Az erdélyi származású nyelvész és kultúrantropológus lenyűgöző (és helyenként igazi gasztro-kulturális sokkot okozó) történetekkel traktálta közönségét az Almásy László Kultúrtörténeti Körön.
Megszokhattuk, hogy Boros Lóránd, az Almásy László Kultúrtörténeti Kör vezetője és lelke igazi ínyencségekkel lep meg, ahányszor ellátogatunk a kör előadásaira, beszélgetéseire. Ám ami kedden este héttől zajlott a Bulgakov Irodalmi Kávéházban, arra nem számítottunk.
A rendezvény plakátján az állt, hogy Szathmáry Lajos, Bálint Tibor és Kövi Pál kapcsán Benedek Dezsővel beszélget Boros Lóránd. Bálint Tibor nevét sokan ismerik nálunkfele, viszont a másik három úriember afféle kuriózumnak számít, mondjuk így, nem baráti, ismerősi körökben. Jó, az talán még szélesebb körökben forgó információ, hogy van egy Erdélyi lakoma című könyv (1980-ban jelent meg a Kriterion Könyvkiadó gondozásában), amelynek Kövi Pál (és az erdélyi magyar irodalom jeles alakjai) a szerzője és tulajdonképpen egy szakácskönyvnek álcázott lírai esszékötet. Ami Szathmáry Lajost illeti, na, itt kezdődik a vállvonogatás. Pedig elképesztően izgalmas történet az övé is. No, hát ezekről az emberekről remélt többet megtudni a közönség az est meghívottjától, Benedek Dezsőtől.
Boros Lóránd egy Bálint Tibor-írással indított, aminek meg is volt a hatása. Mondanom sem kell, messzemenően egyetértek az íróval, amikor A húslevesről című tárcájában kijelenti, hogy
Valóban, a húsleves egyenlő a vasárnappal, a szentséggel, főzése pedig olyan, mágikusnak is nevezhető rituálé (a hozzávalók kiválasztásától kezdve a főzés aktusán keresztül a tálalásig), mint bármely szentmise vagy istentisztelet, vallása válogatja.
Az est egy abszolút kötetlen beszélgetéssel folytatódott, viszont a beavatatlanok továbbra sem tudták, ki az a Szathmáry Lajos és Kövi Pál. Nos, Kövi Pál 1924-ben született Balassagyarmaton, aztán megjárta Kolozsvárt, a kis magyar világban a kincses városban kezdte el agrármérnöki tanulmányait, de a front közeledte miatt neki is menekülnie kellett 1944-ben, vissza, Magyarországra. Ahol elkezdett focizni. Úgy tűnik, ehhez is nagyon értett, ugyanis 1947-ben, miután Olaszországba távozott, az itáliai foci színvonalát emelte játékával, olyannyira, hogy a hírneves AS Roma csapatában is játszott. Közben pedig két kapura játszott, ugyanis egy vendéglőt is vezetett Rómában.
1950-ben családjával az Egyesült Államokba emigrált (tovább), ahol kitanulta a vendéglátóipari szakmát. És 1966-ban üzlettársával megvásárolta a New York-i Four Seasons (Négy Évszak) éttermet, amelyet teljesen átalakított a saját, annak idején forradalmi ízlése szerint. Nem véletlen tehát, hogy az étterem rövidesen a világ egyik leghíresebb vendéglátóipari oázisává nőtte ki magát. Az Erdélyi lakoma című, többször újra kiadott kötettel pedig egyrészt beírta magát a világ gasztro-literatúrai nagykönyvébe, másrészt
A Kossuth Rádió rövid hanganyaga Kövi Pálról.
Barátja, Szathmáry Lajos, a másik világhírű séf, önbevallása szerint egy vonaton született, 1919-ben. Hogy miért épp egy vonaton? A válasz tragikusan egyszerű: szülei a román megszállás elől menekültek Erdélyből Budapestre. Aztán később, fiatal újságíróként tett még egy kanyart Erdélyben, volt a marosvásárhelyi Székely szó belső munkatársa, majd a sepsiszentgyörgyi Székely Nép szerkesztője. Közben a Kemény Zsigmond Társaság tagjává választotta (csak úgy, mellékesen), továbbá szerzett egy pszichológiai diplomát is Kolozsvárott.
Ám aztán az ő sorsát is alapjaiban rengette meg a háború, 1944-ben beállt bakának és a háború vége Németországban érte, az amerikai megszállási zónában. 1951-ben aztán ő is kivándorolt Amerikába, ahol kitanulta a szakácsmesterséget, vendéglőt alapított, a híres Bakery-t (Pékség, nemes egyszerűséggel), közben rádióműsort vezetett, százával írta a gasztronómiai tárgyú tárcáit, amiket csak úgy kapkodtak az amerikai lapok, támogatta a magyar könyvkiadást, és persze írta saját, témába vágó (és nem csak) könyveit, amelyek közül, melyek közül
A Szathmáry Lajossal készült portréfilm első része.
Az est fizikai valójában is jelen levő negyedik hőse maga Benedek Dezső, akinek élete kalandosságban vetekedik mesterszakács barátaiéval. Benedek Dezső Kolozsvárott született 1950-ben. A hírek szerint a kolozsvári 11-es suliba járt (ma Báthory István Elméleti Líceum), de kirúgták onnan, mert szót emelt az iskola elrománosítása ellen.
Miután sikerült kijárnia az iskolát, bölcsész diplomát szerzett angol–német szakon a kincses városban, de közben japánul is megtanult, ami fontos a további életút szempontjából. Boros Lóránd szerint Benedek Dezső majd két tucat (konkrétan 15 és húsz között) nyelven beszél lazán a jelen pillanatban. (A pontos számot nem árulta el, ki tudja, miért.)
Aztán 1978-ban emigrált ő is az Egyesült Államokba, ahol irodalom és kulturális antropológia diplomát szerzett a Pennsylvaniai Állami Egyetemen. És innen nem volt megállás, egyetemi tanár lett belőle, oktatott a világ minden táján, Kolozsváron is, közben pedig kitanulta a (távol-keleti) szakácsmesterséget, és nem utolsósorban több éven át élt a Tajvan közelében levő Irala szigetén, ahol a helyi jami törzs kultúráját kutatta.
Az ember (jelen esetben Boros Lóránd moderátor úr) kérdez tőle valamit és onnan nincs megállás, folynak a sztorik, egyik a másik után. Elmesélte például azt, milyen volt Szathmáry Lajos vendéglője, a Bakery, avagy Pékség. Az ember azt gondolná, hogy valami irtó elegáns (trendi szóval: fenszi) étteremről volt szó. A fenét! Szathmáry séf gasztro-paradicsomában egyszerű fa székek és asztalok álltak, rajtuk egyszerű fehér abrosz és egy szál virág. Na és nulla zene szólt az étteremben. (Gondolatban végigfutottam a trendi-fenszi éttermeken, ahol jártam, na, hát a Pékség mindezek ellentéte volt.) Szathmáry séf egyik alapelve az volt, hogy
Viszont annál többet adott az elnyomott többi érzékszervnek, elsősorban a szájnak, aztán az orrnak és a tapintásnak. Bizony, különös gondot fordított a tapintható anyagok ízléses összeválogatására is. Mert a ujjakat is foglalkoztatni kell, mondogatta.
Aztán arról is szót ejtett Benedek Dezső, hogyan tanulta ki a távol-keleti konyhaművészetet. A Pennsylvaniai Állami Egyetem egy ösztöndíjjal kiküldte az ifjú kultúrantropológust Kínába, közelebbről Tajvanba. Na és ott kezdett Benedek Dezső érdeklődni a kulináris kultúra iránt. És biza, nem volt könnyű dolog, ugyanis a világnak azon a fertályán másképp mérik a tudást. Ugye, többnyire wokban főznek arrafelé, tehát a távol-keleti szakács tudását abban mérik, hogy hány tűzön tud főzni.
Van egy hosszú főzőpult, azon van egy rakás tűzhely, a szakácsnak pedig úgy kell főznie az összes tűzhelyen, ahogy például egy sakknagymester játszik szimultán játszmákat sok ellenféllel. És közben minden egyes tűzhelyen rotyogó fogás esetében pontosan tudnia kell, hogy éppen hol tart a főzési folyamatban. Benedek Dezső elmondta, hogy az igazi nagy séfek „tizenkét tüzesek”, vagyis egyszerre 12 tűzhelyen tudnak főzni. Ő maga három tűzig jutott el, ami egy Amerikába szakadt kolozsvári magyar ember részéről ugyancsak nagy teljesítmény.
Szathmáry Lajos művészi dedikációja egyik szakácskönyve előoldalán, Bálint Tibor részére, 1981-ből: Bálint Tibornak, a Zokogó majom szellemi vendéglősének, a Bakery-ben tett testi látogatása alkalmából.
Szathmáry Lajossal pedig úgy ismerkedett össze, hogy betért a Pékségbe, munkát keresni. (A háta mögött már ott volt a tajvani konyhaiskolai tudás). Magyarul szólalt meg, hiszen tudta, kicsoda Szathmáry Lajos, mire a séf imígyen válszolt:
A hideg zuhanyos kezdés után aztán Szathmáry felszólította Benedek Dezsőt, ugyan kotyvasszon már valamit, ott a hűtőszekrény. És Benedek Dezső neki is állt: kivett a hűtőből húst, spárgát, egyéb zöldségeket… és paradicsomot. Szathmáry ránézett az alapanyagokra és csak ennyit mondott: már rossz! (Mert hogy a paradicsom savassága miatt nem lesz jó a fogás, akármit is csinál a szakács.) Oké, hát ilyenkor az ember mit tehet? Vagy elkullog szégyenében, vagy nekiáll és megmutatja.
