Mi az az „őspara” és mért mondja, hogy azért kezdett el írni, mert „félt, hogy mások kövérek”? Mit jelent az ember életében, ha 1956-ban született? Garaczi László Kolozsváron beszélt mindezekről.
Azon ritka írók közé tartozik, akik irodalomból, írásból élnek meg – így vezette fel László Noémi az Álljunk meg egy szóra estsorozat legújabb vendégét, Garaczi Lászlót a kolozsvári Bulgakov kávéházban. Garaczi munkássága tényleg elég sokszínű: amellett, hogy „alapjáraton” író, költő, műfordító, az alkalmazott irodalmi műfajokban is otthonosan mozog, a színházi és rádiós munkáktól a forgatókönyvírásig. Mint mondja, nem csak anyagi okokból próbált ki annyi mindent, hanem mert érdeklik a nem szépirodalminak tekintett műfajok szabályai, működési elvei, és úgy gondolja, ezek egy részét tudja hasznosítani szépírói munkásságában is.
Derültséget okoz azzal, hogy elmeséli: írói karrierjét prózával kezdte, mégpedig 9-10 évesen, egyenesen egy indiános nagyregénnyel, J. F. Cooper modorában. „A probléma az, hogy néhány oldal után elakadtam, mert a hőseimet rögtön csatába vezettem, és korán el is hulltak. Egy karakter maradt, de vele nem tudtam mit kezdeni” – magyarázza.

Az úri közönség derül...
Garaczi egyébként nem akármilyen évben született: 1956-ban, a forradalomkor alig néhány hónapos volt, és az ezzel kapcsolatos történések – a környéken zajló véres összecsapások, a falakon még évtizedekig „díszelgő” golyónyomok története – részei a családi legendáriumnak.
A kommunista diktatúra később is meghatározó élményévé vált, és köze van ahhoz, hogy problémásnak tekinti a felnövést, a felnőtt-létet. Mint mondja, a diktatúra infantilitásba kényszeríti az egyént, mert az állam megmondja, mit szabad és kell tenni, erre pedig az a legadekvátabb válasz, ha az ember eleve vállalja ezt a „gyerekszerepet”. Egy diktatúrában nem lehet teljesen komolyan venni a életet – fejtegeti –, igaz, egy demokráciában sem feltétlenül. A kettő között mégis ég és föld a különbség: ő még emlékszik arra, hogy fiatalként milyen volt állandóan hatósági retorziótól tartani, ha „nem megfelelő” módon beszéltél vagy viselkedtél.
Ezt a felnövéstől való félelmet nevezi „ősparának”; László Noémi pedig mindjárt szembesíti is azzal, hogy ezt írta a Pompásan buszozunk! című lemúr-regényében: „azért lettem író, mert féltem, hogy mások kövérek” – vagyis meghatározó volt számára az a korai tapasztalat, hogy nem tud csatlakozni a sikeres, elégedett, szép, „kövér” emberek világához.

... és Garacziék is jól érzik magukat|Fotók: Szabó Tünde
A már említett, életrajzi elemekből is építkező lemúr-sorozatának egyfajta „betetőzése”, összefoglalója az új könyve, a Wünsch híd, amely kicsit olyan, mintha valóban hidat képezne három korábbi mű – a Mintha élnél, a Pompásan buszozunk! és az Arc és hátraarc – „tartópillérei” fölött. „Emlékezéspróbák, az emlékezésre tett kísérletek ezek”, mondja Garaczi: újra és újra elmondani valamit, amit már elmondtunk korábban, másként.
A következő könyve viszont másként építkezik majd, és egyetlen korszakra koncentrál: a 80-as évek budapesti undergroundjának világába kalauzolja a reménybeli olvasót.
Amely olvasó remekül szórakozhatott, mert Garaczi írásainak mégiscsak a nyelvi humor az egyik legfőbb védjegye. Az est házigazdája lajstromba is szedett – párokba rendezve – néhány vérbeli „garaczilacis” fogalmat, úgymint:
Bácsi bácsi és Bácsi néni, végtelen dioptriás szemüveg és továbbfejlesztett maddox-módszer, dolmányos vérdudu és gyökérszájú neonhal, jól dolgozó dolgozó és Utca utcai kapitányság, halállomány és a halál tusa, gyorsító vasded és a vágy titokzatos trágya, Prométeusz Ipari Szövetkezet és Független Ajakír Felszabadítási Front, elektromos temetés és kender, kender, de szép tábla kender, vagy vagy-vagy vagy, vagy nem vagy vagy-vagy.
És hogy mindezek mit jelentenek? Attól tartunk, ehhez el kell olvasni Garaczit.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.
Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
A közösségi sport érdemi állami támogatása nemcsak egészségesebb társadalomhoz vezethetne, hanem az élsportnak is szélesebb merítési alapot biztosítana.
A közösségi sport érdemi állami támogatása nemcsak egészségesebb társadalomhoz vezethetne, hanem az élsportnak is szélesebb merítési alapot biztosítana.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.