Életemnek egyetlen percében sem ingott meg bennem az a szilárd meggyőződés, hogy a tanévnyitók fölöslegesek, haszontalanok és fárasztók. Diákok, szülők és titokban a pedagógusok is mindig akkor lélegeztek fel megkönnyebbülve, amikor vége lett ezeknek a rettenetes rendezvényeknek, viszont amelyeket valamilyen oknál fogva minden évben kényszeresen megrendeznek. Itt, Kelet-Európában még merevebben, még mazochistábban.
Mert ugyan kinek volt jó minden évben rettenetes viseletekbe (csipkés gallérokba, rakott szoknyákba, torokszorító ingekbe, élre vasalt fekete nadrágokba, borzasztó egyennyakkendőkbe és még sorolhatnám, mibe) kiöltöztetve ott állingálni valami levegőtlen sportteremben, templomban, esetleg szemerkélő esőben az iskolaudvaron, összezsúfolódva, várva, hogy mikor lesz már vége, édesistenkém, mikor lesz már vége! ennek a kényszerfoglalkozásnak.
Az igazgató minden évben elmondta béna beszédét, majd jött a pap és megáldotta a tanévet(!!!). Ezután a szülői bizottság és a diákok képviselői beszéltek, fejezték ki abbéli reményüket, hangsúlyoztak arra vonatkozóan, hogy, ésígytovább.
És aztán jött az esemény fénypontja, a politikus, aki mindig a szívén viselte a közösség, az oktatás, a jövőnk sorsát, aki éjt nappallá téve, aki önfeláldozóan, aki hathatós erőfeszítésekkel, aki rendületlenül.
Levezetésül Lacika hegedült egy kicsit, Évike elénekelt egy népdalt és vééégre, két-két és fél óra elteltével mindenki vigyorogva ment dolgára, tudva, hogy legalább a tanévzáróig nem kell részt vennie ilyen eseményeken.
Na, a koronavírus idén jól betett a tanévnyitóknak, én pedig nem tudok ezen szomorkodni. A diákok sem, és gyaníthatóan a pedagógusok sem bánják. Valószínűleg titokban az igazgató is örül.
A politikus a legnagyobb vesztese ezeknek az időknek, két hét múlva választások, kellene tolni a kampányt, erre még iskolakezdési szpícset se lehet mondani. Nem érzek vele együtt, bocs.
Pár napja mondta a lányom: „nem lesz tanévnyitó, helyette a Sétatéren találkozunk az oszival”. Hát mi lehetne ennél normálisabb tanévnyitás?
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Továbbá: alig érkezett meg Ursula von der Leyen Romániába, a vérnackó George Simion máris elküldte a fenébe. És két szakszervezeti főnök háztartási gépeket vásárolt magának… a szindikátusi kasszából.
Drasztikus lépéssel fenyeget a Máramaros megyei Kapnikbánya polgármestere arra az esetre, ha a nemrég kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt közigazgatási reform során összeolvasztanák a megyét a szomszédos megyékkel.
Szívességspirálba keveredett a szomszédasszonyával egy Kolozsvárra költözött külföldi. Fényes nappal, az utcán késelte meg a feleségét egy hivatásos katona Caracalban.
Egy 35 éves férfi vesztette életét abban balesetben, amely csütörtök reggel történt a 12-es országúton, Málnás közelében. A balesetben egy teherautó és egy furgon ütközött.
Egyetért Dominic Fritz, az USR elnöke a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatával, miszerint a közigazgatási reform során nem csupán a kis települések számát kell összevonások révén csökkenteni, hanem a megyékét is.
Tragikus baleset történt csütörtök reggel a 12-es országúton, Málnás bejáratánál: egy teherautó és egy haszongépjármű ütközött össze. A balesetben egy személy életét vesztette, egy másik pedig orvosi ellátásra szorul.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.