// 2024. november 27., szerda // Virgil
botrány

Ákos körül tényleg beindult a banzáj

// HIRDETÉS

Ilyen még nem volt: a magyar kormány szerződést bont egy telekommunikációs multival – egy popénekes miatt. De hogyan fajultak idáig a dolgok?

Valószínűleg maga Kovács Ákos – Kossuth-díjas zenész, dalszerző, énekes, a megboldogult Bonanza Banzai egykori frontembere – sem gondolta volna, hogy a személye annyira felértékelődik, hogy a magyar állam és egy multicég közti konfliktus kiváltó oka legyen. A magyar kormány ugyanis csütörtökön utasította az összes minisztériumot, hogy mondják fel a mobilinternet-előfizetéseiket a Telekom magyarországi leányvállalatával. Kovács Zoltán kormányszóvivő nem is próbálta leplezni: az intézkedés hátterében az áll, hogy a telekommunikációs cég egyoldalúan felmondta a szponzorizálási szerződését Ákossal, az énekesnek egy tévéműsorban kifejtett, a nők társadalmi szerepével kapcsolatos véleménye miatt.

Megpróbáljuk összefoglalni az Ákos-saga eddigi állomásait, bár a történet már annyira zegzugosnak látszik kívülről, hogy gyanítjuk: még nincs teljesen vége.

A botrány, paradox módon, nem Ákossal kezdődött, hanem Kövér Lászlóval. A magyar Országgyűlés elnöke a Fidesz tisztújító kongresszusán fejtette ki nézeteit azzal kapcsolatban, hogy mi kéne legyen a nők legfontosabb hivatása. Kövér – akinek máskor sem kell a szomszédba mennie egy-egy erősebb megfogalmazásért – leszögezte, hogy nem kérnek „a Soros-félék nyitott társadalmából” és a „genderőrületből”. A biztosítékot azonban leginkább ez a mondata verte ki: „Szeretnénk, ha lányaink az önmegvalósítás legmagasabb minőségének azt tartanák, ha unokákat szülhetnének nekünk.”

 

A házelnök szavait meglehetősen széles körű felháborodás kísérte, a publicisztikák, blogbejegyzések, mémek és ellenzéki nyilatkozatok mellett egy Facebook-csoport is alakult, amelynek tagjai negatív terhességi tesztekkel bombáznák a fideszes politikust – akinek a mondandójától egyébként, óvatosan bár, még Pelczné Gáll Ildikó Fidesz-alelnök is elhatárolódott.

 

Ebbe a közhangulatba robbant bele Kovács Ákosnak az Echo tévé ArcKép című műsorában elhangzott ominózus interjúja. Ákos ebben, többek közt, arról beszélt, hogy az édesanyja mennyire elfoglalt ember volt, többet is keresett, mint az édesapja. Ennek kapcsán, a riporter unszolására, Ákos kifejtette nézeteit a női egyenjogúságról is – amelyben nem hisz, és az emancipáció egyetlen eredményének azt tartja, hogy „van női súlyemelés”. „A nőknek nem az a dolguk, hogy ugyanannyi pénzt keressenek, mint a férfiak. Én így érzem. (…) [A dolguk] a női princípiumot beteljesíteni, nem? Valakihez tartozni. Valakinek gyereket szülni” – fogalmazott a popsztár. Azt is megjegyezte, hogy ideális esetben a férfinak azért szélesebb a válla, hogy ő cipelje a gerendát, a nőnek meg azért szélesebb a csípője, hogy ő szülje a gyereket. 

 

A karrierépítés szerinte azért összeegyeztethetetlen a családanyai szereppel, mert „hogy leszel anya, hogy töltesz a gyerekeiddel elég időt, ha vezető állású nem tudom, ki vagy, nem tudom, hány forintért”. (Mellesleg Ákosról nem mondható, hogy ne élne elvszerűen: feleségével, a „főállású családanya” Őry Krisztinával négy gyermeket nevelnek, közülük három lány.) Az interjúban még vissza-visszatérnek erre a témára, akinek van ideje, megnézheti a teljes felvételt.

 

 

Ezután robbant a bomba: Kovács Ákos addigi főszponzora, a Magyar Telekom közölte, hogy felbontják a szerződésüket az énekessel, mert nem tudnak azonosulni a nézeteivel. „Nagyra értékeljük Ákos zenei munkásságát, előadóművészi pályáján elért sikereit és köszönettel gondolunk vissza az együttműködés éveire, a közös munkára. Ugyanakkor cégünk nem tartja összeegyeztethetőnek az előadóművész egy televíziós csatornán adott interjújában elhangzottak szellemiségét Csoportunk hitvallásával és értékrendjével. A Magyar Telekom Csoport elkötelezett abban, hogy nőknek és férfiaknak egyaránt azonos munkafeltételeket és karrierlehetőséget biztosítson és minden körülmények között fenntartsa a vállalaton belüli nemi egyenjogúságot” – írják a közleményükben. A szerződésbontás azért (is) érintette rendkívül kellemetlenül Ákost, mert a Telekom támogatta volna szerdai és csütörtöki dupla koncertjét a budapesti Arénában – a koncerteket így is megtartották, de már telekomos háttér nélkül.

 

És ha eddig nem lett volna elég csavar a történetben, ezután következett a legnagyobb. És még csak nem is az, hogy Ákos-rajongó Telekom-ügyfelek százai jelezték: felbontják a szerződésüket a céggel az énekes „diszkriminálása” miatt. Először csak Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter szólt be a Telekomnak az Ákos-ügy miatt, „véleménydiktatúrának” minősítve a cég döntését. Csütörtökön viszont Kovács Zoltán kormányszóvivő elmondta, a kabinet legutóbbi ülésén foglalkozott a Magyar Telekom lépésével, amelyet „mind a magyar alkotmány szellemével, mind a betűjével” ellentétesnek tart, mert elfogadhatatlan, hogy „ma Magyarországon bárkit véleménye és nézetei miatt ilyen formában diszkriminálni lehessen”. Ezért a cég döntése után a kormány arra utasította az összes minisztériumot és minisztériumi háttérintézményt, hogy mondják fel meglévő telekomos előfizetői szerződéseiket. Később hozzátette: csak a mobilinternet-előfizetéseket mondják fel, a kormány és a Telekom partnerségi megállapodását nem érinti a lépés. 

 

Itt tartunk most, de az események az elmúlt napokban szuperszonikus gyorsasággal eszkalálódtak, úgyhogy kíváncsian várhatjuk, a Helló, helló, újra itt vagyok vagy a Valami véget ért, valami fáj nóták közül melyik lesz az aktuálisabb a közeljövőben.


Források: MTI, Index.hu, Mandiner.hu, Origo.hu

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS