A kolozsvári könyvbemutatón még a szatírok is szóba kerültek, nem csak az a titokzatos, fej nélküli alak.
„Összegyűjteni és odaadni mindent” – ilyen első sorral nehéz veszíteni.
(Persze nem lehetetlen, höhöhö – a szerk.)
Az idézet a Főtér munkatársa, Sánta Miriám költő második kötetének az első sora, és a Szakadékok című versből való.
– teszi fel a kérdést hétfő este, a kolozsvári Planetáriumban Horváth Benji költő, a kötet szerkesztője. (Megjegyzés: Benji nem csak úgy, egy hétfő esti szomorú kocsmaasztal kétes tisztaságú lapjához, a titokzatos ismeretlenhez, a poharához, netán Arany János szelleméhez intézi a fent idézett kérdést, hanem Miriámhoz a kötete bemutatóján – a szerk.)
A kérdésre Miriám válasza röviden az, hogy kétségkívül igen. Kicsit hosszabban meg az, hogy a költészet aktusa egy „külön állapot”, nem terjed ki a mindennapokra, holott onnan – a mindennapokból – hozod be, amit megírsz abban a nem mindennapi állapotban, vagy úgy is mondhatnók, hogy
Akkor, abban a pillanatban ráadásul úgy érzed, hogy csak így lehet (megformálni azt – a szerk.), és a megformálás élet-halál kérdése.
Horváth Benji és Sánta Miriám a könyvbemutatón
A méla Olvasó mostanra alighanem rádöbbent, hogy ez a szöveg nem egy átlagos szakállas fóka (az emlősök [Mammalia] osztályának a ragadozók [Carnivora] rendjébe, ezen belül a fókafélék [Phocidae] családjába tartozó faj – a szerk.) borjának statisztikai alapon vett túlélési esélyeiről szól, hanem Sánta Miriám Kilenc szabad növény című második verseskötetének kolozsvári bemutatójáról.
Na már most:
Egyrészt azért, mert verset írni bármiről lehet, másrészt mert egy ujjgyakorlatból, játékból, két sor ritmusából kiindulva gyakran kikerekedik egy vers, amibe a szerző még a saját testképével kapcsolatos szorongásait is belekódolhatja, mert mért ne. „…az összecsavarozott csontban, a fáradt hús / mellett felszívódhatnak a mérgek.” – ezek a sorok például a szerző gerincproblémáira utalnak, mert a költészet olykor a kényelmetlenségig menő kitárulkozás, ha esetleg nem tudta volna.
Mint ahogyan játék is egyben: például akkor, amikor a költő meglát egy szobrot – teszem azt a Pán szálkát szed ki egy szatír lábából című, a szentpétervári Hermitage (Ermitázs) Múzeum gyűjteményében őrzött márványszobrot –, és eltűnődik annak pazar játékosságán, profánságán, cukiságán, a benne rejlő történeten, és azon is, hogy valaki hónapokig faragta (szoborta) ezt a játékos profán cukiságot, hogy aztán egy költő majd verset írjon róla. Hogy aztán a méla Olvasó meg mélán olvasva eltűnődhessen azon, miként érnek össze a szobrászi, költői és mindenféle egyéb univerzumok egy, a végtelenségig kiismerhetetlen, és éppen ezért lakályos univerzumban, amiben a szentpétervári Ermitázs maximum akkora, mint egy nudli.
Arról meg aztán nem is beszélve (beszélünk róla – a szerk.), hogy – teszem azt – a Szamothrakéi Niké fejetlen, szárnyas márványszobrának ihletett megpillantása egykönnyen azt a rácsodálkozást eredményezheti, hogy íme, a győzelem reprezentációjának nincsen feje (volt neki, csak letörött – a szerk.), és ez mennyire tökéletes jelképe lehet annak, amikor észre sem vesszük, hogy győztünk. Amikor sikert érünk el, mégsem érzünk elégtételt. És már törekszik is a napvilágra a vers sommás kezdete: „Hogy mondjuk el, hogy észre sem vettük, / mikor győztünk…” – hogy aztán a vers vége felé még egy Rilke-parafrázis („Változtasd meg, érted?”) is lazán beleférjen, utalva arra a másik fejetlen szoborról írt másik szoborversre, ami az idők során már valóságos versszobor lett, ha ugyan ezzel nem állítunk túlzottan nagy badarságot.
Arról a kötetbemutatón egyébként szó sem esett, hogy Miriám hány százalékban vátesz. Ám arról igen, hogy írt még 2021-ben, az ukrajnai háborút megelőzően egy verset, ami homályosan az ukrajnai háborút vizionálja, legalábbis arról szól, hogy hogyan fognak majd jönni a háború nyomán a menekültek Máramarosnál. A vers utólag a Máramarosi álom 2021-ből címet kapta.
A kötetben a szerző természetképei is szerepelnek
És akkor még beszélhetünk a nyelvemlékekről, ráolvasás-szövegekről, amelyek az említett szobrokhoz hasonlóan szintén megihlették Miriámot. Itt említhetjük például A kilenc növény ráolvasását ami tulajdonképpen a Nigon Wyrta Galdor című óangolszász nyelvemlék modern angol változatából készült szabad fordítás. (Ennek a párverse a könyv címadó darabja, a Kilenc szabad növény.) Miriám szerint roppant izgalmasak ezek a nyelvemlékek, ráolvasások – amelyek egyszerre költői és funkcionális szövegek – hiszen a segítségükkel rácsodálkozhatunk arra, hogyan gondolkodtak régen az emberek.
