A kommunista érában beszélni se nagyon lehetett arról, mi zajlik a gyárak és üzemek falai között, ma már pedig mindez történelem. Kutatásra szorul.
Arról, hogy a kommunizmus hogyan vágta tönkre a kolozsvári polgári élet fontos intézményeit, számolta fel a hóstáti kerteket és kényszerítette gyárakba és betoncellákba a hóstátiakat, már írtunk, ezúttal más megközelítésből tekinthettünk rá az időszakra: az ipari termelés kőkemény világából.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület műszaki tudományokkal foglalkozó szakosztályának sokadik ipartörténeti előadása a Napochim múltjába engedett betekintést Katona Zsigmond vezető pozíciót betöltő egykori alkalmazott és a jelenlévő munkatársak emlékeinek felelevenítésével.
Bitay Enikő házigazda, az Erdélyi Múzeum-Egyesület főtitkára bevezetőjében kifejtette: ma már csak az ott dolgozók emlékein keresztül ismerhető meg a gyár múltja. Az általuk felmutatott szakmai értékek – gyakorlatilag egy egész élet munkája – elveszett, hiszen a gyárakban nyújtott teljesítményeknek nem maradt nyoma, a kommunizmus idején nem lehetett terveket vagy iratokat kihozni az épületekből, még fotózni sem volt szabad. A Minerva fotóarchívumában fennmaradt képek pedig beállítottak, a kommunista termelés nagyszerűségének bemutatására hivatottak.
.jpg)
Fotó: Minerva fotóarchívum
A gyárakban a munkások életük fontos részét töltötték, gyakran itt választottak párt maguknak, életre szóló barátságok kötődtek, a munkán kívül más közösségi tevékenységeket, például kulturális programokat, kirándulásokat is szerveztek. Sok vetülete van tehát az ipartörténetnek, ezek kutatása, illetve dokumentálása a célja az előadássorozatnak.
Katona Zsigmond a kezdetektől 1993-as nyugdíjazásáig látott el adminisztratív feladatokat a Napochimben, illetve annak elődjében. Hivatalosan 1949-ben indult a vállalat, azt követően, hogy néhány mester összeállt a Malom utcában, mivel csak kollektívan lehetett dolgozni. A szövetkezetbe lépés után a legfőbb feladat a mihamarabbi bővülés és munkahelyteremtés volt. A gyártott termékek igen széles skálán mozogtak: vegyszereket, mosószódát, szappanokat, töltőtollakat, vonalzókat egyaránt előállítottak, de a jövőt a műanyag- és az üveggyártásban látták.
A világháborúban lebombázott területeken megkezdődött a gyárépítés, a Napochim a Dézsma (Someșului) utca 34. szám alá költözhetett. Ekkoriban 600 munkás dolgozott a vállalatnál. 1961-65 között rendezte helyzetét a szövetkezetek között, míg 1971-ben át nem került a helyi ipari vállalatokhoz. A vezetést is váratlanul érte, amikor jött a rendelet és a fekete autó, nyolc személyt áthelyeztek a néptanácshoz, magyarázta Katona Zsigmond.
A vállalat különböző ipari iskolákban – többek között Tordán – „termelte ki” a munkások legfiatalabb generációját. Csak érettségivel és a szakmai iskola elvégzése után kerülhetett valaki a Napochimhez. A gyáron belül az idősebb mesterektől tanulták el a szakmát a fiatalabbak. A bukaresti vegyipar 1977-ben megirigyelte Kolozsvár teljesítményét, így az ottani vállalat átvett bizonyos feladatokat, egy későbbi profilmódosítás több részlegtől is megfosztotta a Napochimet. Maradt a műanyag- és az üveggyár, illetve a vegyi anyagok előállítása. Érdekes, hogy a foglalkoztatottak 60 százaléka nő volt.
