A lámpagyújtó énekel – hol van most az egykori közvilágítás?
Bár 1989 után születtem, a rendszerváltást követő évtizedek rohamosan változó városképei mellett még elevenen él bennem valami, ami sokunk gyerekkorához köthető, és a huszadik századhoz szokott szemünkbe égett.
Megmaradt „kalapos” lámpák Bascov és Râmnicu Vâlcea városokban. Forrás: Muzeul Lămpilor/Facebook
A tömbháznegyedi sétányok fái között megbújó, kora esti lámpafényről beszélek, a tégla- és betonrengeteg között játékot, szaladgálást abbahagyni nem akaró gyerek tájékozódási pontjairól. Ahogy fél nyolc körül felkapcsolják a közvilágítást, és ilyenkor a higanyégős utcai lámpák eleinte derengők, majd egyre fényesebbé válnak. Szegélyezik a parkolókat, ahol szürke huzattal leterített Daciák sorakoznak, strázsálnak vaskerítések és lepukkant gyárak mellett, hidak tövében meredeznek, de főleg lakóhelyeink bejárata környékén világítják meg az utat. A lámpagyújtás eleinte takarodó volt a játszóterek népének, aztán idővel ez is megváltozott.
Ilyenkor mindig Kosztolányi Dezső A lámpagyújtó énekel című verse jut eszembe:
vörös szemekkel int a város
s rám hull a sűrü köd
és tűzbotommal görbe utcasarkon
én kormos ember csöndben eltünök.”
Már rég eltűntek a kormos emberek valahol a huszadik század első felének sötétjében.
Ugyanakkor a gyerek szemével ezek a magas, tányérsapkás, olykor ferdeképű lámpák mintha megszemélyesültek volna a blokkok között, szürkés-kalapos öregurakká vedlettek volna át.
A fokozatosan felgyúló, fényükben kiteljesedő fejek hívogatóan világítottak mindenkinek, bár az évtizedek alaposan megrongálták őket – lemorzsolódó betonburkolat a fémoszlopon, a bura foglalata olykor kifordult, sokszor hiányzott maga a bura is, és helyenként a csonkakúp-alakú lámpatest tányérsapka nélkül világított az éjszakában. Rozsdás drótok, kiégőfélben lévő körték, a tejüveg helyén olcsó műanyag.
Enyészetnek állva valahol. Forrás: Muzeul Lămpilor/Facebook
Emlékszem, hogy a városnegyedekben – de elsősorban ott, ahol felnőttem, azaz a kolozsvári Györgyfalvi negyedben – lehetett tudni, melyik sétányon vagy utcában pislákol a középmeleg fény helyett egy hideg kék, egy mohos zöld vagy egy neonfehér, esetleg narancssárga. Hol állnak a szélesebb tányérsapkás, sötétebb öregurak, és hol vesztegel egy kalaptalan, ferde suhanc, félig kifordult burával. Aztán amikor az utcákat sorban újítani kezdték, ezeket a lámpákat is lecserélték újabbakra, így a csonkakúp-fejek fokozatosan mindenhol el-eltünedeztek a romániai városok arculatából.
Gondolnánk, hogy ez valami helyi specifikum volt, ami csak a múlt rendszer építészeti felhajtóereje hozott ide, valamilyen szovjet mintára. Az igazság az, hogy az eredetileg tejüvegből készült burájú csonkakúp-típusú utcai lámpák az 1950-es években honosodtak meg a romániai közvilágításban, mégpedig egy zürichi modell alapján, a későbbiekben pedig ezek változatai terjedtek el a városokban német mintákra.
Német csonkakúp-lámpatípusok. Forrás: Muzeul Lămpilor/Facebook
Gyerekkori emlékeink között kajtatva nem gondoljuk, mennyi furcsaság, szokatlan vonzalom marad meg bennünk bizonyos életképek iránt. Arra magam sem gondoltam volna, hogy rajtam kívül vannak még, akik szívesen emlékeznek az elmúlt évtizedek világítási rendszereire, de azt tapasztaltam, hogy a budapesti régi neonfeliratokon keresztül a belvárosi utak fölé hajoló, ostornyeles lámpákig az emberek mindenfélékért rajonganak hol titokban, hol nyilvánosan. Ezért is lepett meg, amikor bánkódva, de reményekkel teli fogtam neki felkutatni az internet bugyraiban a vizuális archívumokat, amelyek esetleg még őrzik ezeket a régi csonkakúp alakú lámpákat – hiszen gyerekkoromban nyilván nem dokumentáltam a jövőre nézve őket, utólag meg csak mások múltmegőrzési szenvedélyére támaszkodhatok.
