Olyan jó 25 évvel ezelőtt, amikor az internet még igen fiatal volt, ennél fogva jóval fésületlenebb is, mint manapság, a srácokkal a hálózaton bolyongva, egy nemzetközi adok-veszek oldalon valahogy belebotlottunk egy hirdetésbe. Orosz vadászgépről leszerelt gépágyút árult valaki, már nem emlékszem, melyik egykori szovjet területről, a hozzávaló lőszerrel együtt. Szabályos apróhirdetés volt, mint ma az eladó kocsikat bemutató hirdetések, több szögből készült fotókkal, műszaki leírással, tűzerővel, cakkompakk. Vicces volt, mert tudtuk az akciófilmekből, hogy az ilyesmit másképp szokás árulni, megy az öltönyös faszi a fekete diplomatatáskával, mellette pár kigyúrt és vasvillaszemekkel meredten néző ruhásszekrénnyel, és valami eldugott afrikai banánköztársaságban találkozik egy hasonló csapattal, majd némi morgás és szigorú nézés után gazdát cserél a vagonnyi állványos gépfegyver, lánctalpas csapatszállító vagy légvédelmi üteg. Erre meg jön valaki, akárhonnan, és fullba tolja az őszintét: itt a cucc, ennyibe kerül, írj, ha megvennéd. Szóval vicces, de kicsit hátborzongató is.
És akkor ugorjunk 25 évet, 2021-be:
Egy romániai hírportálon megjelenik egy reklámcikk. Szabályos (P) betűs jelöléssel (így szokás a nem szerkesztőségi gyártású, nem zsurnalisztikai anyagokat közölni a médiában), a szerzőnél egy reklámcég neve szerepel, tehát minden bizonnyal egy klasszikus fizetős PR-cikkről van szó. Ez rendben is lenne, nincs benne semmi kivetnivaló, így működik a reklámozás, így jelennek meg naponta százszámra mindenféle termékről és szolgáltatásról szóló reklámcikkek a médiában.
Ami enyhén szólva fura, az a cikk tartalma. Az írás ugyanis az eufemisztikusan a védelmi iparágban tevékenykedő, magyarán: fegyvereket gyártó Israel Aerospace Industries (IAI) egyik termékét, a Mini Harpy (Kis Hárpia) nevű taktikai csapásmérő drónt reklámozza. Ez tulajdonképpen egy robbanótöltettel felszerelt szárnyas rakéta, amelynek fedélzeti kamerái továbbítják a képet az akciót képernyőn követő fegyverkezelőnek, aki aztán a kamikaze drónt oda irányítja, ahova kell: épületnek, kamionnak, hajónak, és így semmisíti meg a célpontot.
És akkor a kérdések: mi értelme van egy romániai civil hírfelületen, egy széles fogyasztói közönségnek szóló polgári hírportálon reklámozni egy katonai fegyverrendszert? Kinek szól ez a reklám? A román haderőnek? A hadseregek nem apróhirdetésből vagy reklámcikkek alapján szoknak fegyvereket vásárolni, megvannak ehhez a jól bejáratott nemzetközi katonai, államközi, speciális kereskedelmi és beszerzési csatornák. Akkor viszont kinek szól? Magáncégeknek, hogy így győzzék le a konkurenciát? Bandáknak, hogy így tartsák fenn a hatalmukat a területeiken? A civil lakosságnak, hogy így rendezzék viszályaikat a hülye családtagokkal, haragos szomszédokkal? A kommentelőknek, hogy önmegsemmisítő drónnal szerezzenek érvényt álláspontjuknak? Vagy kinek?
Egyik kérdésre sem tudom a választ, de egy ilyen kategóriájú katonai támadófegyver reklámozása a civil médiában elég fura állapotokra enged következtetni. Az a nagyobb baj, hogy elnézve a közösségi médiában uralkodó elképesztően agresszív közhangulatot és indulatokat, igény lenne rá...
Mennyiben romlott ténylegesen a romániai iskolások mentális állapota? És mi az, amire tényleg fokozottan érdemes odafigyelni, mert korunk egyik legnagyobb általános kihívása?
Az ember olvassa a híreket, aztán hirtelen úgy érzi, most azonnal mindent abba kéne hagyni… vagy fizetni havi 15 000 lejt egy politikusnak csak azért, hogy többet a büdös életben ne politizáljon.
Pamfletünk előző részében a facebookos tartalomtrollok öt kategóriáját vettük sorra, a második, befejező részben öt másik jellegzetes típust nézünk meg közelebbről.
Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.
Nem értem, miért kell a Nobel-díjból román–magyar kérdést csinálni. Az elegancia hiányát sem igazán értem, mármint a „vesztes” részéről.
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Hogy szerettük Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnököt. És milyen elegánsan nem szeretett viszont. Most ezt a Nicușor Dan nevűt szeretjük. De vajon lehet benne bízni?
Előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken az ügyészek egy 20 éves fiatalembert és 14 éves kedvesét. A lány anyjának megölésével gyanúsítják őket.
A pénteki gázrobbanás után szombat reggel újabb katasztrófa történt egy másik bukaresti tömbházban: tűz ütött ki az alagsorában, több tucat embert evakuáltak.
A bukaresti tömbházrobbanás után összesen 324 személy részesült tanácsadásban, és 82 személynek biztosítottak szállást hat hotelben – tájékoztatott vasárnap a Facebook-oldalán a főpolgármesteri hivatal.
Mennyiben romlott ténylegesen a romániai iskolások mentális állapota? És mi az, amire tényleg fokozottan érdemes odafigyelni, mert korunk egyik legnagyobb általános kihívása?
Az ember olvassa a híreket, aztán hirtelen úgy érzi, most azonnal mindent abba kéne hagyni… vagy fizetni havi 15 000 lejt egy politikusnak csak azért, hogy többet a büdös életben ne politizáljon.
Pamfletünk előző részében a facebookos tartalomtrollok öt kategóriáját vettük sorra, a második, befejező részben öt másik jellegzetes típust nézünk meg közelebbről.
Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.