(lásd pl.: Két évszak – a szerk.), Miriám ugyanis szenvedélyes természetjáró, és ez nemcsak a versekben mutatkozik meg. Ha ugyanis eddig nem említettük volna (eddig nem említettük – a szerk.) a könyvben a szerző saját fekete-fehér természetfotói is szerepelnek – ezek a képek ráadásul „jelentéses” képek, mármint nem szekusi értelemben, hanem úgy, hogy hordoznak valami többletjelentést, aminek felfejtése természetesen a méla Olvasóra vagyon bízva, hiszen nem lehet minden Sánta Miriám-fotó mellé egy Sánta Miriámot állítani.
A képek sorrendjét és helyét a kötetben egyébként a szerkesztő, Horváth Benji sakkozta ki, a könyvbemutatón pedig azt is hangsúlyozta, hogy egyáltalán nem random az elrendezés.
Benji kérdésére, miszerint a kötet szabadulástörténet-e, a válasz: miért ne, amúgy is sok mindentől kellett már megszabadulni, mire Benji rávágja, hogy
ami tök jó végszónak, igaz, hogy nem is ez volt a végszó, hiszen még beszéltek aztán egy kicsit, de most úgy teszünk, mintha ez lett volna a végszó, mert mindig kell egy rohadt végszó, és az meg nem árt, ha ütős, és nem valami olyasmi, hogy köszönjük a figyelmet vagy mit tudom én.
A szerző furcsa szögben dedikál
És akkor most már én is befejezem, pedig, Istenem, mennyi mindenről lehetne még beszélni, de hát, könyörgöm, olvassák el a könyvet, elvégre mégse lehet minden egyes Sánta Miriám-vers mellé egy Varga László Edgárt állítani.
Köszönjük a figyelmet!
Sánta Miriám: Kilenc szabad növény. Erdélyi Híradó Kiadó/Fiatal Írók Szövetsége, 2024
Kiscicák, kiskutyák, szex, vér, dráma. Ossza meg és uralkodjon!
Mégis milyen lehet egy kampányüzenet 2024-ben? Kicsit nézzük meg közelebbről.
Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.
Beszterce-Naszód és Szucsáva két méltán népszerű kirándulóhelyén jártunk. Megérte.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Hiába hirdettek győztest az észak-erdélyi autópálya legnehezebb, Szilágy megyei szakaszának megépítésére kiírt pályázaton, az építés tovább csúszhat, miután az egyik jelentkező megóvta az eredményt.
Az AUR-vezér most a kommunizmus után vágyakozók hátát vakargatja. Novembertől többe kerül a repjegy Kolozsvárról.
Kihirdette szerdán Klaus Iohannis államfő a minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazított új mechanizmusáról szóló törvényt.
Őrizetbe vettek szerda este a maroshévízi rendőrök egy férfit, aki botrányt keltett a város kórházában és agresszívan viselkedett az egészségügyi személyzettel szemben.
Az EB álláspontja szerint a román hatóságok eddigi erőfeszítései nem elégségesek, ezért az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát szennyvízgyűjtési és -feldolgozási kötelezettségek teljes körű betartásának elmulasztása miatt.
Meghalt az író, akinek a könyveit mindenki olvasta, de nem mindenki meri bevallani.
Meghalt az író, akinek a könyveit mindenki olvasta, de nem mindenki meri bevallani.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.
450 éve halt meg Heltai Gáspár, az erdélyi nyomdászat úttörője, reformátor, a kora újkori magyar irodalom egyik legszínesebb alakja. A Heltai-nyomda régi könyveiből kiállítás nyílt a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban – megnéztük, mi lapul a vitrinek mögött.
450 éve halt meg Heltai Gáspár, az erdélyi nyomdászat úttörője, reformátor, a kora újkori magyar irodalom egyik legszínesebb alakja. A Heltai-nyomda régi könyveiből kiállítás nyílt a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban – megnéztük, mi lapul a vitrinek mögött.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.
Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.
Beszterce-Naszód és Szucsáva két méltán népszerű kirándulóhelyén jártunk. Megérte.
Beszterce-Naszód és Szucsáva két méltán népszerű kirándulóhelyén jártunk. Megérte.
A 19. század derekától tudjuk, az a jó hazafi, aki hazait vásárol. No de hogyan jelentkezett ez az irodalomban és a korabeli közbeszédben?
A 19. század derekától tudjuk, az a jó hazafi, aki hazait vásárol. No de hogyan jelentkezett ez az irodalomban és a korabeli közbeszédben?
Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.
Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.
Kiscicák, kiskutyák, szex, vér, dráma. Ossza meg és uralkodjon!
Mégis milyen lehet egy kampányüzenet 2024-ben? Kicsit nézzük meg közelebbről.
Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.
Beszterce-Naszód és Szucsáva két méltán népszerű kirándulóhelyén jártunk. Megérte.