,35 millió euró, a CSM Reșița 1,8 millió euró, míg a Steaua București 1,6 millió euró bevételt tudhatott magáénak 2024-ben.

Az elmúlt két évben ráadásul összesen 16,3 millió eurós bevételt könyvelhetett el az FK Csíkszereda, amelynek az 1400 férőhelyesre bővített, felújított stadionját 2022-ben adták át, akárcsak a csapat új sportbázisát is. A sportparkban játssza bajnoki mérkőzéseit az FK Csíkszereda első osztályú női csapata.

A rendezett anyagi háttér, az átgondolt sportszakmai stratégia mit sem érne a tudatosan felépített utánpótlásrendszer nélkül. A férfi és a női utánpótláscsapatok valamennyi korosztályos bajnokságban szerepelnek, akárcsak a Székelyföld Labdarúgó Bajnokságban, amely az U7-től az U17-es korosztályig nyújt versenyzési lehetőséget. Az akadémiai modell ugyanakkor nemcsak a tehetségek felkutatására és kinevelésére fókuszál, hanem a játékosok komplex fejlesztésére is, amely hosszú távon biztosíthatja a klub saját nevelésű, versenyképes játékosainak folyamatos beépítését az első csapatba.

Az FK Csíkszereda szakmai infrastrukturális bázisa a Székelyföld Labdarúgó Akadémia (SZLA),

amely 2013-ban jött létre a magyarországi Puskás Akadémia FC-vel partnerségben. Az SZLA központja Csíkszeredában található, de 16 alközpontja működik Erdély szerte. Földrajzilag Székelyföldtől a legtávolabb eső centrumok Nagyváradon, Kolozsváron, és a szilágysági Krasznán működnek. Az SZLA 2023-ban a második helyen végzett a Román Labdarúgó-szövetség (FRF) akadémiai rangsorában, ami jól tükrözi az akadémián zajló színvonalas sportszakmai munkát.

Az FK Csíkszereda játékospolitikája a helyi és régiós tehetségek kinevelésére, valamint a magyarországi és nemzetközi kapcsolatok kiaknázására épül. A saját nevelésű, székelyföldi és erdélyi fiatalokra mellett, tapasztalt magyarországi és külföldi játékosokkal egészül ki a csapat, amelyben több korábbi NB I-es magyar labdarúgó (pl. Babati Benjamin, Hegedűs János, Kelemen Dávid, Szilágyi Szabolcs, Torvund Alexander) is játszik.

De említhetjük a magyar állampolgárságot szerzett Raul Palmeșt, aki a Budapesti Honvédban nevelkedett, Francisco Anderson Ceará brazil középpályást, aki a neves Santos FC neveltje, vagy Soufiane Jebari, barcelonai születésű, marokkói-spanyol kettős állampolgárt, aki 2017 óta meghatározó tagja a csapatnak. A keretből kilenc játékosnak van érintettsége a magyar labdarúgással, a csapat magyar identitása a romániai ultrák egy részében kelthet kiszámítható ellenérzéseket.

A stabil kerettel, és a kiegyensúlyozott, jól szervezett játékkal az FK Csíkszereda dominálni tudta a második ligát, ám a Szuperliga tempója, a fizikai igénybevétel és technikai színvonala jelentősen magasabb, mint a másodosztályé.

A homogén, összeszokott keret mellett a sikeres támadójáték is segítheti a csapatot, hisz a másodosztályban 40 meccsen 61 gólt szereztek (1,53 gól/meccs), ami kiemelkedő támadópotenciált jelez. A házi gólkirály Jozef Dolný 16 góllal. A kiváló támadójátékhoz jó védekezés is társul, volt periódus, amikor 17 mérkőzésen nem kaptak gólt.

Kihívást jelent ugyanakkor, hogy az első osztályban debütáló újonc csapatokhoz hasonlóan a játékosok többsége most először szerepel majd az élvonalban, ami a szezon elején hullámzó teljesítményt eredményezhet. A Szuperliga színvonalához várhatóan több poszton is minőségi erősítésre lesz szükség, különösen a védelemben és a középpályán, ha fel akarják venni a versenyt az olyan rutinos, nagy múltú csapatokkal, mint a FCSB, a Kolozsvári CFR, a Rapid, a Dinamo, a Kolozsvári U, vagy az Universitatea Craiova, amelyek sokkal nagyobb költségvetéssel, tapasztalattal, és erősebb játékosállománnyal rendelkeznek.

Ezek alapján a piros-feketék elsődleges célja a bennmaradás lehet, amit a stabil gazdasági háttér, a magas színvonalú szakmai munka és a szurkolói lelkesedés, támogatás segíthet elérni. Az újoncok számára jellemzően az első év a legnehezebb, de a csapat jelenlegi szervezettsége, és a feljutás során mutatott teljesítménye alapján reális esély mutatkozik arra, hogy elkerüljék a kiesést, különösen, ha sikerül néhány rutinos, élvonalbeli tapasztalattal rendelkező játékossal megerősíteni a keretet. A középmezőny elérése nagy bravúr lenne, de a bennmaradás jó eséllyel teljesíthető célkitűzés, ha a klub folytatja a tudatos építkezést, és alkalmazkodni tud a Szuperliga követelményeihez.

