Hogy nézne ki a labdarúgó Európa-bajnokság álomcsapata? Kik voltak a bajnokság lúzerei? Mi az idei Eb tanulsága? Munkatársaink megmondják.
Itt az ideje, hogy összegezzük kicsit az idei foci Európa-bajnokság tanulságait, lajstromozzuk a legjobb és legrosszabb teljesítményeket – ezen belül a magyar és a román válogatott helyét, szereplését.
A Főtér hűséges „Eb-krónikásai”, Balogh Levente, Boros Miklós és Pálfi Csaba-Sándor egyfajta szubjektív „toplistával” búcsúztatják azt a bajnokságot, amelynek leginkább szívmelengető fejleménye mégis csak a magyar nemzeti tizenegy váratlan felívelése volt.
Balogh Levente: Franciaország. Hiába veszítették el a döntőt, ők játszották az egyik legszebb focit, de aztán belefutottak a késbe a végig pofátlanul bunkerező portugálok ellen. Hiába ezüstérmes, az én szememben mégiscsak az a csapat a legjobb, amely képes volt kiütni a regnáló világbajnokot.
Boros Miklós: Wales, mert egyszerre okos és szenvedélyes futballal a maximumnál is sokkal többet hozott ki a képességeiből.
Pálfi Csaba-Sándor: Németország. A legösszeszedettebb futballt játszották végig, egyszer sem vesztettek taktikai csatát, sőt, ilyen tekintetben még a franciák ellen is jobbak voltak. Ha nincs az a könnyen megadott 11-es, ma lehet, hogy német Eb-győzelemről szólnának a hírek. Persze a futballban nincs „ha”.
B. L.: Szoros a verseny, nehéz a pont és rúgott gól nélkül kizúgó ukránok, a legfeljebb csak a szurkolói botrányaik révén a hírekbe bekerülő oroszok, a nyolcaddöntőben az izlandiaktól kikapó angolok vagy az egy ponttal, csoportutolsóként hazakullogó románok közül választani. Azonban mégiscsak legyenek a románok – Albániától kikapni egy világversenyen egy, a románhoz hasonló szinten jegyzett válogatottnak kellőképpen nagy égés ahhoz, hogy legalább ezt a címet behúzza.
B. M.: Anglia, mert nagyon jó játékosokkal játszott nagyon buta és rossz focit.
P. Cs-S.: Románia, ehhez kétség sem fér. A leggyengébb foci, nulla akciógól, kulcsmeccs elvesztése ALBÁNIA ellen.
Az Eb gólkirálya, Antoine Griezmann párbajozik a labdáért Vlad Chiricheșsel a bajnokság nyitómeccsén, a francia-román mérkőzésen|Fotó: Getty Images
B. L.: Antoine Griezmann. Nem csupán azért, mert gólkirály lett, az egyik legszebb, legötletesebb focit mutatta be. Még akkor is, ha a döntőben nem tudott betalálni.
B. M.: Gareth Bale, mert végig igazi vezér volt. Normális esetben övé lenne az Aranylabda, de a hülye FIFA úgyis Messinek (szerencsésebb esetben Cé Ronaldónak) adja. A hülye UEFA pedig kihagyta a torna álomcsapatából.
P. Cs-S.: Griezmann, a gólkirály. Hat gól, óriási médiafigyelem, kiváló teljesítmény, és hiába vesztette el a döntőt, ez az ő Eb-je volt.
B. L.: Hazahúz a szívem: Nagy Ádám. Ha egy 21 éves, a Fradiban játszó magyar középpályásért egy Eb-szereplés után jó nevű európai klubok tolakodnak, az már mégiscsak valami.
B. M.: Hal Robson-Kanu, aki munkanélküliként érkezett Franciaországba, és most válogathat az ajánlatok közül.
P. Cs-S.: Ez egy nehéz kérdés. Sok olyan játékos van, aki a nagyközönség számára nem volt név és most berobbant. Krychowiak, Renato Sanches, Glik.
B. L.: Egy darabig erős volt a kísértés, hogy itt is magyar szempontból közelítsem meg a témát, és Szergej Karaszjov sporttársat nevezem meg, aki az izlandiak elleni meccsen befújt egy nem létező 11-est, jócskán megizzasztva ezzel a magyar játékosokat és szurkolókat. De aztán úgy döntöttem, játékvezetőt kutyázni nem sok sportértékkel bír, ezért a választottam Zaza, az olasz csodabüntetés-végrehajtó, akit a németek elleni meccs végén Conte a lefújás előtt csak azért küldött pályára, hogy legyen olyan játékos, aki biztosan belövi a 11-est.
