A lámpagyújtó énekel – hol van most az egykori közvilágítás?
Bár 1989 után születtem, a rendszerváltást követő évtizedek rohamosan változó városképei mellett még elevenen él bennem valami, ami sokunk gyerekkorához köthető, és a huszadik századhoz szokott szemünkbe égett.
Megmaradt „kalapos” lámpák Bascov és Râmnicu Vâlcea városokban. Forrás: Muzeul Lămpilor/Facebook
A tömbháznegyedi sétányok fái között megbújó, kora esti lámpafényről beszélek, a tégla- és betonrengeteg között játékot, szaladgálást abbahagyni nem akaró gyerek tájékozódási pontjairól. Ahogy fél nyolc körül felkapcsolják a közvilágítást, és ilyenkor a higanyégős utcai lámpák eleinte derengők, majd egyre fényesebbé válnak. Szegélyezik a parkolókat, ahol szürke huzattal leterített Daciák sorakoznak, strázsálnak vaskerítések és lepukkant gyárak mellett, hidak tövében meredeznek, de főleg lakóhelyeink bejárata környékén világítják meg az utat. A lámpagyújtás eleinte takarodó volt a játszóterek népének, aztán idővel ez is megváltozott.
Ilyenkor mindig Kosztolányi Dezső A lámpagyújtó énekel című verse jut eszembe:
vörös szemekkel int a város
s rám hull a sűrü köd
és tűzbotommal görbe utcasarkon
én kormos ember csöndben eltünök.”
Már rég eltűntek a kormos emberek valahol a huszadik század első felének sötétjében.
Ugyanakkor a gyerek szemével ezek a magas, tányérsapkás, olykor ferdeképű lámpák mintha megszemélyesültek volna a blokkok között, szürkés-kalapos öregurakká vedlettek volna át.
A fokozatosan felgyúló, fényükben kiteljesedő fejek hívogatóan világítottak mindenkinek, bár az évtizedek alaposan megrongálták őket – lemorzsolódó betonburkolat a fémoszlopon, a bura foglalata olykor kifordult, sokszor hiányzott maga a bura is, és helyenként a csonkakúp-alakú lámpatest tányérsapka nélkül világított az éjszakában. Rozsdás drótok, kiégőfélben lévő körték, a tejüveg helyén olcsó műanyag.
Enyészetnek állva valahol. Forrás: Muzeul Lămpilor/Facebook
Emlékszem, hogy a városnegyedekben – de elsősorban ott, ahol felnőttem, azaz a kolozsvári Györgyfalvi negyedben – lehetett tudni, melyik sétányon vagy utcában pislákol a középmeleg fény helyett egy hideg kék, egy mohos zöld vagy egy neonfehér, esetleg narancssárga. Hol állnak a szélesebb tányérsapkás, sötétebb öregurak, és hol vesztegel egy kalaptalan, ferde suhanc, félig kifordult burával. Aztán amikor az utcákat sorban újítani kezdték, ezeket a lámpákat is lecserélték újabbakra, így a csonkakúp-fejek fokozatosan mindenhol el-eltünedeztek a romániai városok arculatából.
Gondolnánk, hogy ez valami helyi specifikum volt, ami csak a múlt rendszer építészeti felhajtóereje hozott ide, valamilyen szovjet mintára. Az igazság az, hogy az eredetileg tejüvegből készült burájú csonkakúp-típusú utcai lámpák az 1950-es években honosodtak meg a romániai közvilágításban, mégpedig egy zürichi modell alapján, a későbbiekben pedig ezek változatai terjedtek el a városokban német mintákra.
Német csonkakúp-lámpatípusok. Forrás: Muzeul Lămpilor/Facebook
Gyerekkori emlékeink között kajtatva nem gondoljuk, mennyi furcsaság, szokatlan vonzalom marad meg bennünk bizonyos életképek iránt. Arra magam sem gondoltam volna, hogy rajtam kívül vannak még, akik szívesen emlékeznek az elmúlt évtizedek világítási rendszereire, de azt tapasztaltam, hogy a budapesti régi neonfeliratokon keresztül a belvárosi utak fölé hajoló, ostornyeles lámpákig az emberek mindenfélékért rajonganak hol titokban, hol nyilvánosan. Ezért is lepett meg, amikor bánkódva, de reményekkel teli fogtam neki felkutatni az internet bugyraiban a vizuális archívumokat, amelyek esetleg még őrzik ezeket a régi csonkakúp alakú lámpákat – hiszen gyerekkoromban nyilván nem dokumentáltam a jövőre nézve őket, utólag meg csak mások múltmegőrzési szenvedélyére támaszkodhatok.
