// 2026. augusztus 24., hétfő // Bertalan

„Más korokban lehet, hogy akasztófa-készítő lettem volna”

// HIRDETÉS

Hangszerkészítőként és -restaurátorként fával dolgozik, de papírral is, hisz költő, író – de mindenekelőtt életművész. Ő Márkus Barbarossa János.

Azt, hogy életművész, inkább ő szokta mondani magáról, nem mások róla, mert ez a szó közkeletű használatban léhűtőt jelent, akiről nem tudni, miből él, mégis mindig van pénze – vezeti fel László Noémi moderátor Márkus János estjét, akit a védjegyévé vált hosszú rőt szakálla okán többnyire Barbarossaként ismernek. Márkusra azonban nem áll ez a meghatározás, hiszen sokan tudják róla, hogy a patinás bécsi aukciósház, a Dorotheum szakértője, hírneves hangszer-restaurátor és hangszerkészítő mester.

Az életművészet az ő felfogásában azt jelenti, hogy az élet: művészet, de ez fordítva is igaz, a művészet is élet, bár néha „maximális szart is produkál”. Aki így gondolkodik – fejtegeti Márkus –, az maga szabja meg „saját káoszának rendjét”, nem hagyja azt a véletlenre.

„Semmit sem kell, csupáncsak meghalni”

– idézi egy korábbi maximáját beszélgetőtársa. Ő maga ennek szellemében próbált élni mindig, ezt jelzi az is, hogy már egészen korán sajátos viszonya alakult ki az oktatási intézmények kötött rendjével szemben, tudását nem annyira a tanulás bevett, intézményes útján szerezte, inkább – a reneszánsz emberideált követve – tanoncként, inasként elleste a különböző mesterektől.

Márkus Barbarossa János és László Noémi a Bulgakovban | Fotó forrása: Facebook

Barbarossa kiváló mesélő, aki könnyedén eléri, hogy történetei – bármily meghökkentőek legyenek, és valljuk be, vannak ilyenek szép számmal – mintegy megelevenedjenek a hallgatósága előtt. Érezzük a nagymama cukrászsüteményeinek illatát a nagyváradi Astoriában, ahol Juhász Gyula csapta neki a szelet; a szilágysomlyói zárda hűvösét, ahol kisgyerekként nevelkedett; a kukoricacsuhé puha tapintását, amely, bevallása szerint, első gyermekkori emléke; a szilágysági román asszonyok által hozott házialma naftalinszagát; az iskolakerülés közben látogatott órásmester műhelyének titokzatosságát; a véső találkozását a kővel a Rulikowski temetőben.

És bár először a kővel találkozott – sőt, bevallása szerint, még hangszert is készített belőle –, a fa az igazi világa, művészi praxisának közege, ami egy régiségkereskedőtől és hangszerszakértőtől nem meglepő.

„Más korokban lehet, hogy akasztófa-készítő lett volna belőlem”

– jegyzi meg, némi derültséget okozva. Így azonban olyan ember lett belőle, aki a műtárgyak korát és állagát határozza meg, hiszen a 18. századig elég kevesen írták alá a műveiket, ezért nehéz beazonosítani a szerzőt vagy a készítés idejét.

Az, amit mi Rubens műveinek ismerünk, valójában egy műhelynyi festőinas kollektív munkája, akik a mester útmutatásai alapján dolgoztak – ismerteti Barbarossa a művészettörténeti adalékokat, majd kijelenti: sokan az írók közt is ezt teszik, mai napig. És nemcsak a Bibliáról van szó, amelyet „irodalmi titkárok” serege alkotott, hanem olyan kortárs – bár már halott – szerzőkről is, mint Umberto Eco (aki ezt – lepi meg a közönségét Márkus – maga árulta el neki).

Ha már irodalomnál tartunk: Márkus Barbarossa – bár számos verseskötete jelent meg, sőt egy regénye is, a kilencvenes évek Music Pub körüli kolozsvári művészvilágát megrajzoló Fidelius – viszonylag későn kezdett publikálni, azt is csak a fiai unszolására.

Addig viszont már ismert dalszerző volt, a folkzene erdélyi képviselője, a sepsiszentgyörgyi színház művésztársulatának „bohóca” – mint mondja, életében több mint 400 dalt, dalszöveget írt (a hetvenes évek romániai magyar pop-rockzenéjéről bővebben itt és itt olvashatnak).