Nos, mint ismert, ehelyett Zaza előadott egy csodálatos, eddig még sehol sem játszott balettrészletet, amelyet A hattyú halála mintájára A szaró galamb totyorgása címmel illetnék, majd lendületes mozdulattal a kapu fölé durrantotta a labdát. De legalább másfél-két évre ellátta a mémgyárosokat témával.
B. M.: Egyénileg a németek elleni 11-est elbohóckodó Zaza. Testületileg a továbbjutást ünneplő walesi játékosok gyermekeit a pályáról kitiltó UEFA.
P. Cs-S.: Roy Hodgson. Teljesen fogalmatlan módon használta az angol keretet, orrnehéz csapatot rakott össze. Hogy lehet kihagyni Barkley-t? Hogy lehet középpályást játszatni Rooney-val? Miért kezd Kane, amikor lesír róla, hogy jártányi ereje sincs? A katasztrófaközeli teljesítményt produkáló Sterlinget miért kell erőltetni? A mindig hajtó Milner miért nincs a kezdőben?
És ez csak néhány kérdés. A fő kérdés inkább az: mégis hogy lehet kikapni Izlandtól?
Az első magyar gól az „Eb meccsén”, a magyar-portugálon|Fotó: Illyés Tibor/MTI
B. L.: Majdnem Bernd Storckot írtam, de azért legyünk realisták: Chris Coleman, Wales szövetségi kapitánya hihetetlenül jól összerakta a csapatot, amely meg sem állt a legjobb négyig. Ez még akkor is elismerésre méltó teljesítmény, ha a keretben egy Gareth Bale is ott van.
B. M.: Fernando Santos, mert képes volt menet közben változtatni és görög módra nyerni a portugálokkal. Előző munkahelyét elnézve ebben semmi meglepő nincs.
P. Cs-S.: Fernando Santos. Miután kapott 3 gólt TŐLÜNK, teljesen átrendezte a csapatjátékot és védekezést, ezzel kábé az Eb Legnagyobb Húzása címet is megnyerte, és egy előzetesen a nagyok mellett esélytelennek tartott csapattal, a döntőben a házigazdát verve nyerte meg országa első címét.
B. L.: Neuer – Kimmich, Umtiti, Pepe, Kádár – Joe Allen, Kroos, Ramsey, Payet – Griezmann, Giroud.
B. M.: Rui Patrício – Kimmich, Boateng, Pepe, Gueirrero – Özil, Draxler, Ramsey, Payet – Griezmann, Bale. Játszottak még: Neuer, Glik, Bonucci, Kroos, Perisic, Renato Sanches, Blaszczykowski.
P. Cs-S.: Rui Patrício – Kimmich, Pepe, Boateng, Chiellini, Glik – Kanté, Özil, Ramsey – Bale, Griezmann. Cserék: Guerreiro, Joe Allen, Kádár, G. Sigurdsson, Payet, Kroos.
B. L.: A magyar–portugál csoportmeccs, ez egyértelmű. Gerzson elsülő bal lába, Dzsudzsák duplája, Elek kapufája, és CR7 sajátos törzsi tánc formájában manifesztálódó idegösszeomlása minden pénzt megért. Már csak azért is, mert hármat rúgtunk a későbbi Európa-bajnoknak, amely egyébként ezen a meccsen focizott utoljára az egész Eb-n.
B. M.: Érzelmileg a magyar–portugál gólzápor, taktikailag az Eb-re 120 percre a BL-színvonalat becsempésző német–olasz.
P. Cs-S.: Magyarország–Portugália 3-3, és igen, teljesen szubjektív és részrehajló vagyok :)
Hogy róluk se feledkezzünk meg: magyar szurkolólány Budapesten, a magyar-portugál meccs előtt|Fotó: Balogh Zoltán/MTI
B. L.: Izland. A vikingek, akik néhány évtizeddel ezelőtt legfeljebb a szétesett magyar nemzeti tizenegy ellen voltak képesek sikert elérni, most nem csupán csoportmásodikként jutottak tovább, de a nyolcaddöntőben még az angolokat is kiszórták.
B. M.: Végre nem voltak eredményt befolyásoló ordító bírói hibák, nem is emlékszem, mikor volt utoljára ebből a szempontból ennyire nyugis világverseny.
P. Cs-S.: Wales. Nem, nem Izland. Tudtuk, hogy van három jó játékosuk és azt is, hogy a keret többi része „jómunkásember”, de álmomban sem gondoltam volna, hogy ennyire masszív csapatként teljesítenek és ilyen messze jutnak. Ronaldo klasszisteljesítménye kellett ahhoz, hogy fejet hajtsanak a későbbi győztes előtt.
B. L.: A franciák veresége a döntőben. (Bár számomra még mindig az, hogy a hollandok nem jutottak ki.)
B. M.: A politika ide is befurakodott, orosz verőlegények képében.
P. Cs-S.: Ukrajna. Egy jónevű játékoskból álló, kifejezetten jó keret, egy borzasztóan gyáva, Fomenko nevű edzővel. Sokkal többre lennének hivatottak, hihetetlen lúzerséget mutattak a csoportmeccseken. A másik jelöltem Horvátország lett volna, tőlük is sokkal többet váram, de Ukrajna szerencsétlenkedéseit egyszerűen képtelenség felülmúlni.
És itt a trófea, amelyet végül a portugálok vittek haza|Fotó: Illyés Tibor/MTI
B. L.: Ezúttal is bebizonyosodott, hogy a végén nem a legszebb és -látványosabb focit játszó csapat nevet, hanem a legpragmatikusabb. A focit meg hagyjuk, a lényeg a győzelem és az Eb-cím.
B. M.: A világfutball trendjeit továbbra is a klubok diktálják, a válogatottak többsége időszűkében minimalista taktikával játszik, ez pedig kedvez az erőviszonyok kiegyenlítődésének. Az UEFA létszámemelése bevált, de kimaxolta a taktikázási lehetőségeket.
P. Cs-S.: A magyar válogatottól azt tanultam, hogy akarattal és hozzáértéssel olyan teljesítményre vagyunk képesek, amelyre büszkék lehetünk. Ezzel együtt végérvényesen leáldozott a magyar futballt 30 éve szipolyozó „szakembereknek”.
A világfutball szempontjából az a tanulság, hogy nincs olyan nagy különbség a „kis” válogatottak és a nagyok között, valamint hogy a védekezésre alapuló futballt nem antifocinak hívják, hanem eredményfutballnak.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.
Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
… a Román Nemzeti Banknak két milliárd euróba került eddig Simion mester győzelme… és a napi politikai káoszon túl: annyi drogot kapcsoltak le Nagyváradon, hogy attól egy T-Rex is kifeküdne.
Provokatív plakátok jelentek meg csütörtök reggelre több helyszínen Csíkszeredában, illetve a taplocai iskolaközpont közelében is, amelyeken George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltjének hírhedt kijelentései olvashatók.
Letépte a magyar nemzeti színű szalagot a nándorfehérvári diadal emlékművéről, és helyére román trikolórt idéző pántlikát kötött egy belgrádi román férfi, aki szerint „mindenhol ellopják a történelmünket a magyarok”.
A magát George Simion hívének kiadó, Tulcea megyei férfi lebozgorozza, szidalmazza, fenyegeti és „visszaküldené” a romániai magyarokat Magyarországra. A TikTok közösségi videómegosztón terjedő videó kapcsán Kézdivásárhely polgármestere is megszólalt.
Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.
Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.
Felvirradt a nagy nap, a Svédországban élő kolozsvári származású énekes rajongói újra együtt voltak.
Felvirradt a nagy nap, a Svédországban élő kolozsvári származású énekes rajongói újra együtt voltak.
El kellene dönteni: a medve fontosabb vagy az ember.
El kellene dönteni: a medve fontosabb vagy az ember.
Dés valóban hét dombra épült, akárcsak az olasz főváros. És hét határra szóló múltja van. A jelene viszont egy csendes kisvárosé. Ahol béke van. És némi rend, az össznemzeti rendetlenség közepette.
Dés valóban hét dombra épült, akárcsak az olasz főváros. És hét határra szóló múltja van. A jelene viszont egy csendes kisvárosé. Ahol béke van. És némi rend, az össznemzeti rendetlenség közepette.
Gondolatok a hétvégén Sepsiszentgyörgyön kezdődő divízió 1/A jégkorongvilágbajnokság elé.
Gondolatok a hétvégén Sepsiszentgyörgyön kezdődő divízió 1/A jégkorongvilágbajnokság elé.
Sajátos Erdély-tapasztalat, közösségi felelősség, angol romantika és Balassi-kard. József Attila nyelvi öröksége, mágikus ritmusok. Hogyan aránylik Kolozsvárhoz a mindenség? László Noémi költővel Visky András beszélgetett a magyar költészet napján.
Sajátos Erdély-tapasztalat, közösségi felelősség, angol romantika és Balassi-kard. József Attila nyelvi öröksége, mágikus ritmusok. Hogyan aránylik Kolozsvárhoz a mindenség? László Noémi költővel Visky András beszélgetett a magyar költészet napján.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.
Jó a bolti avokádó, rukkola, kaktuszgyömölcs és pomelo pénzért, de a természetben ingyen van a csalán, kövér porcsin, vadcseresznye, medvehagyma, tyúkhúr és szamóca. Tessék bátran szedegetni!
Jó a bolti avokádó, rukkola, kaktuszgyömölcs és pomelo pénzért, de a természetben ingyen van a csalán, kövér porcsin, vadcseresznye, medvehagyma, tyúkhúr és szamóca. Tessék bátran szedegetni!
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.