Nos, Benedek Dezső a második utat választotta. Fogott egy érett avokádót meg némi bort, hozácsapta a többi alapanyaghoz és elkészítette a fogást, ahogy ő gondolta. Na és találják ki, kapott-e munkát a végén? Persze, hogy kapott. Szathmáry Lajos elismerte a tudást.
A Szathmáry Lajossal készült portréfilm második része.
Pikánsabb történetekkel is szórakoztatta a közönséget Benedek Dezső. Elmesélte például, hogy Szathmáry Lajos, nos, izé, rasszista hírében állt. Igen ám, de – akkor már barátokként – egy alkalommal Benedek Dezső elmesélte neki, hogy találkozott egy fekete lánnyal, akinek egyetlen álma az volt, hogy eljusson Párizsba, kitanulni a pékszakmát. Csak hát nincs rá pénze, ugye, drága a repülőjegy.
Aztán azt is elintézte, hogy egy világklasszis párizsi pék tanítsa ki. Amikor Benedek Dezső felhívta a lányt, nos, nem a legmegfelelőbb időpontban, egy hajnali órán, az illető azt hitte, csúfolkodik vele. Reggel viszont kiderült, hogy minden igaz. A lányról pedig az derült ki, hogy született pék, vagyont is szerzett a tudásával.
Az est során nyilván előkerültek az extrém fogások is. Benedek Dezső evett macskát is (ami állítólag finom, akármit is gondolnak erről a macskaimádók). Elbeszélése szerint ha az ember annak idején nyulat rendelt egy olasz étteremben, szinte biztos, hogy macskát szolgáltak fel neki. Egyes éttermekben ma is szabály, hogy a felszolgált nyúl egy kis részén rajta van a szőre is, bizonyítékként, hogy tényleg nyúl.
Na és most tessék jó nagy levegőt venni: egy óceánjárón igazán vad fogással is találkozott. A hajósok külön erre a célra
amelyeket szépen, ahogy a távol-keleten illik, szószba mártva (a szósz azon a vidéken alapvetően fontos!) fogyasztottak el. Benedek Dezsőt is megkínálták, persze, és nagyon figyelték, milyen lesz a reakciója. Nos, lenyelte az egeret, maradjunk ennyiben.
Volt még ennél is pikánsabb történetek, hát persze, hogy Irala szigetén, ahol a jamik közt, nos, igen kemény élmények is gazdagították Benedek Dezső élettörténetét. No de ezt inkább mesélje ő el, hogy kicsit sejtelmes-népmesésen fejezzem be az írást. Holnap legyen Benedek Dezső az önök vendége!
Erdélybe a várépítőket – a hódokat –1998 táján telepítették be. A romániai populáció azóta szépen megtelepedett a Szamosok, az Olt, a Feketeügy és a Maros mentén.
… közben nagy lendülettel hányják a ganét egymás udvarára az állami elitjátékosok, akiknek az lenne a dolguk, hogy finanszírozzák a múzeumokat, a kutatást, a régészeti ásatásokat… na meg a román történelem szaros pelenkájának kicserélését.
Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.
Személyes krízis, az egyházban való csalódás, vagy intellektuális kétely következményeképpen hagyják el az emberek a vallásukat.
És vigyázzunk: új csalási módszer terjed az interneten!
Az Emberi Jogok Európai Bíróságán folytatja a küzdelmet a „December 15. – A román–magyar szolidaritás napja” Egyesület – tájékoztatta kedden a Krónikát Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája.
A diákok riasztóan nagy része funkcionális analfabéta, sokan mégis azon hőbörögnek, hogy miért akar változtatni az oktatásügyi miniszter a rendszeren.
Két kiskorút kellett kimenteni egy vizes területről Maros megyében, az állapotuk stabilizálásán jelenleg is dolgoznak a mentőegységek.
A szerda este folyamán meghalt az a két és három éves gyerek, akiket egy szabadnapos katonai tűzoltó mentett ki a Nagy-Küküllő közelében található mesterséges tóból.
Kihallgatásra vitte kedden a korrupcióellenes ügyészség Barti Tihamért. Hargita Megye Tanácsának alelnökét az esti órákban őrizetbe vették, szerdán pedig letartóztatását kezdeményezték.