Elba reklám 1969-ből Temesvárról. Forrás: Muzeul Lămpilor/Facebook
A romániai közvilágítás történetét személyes gyűjtésekre alapozva került elő így a Muzeul Lămpilor elnevezésű Facebook-csoport, ahol pár, vélhetően elektronikai szakképesítéssel rendelkező (bár lehet lelkes amatőr) ember szerte Romániában vadássza a még megmaradt kalaposöregúr-lámpákat. A tagok között olyanokra is akadunk, akik valamilyen módon vissza szeretnék hozni ezt a lámpamodellt az utcákra, s bár sikerrel feltételezhetően nem fognak járni a LED-es közvilágítás és gentrification korában, néhányan mégis megpróbálták visszahozni őket a köztudatba.
A csoporton kívül ugyanezen a néven Facebook- és Instagram oldal is működik, rajtuk kívül nosztalgikus képblog, véletlenszerű lámpa-felbukkanások, beküldött posztok tarkítják az oldalt – megannyi furcsa ismerős, mintha mindenki fejében egyszerre gyúlnának ki a fények. Olyan „elvetemült” csoporttagokat is találni, akik meg tudtak szerezni egy-egy elkallódott, leszerelt és otthagyott lámpatestet és otthoni környezetben újították fel, vagy végeztek rajta villanyszerelői kísérleteket különböző körtékkel, sőt modern iparművészeti tervrajz is született a kezük alatt.
Tervrajz és házi megoldások. Forrás: Muzeul Lămpilor/Facebook
Gyerekszemmel minden olyan csodálatos: nyilvánvalóan az is, ami esetleg egy posztkommunista ország mindennapjairól ad számot, egy félperifériás ország látleletét adja egy korábbi modernizáció és egy későbbi között, de mindig pislákol valami között, mint egy kiégni készülő higanykörte az alkonyi félhomályban. Egy biztos: bármilyen szokatlan, partikuláris tárgyi-érdeklődési körünk is lenne, mindenre van egy Facebook-csoport legalább három másik lelkes emberrel!
Miért nem tudunk mit kezdeni sem rabsággal, sem szabadsággal?
Varga László Edgár
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Adjonisten jó napot, itt a székely mesterséges intelligencia!
Fall Sándor
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség
Sólyom István
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Így vonatozunk Erdélyben
Sánta Miriám
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
A DNA elkezdett nyomozni a kolozsvári városházán, Boc pedig versben mondja el bánatát
Tudta, hogy Emil Boc kiválóan versel magyarul Petőfi Sándor, József Attila vagy éppen Kosztolányi Dezső modorában? Erre tessék! (Naná, hogy pamflet.)
Evakuálni kell két romániai falut, miután az oroszok felgyújtottak egy cseppfolyós földgázt szállító tartályhajót
Ki kell menekíteni az ukrán határ menti Tulcea megyei Plauru falu lakóit az ukrán kikötői infrastruktúra elleni éjszakai orosz támadások után – derült ki hétfőn.
A bosnyák szurkolók lecigányozták a román válogatottat, de nem véletlenül…
… jóformán neki se fogtak egy vasúti felüljárónak, máris összedőlt, elakadt a vonatközlekedés… akad olyan település Romániában, ahol folyóvíz nincs, de karácsonyi vásár naná, hogy van!
Evakuálni kell egy Tulcea megyei falut, miután orosz dróntámadás ért egy tartályhajót – videóval
Eddig tizenöt embert evakuáltak a Tulcea megyei Plauru településről, miután az ukrán területeket ért orosz dróntámadások nyomán egy LPG-vel megrakott hajó kigyulladt hétfőn Izmajil ukrán város közelében.
Extázisban tört ki a román kommentátor az írek magyarok elleni győztes gólja után
Nem tudta leplezni lelkesedését a román Prima Sport kommentátora, amikor Írország labdarúgó-válogatottja megszerezte győztes gólját a magyar nemzeti tizenegy ellen a világbajnoki selejtezőmérkőzésen.
Már ma megjöhet a tél
Lehűlésre és csapadékra figyelmeztet az Országos Meteorológiai Szolgálat. Előrejelzése szerint az ország nagy részén csapadék várható, Erdélyben vegyes formában: eső, havas eső, később pedig havazás valószínű.
A DNA elkezdett nyomozni a kolozsvári városházán, Boc pedig versben mondja el bánatát
Tudta, hogy Emil Boc kiválóan versel magyarul Petőfi Sándor, József Attila vagy éppen Kosztolányi Dezső modorában? Erre tessék! (Naná, hogy pamflet.)