A Csíkszereda feljutása a Szuperligába nem csak sporttörténeti esemény, egyben jelentős szimbolikus értékkel is bír az erdélyi magyar közösség számára. Ez az első alkalom, hogy egy túlnyomórészt magyar kötődésű csapat ilyen magas szinten képviselheti a romániai magyarságot a román futball elitjében.

Itt adja magát a jégkoronggal való párhuzam, hisz a város hokicsapata, a Sportklub is hasonló szerepet tölt be. Egy olyan identitáshordozó intézmény, amely nemcsak sportsikereket szállít, hanem kulturális és szimbolikus jelentéssel is bír. A román jégkorongot hosszú évtizedek óta meghatározó együttes a helyi magyarság számára önazonossági pontként is szolgál, ugyanúgy, ahogy most a román Szuperligában szereplő helyi focicsapat is hangsúlyos identitásformáló tényezővé válhat.

A labdarúgás ugyanakkor sokkal nagyobb társadalmi és médiafigyelmet kap, mint a jégkorong, így a fociszakmai vonatkozásokon túl a feljutás tétje és hatása is ezzel arányos lehet. Az első osztályú szereplés lehetőséget ad arra, hogy a romániai magyar közösség heti rendszerességgel megmutathassa magát a legnépszerűbb sportágon keresztül az országos médiatérben, akárcsak a Sepsi OSK, amely hasonló jelentőséggel bír.

Az FK Csíkszereda filozófiájának centrumában a magyar nemzeti identitás áll, a csapat hivatalos közleményeiben is fontos a magyar nyelvű tájékoztatás. Szondy Zoltán klubelnök többször is hangsúlyozta, hogy elsődleges feladatuknak a magyar utánpótlás kinevelését tartják, és céljuk, hogy egy a Székelyföldön nevelkedett játékos debütáljon a magyar nemzeti tizenegyben. Összességében a klub magyar identitásra épülő stratégiája jól illeszthető a Sepsi OSK-hoz hasonló modellhez, de egyben vitákat is szül a román futballkörnyezetben.

Míg a jégkorongban mára tartalmát vesztette a sportvetélkedést övező, egy időben központilag is hevített etnikai feszültség, kialakult a sportszakmai tisztelet és rivalizálás, amely képes volt túllépni ezeken sérelmeken, addig

a labdarúgásban ez a dimenzió jóval élőbb és érzékenyebb maradt.

Ennek egyik oka, hogy a futball Romániában sokkal nagyobb tömegeket mozgat meg, szimbolikus terepe a román nemzeti önkifejezésnek is, így a nemzeti kisebbségi jelenlét is intenzívebb reakciókat generálhat.

A Sepsi OSK példája jól mutatja, hogy a magyar kötődésű klubok milyen előítéletekkel, időnként nyílt magyarellenességgel találkoznak a stadionokban és a közbeszédben, és kapott ebből ízelítőt az FK Csíkszereda is. Legutóbb április elején, amikor a Steaua szurkolói Csíkszeredába tartva letörték a csíkszentkirályi turulmadaras emlékműre kitűzött székely zászlót.

Ezután a Mikó-vár előtti téren kifeszített molinóval üzentek a székelyföldi magyaroknak, akiknek felrótták, hogy aljas területi követeléseket fogalmaznak meg, miközben éhen halnak. A fővárosi ultrák a mérkőzés alatt is botrányosan viselkedtek, folyamatosan szidalmazva a romániai magyarságot és Magyarországot. Az első ligában szereplő riválisok, mint a FCSB, a Bukaresti Dinamo, a Bukaresti Rapid, a Kolozsvári U jóval nagyobb létszámú és hangú szurkolótábora sem fog kesztyűs kézzel bánni a csíkiakkal, akiknek minden eddiginél nagyobb nyomással is számolniuk kell, és nemcsak a pályán, hanem azon kívül is.

Az FK Csíkszereda feljutása várhatóan új helyzeteket teremt nemcsak a pályán, hanem azon kívül is. A csapat szereplése az élvonalban fokozott figyelmet vonhat maga után a szurkolói közösségek részéről, a nagyobb, fővárosi ultracsoportok irányából, ahogy azt korábban a Sepsi OSK is megtapasztalhatta. A kihívások így nem csupán sportszakmaiak, hanem társadalmi és kommunikációs természetűek is, nem beszélve arról, hogy ha rendszeresen több ezres szurkolói csoportok teszik tiszteletüket Csíkszeredában, az alaposan felbolygathatja a megyeszékhely hétköznapjait.