1984-ben távozott az országból, Bécsben élt a rendszerváltásig, azóta pedig kétlaki életet folytat, állandó mozgásban az osztrák főváros és Erdély között, mert Magyarországot csak afféle „átutazó területnek” és „vidéknek” tekinti, ahol sosem élt és nem is szeretne. De otthon tud lenni lényegében bárhol a nagyvilágban: ha már történetmesélés, mintegy bónuszként még elmondja az általa viselt mellény csodálatos történetét, amelyet egy marokkói költőtől kapott ajándékba.

Nem hiába nevezik sokan világcsavargónak, „erdélyi garabonciásnak”, említi meg László Noémi, aki zárszóként Molnár Vilmos Barbarossáról írt szavait idézi: „Nem sok emberről keringenek legendák már életében. Barbarossáról igen. A kevésbé hihetőekről időnként kiderül: ráadásul még igazak is.”

// HIRDETÉS
Különvélemény

A mélyülő energetikai válság a mélyülő politikai válsággal együtt elhozhatja a hét szűk esztendőt

Varga László Edgár

Meddig engedhetjük meg még magunknak a felelőtlen pazarlást? A jelek szerint többé már nem.

Amikor a párhuzamos valóságok találkoznak egy hegyi legelőn

Szántai János

A városi ember hőkupola idején igyekszik felhúzódni a hegyekbe, ha nem kedveli a mediterrán éghajlatot. Ahonnan a helyiek bármit megadnának, ha elmehetnének a világon bárhova.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem is olyan magától értetődő a román-moldovai unió

Sólyom István

Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló diskurzus felmelegítése alkalmazkodás a megváltozott geopolitikai realitásokhoz.

 

Mi marad az Odüsszeia hollywoodi feldolgozásából, ha a hitet kilúgozzák belőle?

Szántai János

Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
James Bond forgatható rendszámtáblájával és hamis diplomata rendszámmal bukott le egy sofőr – hírmix
Főtér

James Bond forgatható rendszámtáblájával és hamis diplomata rendszámmal bukott le egy sofőr – hírmix

Újra működik az online kataszteri szolgáltatás, négy nap alatt több mint 165 ezer kérelem zúdult az e-Terrára. Bicskával és két liter benzinnel a ruhája alatt próbált bejutni a medgidiai bíróságra egy tini.

„Benőtt a feje lágya” az RMDSZ szóvivőjének
Krónika

„Benőtt a feje lágya” az RMDSZ szóvivőjének

Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
Főtér

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

Hatan kerültek kórházba a cekendi balesetet követően
Székelyhon

Hatan kerültek kórházba a cekendi balesetet követően

Két autó ütközött össze szombaton hajnalban Homoródfürdő és Máréfalva között, hat személyt kellett kórházba szállítani – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságtól.

Kelemen Hunor: ha így folytatjuk, Románia nem ússza meg az AUR-kormányt
Krónika

Kelemen Hunor: ha így folytatjuk, Románia nem ússza meg az AUR-kormányt

Kelemen Hunor arra számít, hogy ha az államfő szeptemberben megnevez egy miniszterelnök-jelöltet, az újabb kormányalakítási kísérlet már megszerezheti a parlament támogatását.

Balesettel indult a szombat a Cekend-tetőn
Székelyhon

Balesettel indult a szombat a Cekend-tetőn

Két autó ütközött, az egyik lesodródott az úttestről szombat reggel a Cekend-tetőn.

// még több főtér.ro
„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
2026. augusztus 21., péntek

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
2026. augusztus 21., péntek

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

Untold, avagy Kolozsvár feladása
2026. augusztus 10., hétfő

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

Untold, avagy Kolozsvár feladása
2026. augusztus 10., hétfő

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből
2026. július 06., hétfő

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből

Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből
2026. július 06., hétfő

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből

Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.

Különvélemény

A mélyülő energetikai válság a mélyülő politikai válsággal együtt elhozhatja a hét szűk esztendőt

Varga László Edgár

Meddig engedhetjük meg még magunknak a felelőtlen pazarlást? A jelek szerint többé már nem.

Amikor a párhuzamos valóságok találkoznak egy hegyi legelőn

Szántai János

A városi ember hőkupola idején igyekszik felhúzódni a hegyekbe, ha nem kedveli a mediterrán éghajlatot. Ahonnan a helyiek bármit megadnának, ha elmehetnének a világon bárhova.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem is olyan magától értetődő a román-moldovai unió

Sólyom István

Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló diskurzus felmelegítése alkalmazkodás a megváltozott geopolitikai realitásokhoz.

 

Mi marad az Odüsszeia hollywoodi feldolgozásából, ha a hitet kilúgozzák belőle?

Szántai János

Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.

// HIRDETÉS