Az viszont kétségtelen, hogy Brady Corbet alkotása monumentálisra sikeredett. Mi pedig többek közt örülhetünk annak, hogy a pillanat hájpfilmje sok szálon kötődik a magyarokhoz, sőt, erdélyi magyar színész is felbukkan benne.
Az viszont kétségtelen, hogy Brady Corbet alkotása monumentálisra sikeredett. Mi pedig többek közt örülhetünk annak, hogy a pillanat hájpfilmje sok szálon kötődik a magyarokhoz, sőt, erdélyi magyar színész is felbukkan benne.
Valláskörkép Romániában: a pünkösdisták az elmúlt három évtized nyertesei, míg az ateisták száma ugyan a kilencszeresére nőtt, de így sem jelentős az arányuk. Kiss Dénes vallásszociológus előadásán jártunk.
Valláskörkép Romániában: a pünkösdisták az elmúlt három évtized nyertesei, míg az ateisták száma ugyan a kilencszeresére nőtt, de így sem jelentős az arányuk. Kiss Dénes vallásszociológus előadásán jártunk.
A falu, ahogy ismertük (és ahogy a képzeletünkben élt), már nem létezik. A jelenségre pedig a kommunikáció- és néprajztudomány is új megközelítéseket keres.
A falu, ahogy ismertük (és ahogy a képzeletünkben élt), már nem létezik. A jelenségre pedig a kommunikáció- és néprajztudomány is új megközelítéseket keres.
Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.
Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.
Személyes krízis, az egyházban való csalódás, vagy intellektuális kétely következményeképpen hagyják el az emberek a vallásukat.
Személyes krízis, az egyházban való csalódás, vagy intellektuális kétely következményeképpen hagyják el az emberek a vallásukat.
Nélkülözhetetlen a humán tudományok lassító, reflektáló szerepe a progresszióval szemben, hogy ne veszítsük el mindazt, ami emberré tesz minket – véli T. Szabó Csaba vallástörténész.
Nélkülözhetetlen a humán tudományok lassító, reflektáló szerepe a progresszióval szemben, hogy ne veszítsük el mindazt, ami emberré tesz minket – véli T. Szabó Csaba vallástörténész.
Továbbá vannak benne románul szépen beszélő románok is. Meg magyar vérgróf. Meg tisztelgés a nagy elődök előtt. Meg némi újítás is (szerelmeseknek külön ajánljuk az opuszt), ami a vámpírfilmek műfajában igen nagy dolog.
Továbbá vannak benne románul szépen beszélő románok is. Meg magyar vérgróf. Meg tisztelgés a nagy elődök előtt. Meg némi újítás is (szerelmeseknek külön ajánljuk az opuszt), ami a vámpírfilmek műfajában igen nagy dolog.
A modern technika segítségével ma már bármit el lehet mondatni bárkivel olyan hitelesnek tűnő videókban, amik a legtöbb embert képesek megtéveszteni. Hogyan szúrjuk ki a deepfake tartalmakat?
A modern technika segítségével ma már bármit el lehet mondatni bárkivel olyan hitelesnek tűnő videókban, amik a legtöbb embert képesek megtéveszteni. Hogyan szúrjuk ki a deepfake tartalmakat?
Antagonisztikus ellentét feszült a két ország között Erdély kérdésében, ami alapjaiban határozta meg a diplomáciai kapcsolatokat a múlt század húszas éveiben – mondja Marchut Réka történész.
Antagonisztikus ellentét feszült a két ország között Erdély kérdésében, ami alapjaiban határozta meg a diplomáciai kapcsolatokat a múlt század húszas éveiben – mondja Marchut Réka történész.
Megnéztük, hogy tartanak maguk elé görbe tükröt a komédiázó (erdélyi) románok: egy kortárs népmesét láttunk, egy parasztlázadásocskát. Amely jobban sül el, mint a valóságban, mert hát ilyenek a népmesék. És közben nevetni is tudtunk.
Megnéztük, hogy tartanak maguk elé görbe tükröt a komédiázó (erdélyi) románok: egy kortárs népmesét láttunk, egy parasztlázadásocskát. Amely jobban sül el, mint a valóságban, mert hát ilyenek a népmesék. És közben nevetni is tudtunk.
Erdélybe a várépítőket – a hódokat –1998 táján telepítették be. A romániai populáció azóta szépen megtelepedett a Szamosok, az Olt, a Feketeügy és a Maros mentén.
… közben nagy lendülettel hányják a ganét egymás udvarára az állami elitjátékosok, akiknek az lenne a dolguk, hogy finanszírozzák a múzeumokat, a kutatást, a régészeti ásatásokat… na meg a román történelem szaros pelenkájának kicserélését.
Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.
Személyes krízis, az egyházban való csalódás, vagy intellektuális kétely következményeképpen hagyják el az emberek a vallásukat.