.jpg)
Katona Zsigmond mesélt a régi Napochimról
1979-ben száz darab műanyagfröccsentővel egészítették ki a gépparkot, a kényes gépek működését külön karbantartási részleg felügyelte. 1983-ra Kolozsvár egyik legnagyobb gyárává fejlődött a Napochim, mely több mint kétezer munkást foglalkoztatott.
A műanyaggyártás volt a leginkább jövedelmező ágazat, a vas helyettesítésére is azt használták. A vedrek, tálak, poharak, vázák, fürdőszobakellékek mellett csomagolóeszközöket, matricákat, füzetborítókat, továbbá az Oltcit és a Dacia akkumulátorait is itt gyártották. Nemcsak belföldi megrendeléseknek tettek eleget, hanem külföldieknek is: elsősorban Törökországba, Bulgáriába, Olaszországba, Spanyolországba, Oroszországba szállították a Kolozsváron gyártott termékeket. A Napochimnek saját üzlete is volt az Unió (Memorandumului) utcában, de Tordán és Désen is jelen volt. A munkásoknak lakásokat építtetett, és finanszírozta a Nagy (Horea) úti óvodát.
Az 1989-es forradalomhoz a Napochim munkásai is csatlakoztak, bár a rendszerváltás eleinte nem hozott változást a gyár életében, az irányítás is a régi maradt. Tíz év alatt folyamatosan csökkent a termelés és a munkaerő, míg részvényekre nem osztották a tulajdonjogot. Különböző érdekcsoportok alakultak ki, majd új épületbe költöztek.
A Napchim egyike azon kevés kolozsvári gyáraknak, melyek túlélték a rendszerváltást. A gyár jelenleg is működik a Szentgyörgyhegyi (Muncii) úton. Főleg kerti műanyag asztalok, székek, fürdőszobai és konyhai kellékek gyártásával foglalkozik.
Aki tárgyi emlékkel, esetleg fényképpel rendelkezik a régi Napochimről, az jelentkezhet a EME-nél.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Közben Kazahsztán újraindította a kőolaj szállítását azon a terminálon, ahonnan Románia olajszükségletének nagyobbik részét kapja. És Románia kiutasított egy orosz diplomatát az utóbbi napok drónincidensei miatt.
Ukrajna előbb-utóbb elveszíti majd azokat a nyugati területeit, amelyek korábban Lengyelországhoz, Magyarországhoz és Romániához tartoztak – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
A körforgalomban való közlekedés gyakran okoz nehézséget a járművezetőknek, az egyik leggyakoribb dilemma pedig, hogy kell-e indexelni a kereszteződésbe való behajtáskor. A rendőrség videóban adott egyértelmű választ.
A magyar kormánynak kötelessége a határon túli magyarok jogainak képviselete, ami azt is jelenti, hogy ezekből a jogokból nem lehet elvenni – hangsúlyozta Tarr Zoltán Fehéregyházán.
„Nem igaz, Csaba, ne vezesd félre az embereket” – így fogalmazva lépett váratlanul elődje telefonjának kamerája elé Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
A román királyi család hivatalosan el nem ismert tagját hamarosan kiadhatják Romániának, ahol börtönbüntetés vár rá. II. Károly unokájának portréja.
A román királyi család hivatalosan el nem ismert tagját hamarosan kiadhatják Romániának, ahol börtönbüntetés vár rá. II. Károly unokájának portréja.
Nem mindegy, hogy milyen kézben marad a hátrahagyott református örökség – Makkai Péter református lelkész, korábbi szociális államtitkár előadásán jártunk.
Nem mindegy, hogy milyen kézben marad a hátrahagyott református örökség – Makkai Péter református lelkész, korábbi szociális államtitkár előadásán jártunk.
Szántai János kollégánk – aki egyben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke is – beszéde a 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Szántai János kollégánk – aki egyben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke is – beszéde a 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Az egykori Edison mozi épületében most zenei ház működik, kiállítással egybekötve. Mit érdemes megnézni és meghallgatni?
Az egykori Edison mozi épületében most zenei ház működik, kiállítással egybekötve. Mit érdemes megnézni és meghallgatni?
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?