Elba reklám 1969-ből Temesvárról. Forrás: Muzeul Lămpilor/Facebook
A romániai közvilágítás történetét személyes gyűjtésekre alapozva került elő így a Muzeul Lămpilor elnevezésű Facebook-csoport, ahol pár, vélhetően elektronikai szakképesítéssel rendelkező (bár lehet lelkes amatőr) ember szerte Romániában vadássza a még megmaradt kalaposöregúr-lámpákat. A tagok között olyanokra is akadunk, akik valamilyen módon vissza szeretnék hozni ezt a lámpamodellt az utcákra, s bár sikerrel feltételezhetően nem fognak járni a LED-es közvilágítás és gentrification korában, néhányan mégis megpróbálták visszahozni őket a köztudatba.
A csoporton kívül ugyanezen a néven Facebook- és Instagram oldal is működik, rajtuk kívül nosztalgikus képblog, véletlenszerű lámpa-felbukkanások, beküldött posztok tarkítják az oldalt – megannyi furcsa ismerős, mintha mindenki fejében egyszerre gyúlnának ki a fények. Olyan „elvetemült” csoporttagokat is találni, akik meg tudtak szerezni egy-egy elkallódott, leszerelt és otthagyott lámpatestet és otthoni környezetben újították fel, vagy végeztek rajta villanyszerelői kísérleteket különböző körtékkel, sőt modern iparművészeti tervrajz is született a kezük alatt.
Tervrajz és házi megoldások. Forrás: Muzeul Lămpilor/Facebook
Gyerekszemmel minden olyan csodálatos: nyilvánvalóan az is, ami esetleg egy posztkommunista ország mindennapjairól ad számot, egy félperifériás ország látleletét adja egy korábbi modernizáció és egy későbbi között, de mindig pislákol valami között, mint egy kiégni készülő higanykörte az alkonyi félhomályban. Egy biztos: bármilyen szokatlan, partikuláris tárgyi-érdeklődési körünk is lenne, mindenre van egy Facebook-csoport legalább három másik lelkes emberrel!
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Fall Sándor
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Sánta Miriám
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A szóbeli ígérettől a közös megegyezésig: mire mond igent a munkavállaló, amikor aláírja a szerződést?
Egy munkahelyen a beígért béremeléstől a távozás feltételeiig sok minden válhat vita tárgyává. Vallasek Magdolna jogásszal arról beszélgettünk, mit érdemes tisztázni a szerződés aláírása előtt, és milyen mozgástere van a dolgozónak a munkaviszony során.
Törvénytervezet: nem küldenék börtönbe azokat, akiknél saját használatra találnak kábítószert – hírmix
Olajgyár építését támogatja a CEC Bank Kolozs megyében. Továbbá: most már tényleg lesz IKEA Erdélyben?
Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye
Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.
Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr
Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.
A játszótérhez már nagyok, hát kikértek két sört a fiatalok: még a szüleiket is megbüntették
Több mint ötezer lejes pénzbírságot róttak ki a marosvásárhelyi helyi rendőrök, miután két fiatalt sörözésen kaptak. Az őket kiszolgáló pincér járt rosszabbul.
A diákhiteltől a sivatagi dinnyéig – Egy magyar főtiszt békefenntartó kalandjai
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
A diákhiteltől a sivatagi dinnyéig – Egy magyar főtiszt békefenntartó kalandjai
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
„A történetíró feladata a források tárgyilagos felvállalása”
Egy olyan könyvet is bemutattak a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon, amely miatt Ioan-Aurel Pop történészt, akadémikust köhögőroham kerülgetheti.
„A történetíró feladata a források tárgyilagos felvállalása”
Egy olyan könyvet is bemutattak a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon, amely miatt Ioan-Aurel Pop történészt, akadémikust köhögőroham kerülgetheti.
Pálfy Zoltán: A feladatvállaló erdélyi magyar értelmiség rákfenéje a kényszeres küldetéstudat
Rengeteg kérdést eleve úgy teszünk fel, mintha kizárólag kisebbségi problémaként létezne – véli a BBTE adjunktusa, aki szerint a bicskával való verekedés a tehetetlenség jele. Nagyinterjú, II. rész.
Pálfy Zoltán: A feladatvállaló erdélyi magyar értelmiség rákfenéje a kényszeres küldetéstudat
Rengeteg kérdést eleve úgy teszünk fel, mintha kizárólag kisebbségi problémaként létezne – véli a BBTE adjunktusa, aki szerint a bicskával való verekedés a tehetetlenség jele. Nagyinterjú, II. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Így csinált magából sakknagymestert egy román gyáros
Alexandru Crișan felemelkedése és bukása a sakktörténelem legkirívóbb csalása, egyben a romániai átmenet vegytiszta lenyomata.
Így csinált magából sakknagymestert egy román gyáros
Alexandru Crișan felemelkedése és bukása a sakktörténelem legkirívóbb csalása, egyben a romániai átmenet vegytiszta lenyomata.
Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
Néhány ok, hogy miért ilyen gyatrák a legújabb romániai PISA-eredmények
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.
A Román Kommunista Párt pretoriánusai még mindig köztünk járnak
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.
Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!
Fall Sándor
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben
Sánta Miriám
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”
Sólyom István
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?
Sánta Miriám
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