A DNA elkezdett nyomozni a kolozsvári városházán, Boc pedig versben mondja el bánatát
Tudta, hogy Emil Boc kiválóan versel magyarul Petőfi Sándor, József Attila vagy éppen Kosztolányi Dezső modorában? Erre tessék! (Naná, hogy pamflet.)
Bertici Attila: Ahol jó emberek vannak, én ott érzem jól magam
A „legvagányabb romániai magyarnak” tartják a román követői a szatmárnémeti vlogger-kalandort, akinek az offline életére is kíváncsiak voltunk.
Bertici Attila: Ahol jó emberek vannak, én ott érzem jól magam
A „legvagányabb romániai magyarnak” tartják a román követői a szatmárnémeti vlogger-kalandort, akinek az offline életére is kíváncsiak voltunk.
Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Így vonatozunk Erdélyben
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
Így vonatozunk Erdélyben
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
Márton Áron, Luka László és a büntetőjog, mint az osztályharc eszköze
A székely katolikus püspök és a székely kommunista pénzügyminiszter egymástól távol álló, de koncepciós pereikben mégis összefonódó életútja.
Márton Áron, Luka László és a büntetőjog, mint az osztályharc eszköze
A székely katolikus püspök és a székely kommunista pénzügyminiszter egymástól távol álló, de koncepciós pereikben mégis összefonódó életútja.
„Két maroknyi aranyékszer hevert mellettem, fogalmam sem volt, mitévő legyek”
A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.
„Két maroknyi aranyékszer hevert mellettem, fogalmam sem volt, mitévő legyek”
A történelemszeretet miatt vágott bele az amatőr fémdetektorozásba a szamosújvári asztalosmester, aki nemrég páratlan régészeti kincset talált. Kis Jánossal beszélgettünk.
Hét kisgyerek halt meg egy kórházban… mégis hogy lehetséges ez?
A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.
Hét kisgyerek halt meg egy kórházban… mégis hogy lehetséges ez?
A baktériumok, vírusok, amőbák, gombák fertőznek, ez a dolguk. Az ember dolga a védekezés. Lenne. Van itt ugyanis egy másik fertőzés is: az emberi hanyagságé, korrupcióé. Ami bűn.
Szendőfi Balázs: Erdélyben még vannak nyomai az érintetlen természetnek
Számtalan természetvédelmi témájú dokumentumfilm rendezője, írója, producere Szendőfi Balázs. Hegyizene című kétrészes alkotása az Erdélyi-szigethegységbe kalauzol el, a vidéket pedig olyan perspektívákból láthatjuk, amelyekről álmodni se mertünk volna.
Szendőfi Balázs: Erdélyben még vannak nyomai az érintetlen természetnek
Számtalan természetvédelmi témájú dokumentumfilm rendezője, írója, producere Szendőfi Balázs. Hegyizene című kétrészes alkotása az Erdélyi-szigethegységbe kalauzol el, a vidéket pedig olyan perspektívákból láthatjuk, amelyekről álmodni se mertünk volna.
A bírák és ügyészek nyugdíjreformja körüli hókuszpókuszról
A különleges nyugdíjak rendszerét megváltoztatni nem kell – félnetek jó lesz; ha mindenki egyetért – én nem – ellenzem.
A bírák és ügyészek nyugdíjreformja körüli hókuszpókuszról
A különleges nyugdíjak rendszerét megváltoztatni nem kell – félnetek jó lesz; ha mindenki egyetért – én nem – ellenzem.
Egy angol motoros, aki többet tett Románia népszerűsítéséért, mint bárki
Charlie Ottley brit újságíró, tévés tizenöt éve ragadt itt Romániában, azóta keresztül-kasul bejárta. Flavours of Romania, azaz Románia ízei című műsora már a harmadik évaddal szippantja be a nézőket.
Egy angol motoros, aki többet tett Románia népszerűsítéséért, mint bárki
Charlie Ottley brit újságíró, tévés tizenöt éve ragadt itt Romániában, azóta keresztül-kasul bejárta. Flavours of Romania, azaz Románia ízei című műsora már a harmadik évaddal szippantja be a nézőket.
Miért nem tudunk mit kezdeni sem rabsággal, sem szabadsággal?
Varga László Edgár
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Adjonisten jó napot, itt a székely mesterséges intelligencia!
Fall Sándor
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség
Sólyom István
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Így vonatozunk Erdélyben
Sánta Miriám
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
