Olyan jó 25 évvel ezelőtt, amikor az internet még igen fiatal volt, ennél fogva jóval fésületlenebb is, mint manapság, a srácokkal a hálózaton bolyongva, egy nemzetközi adok-veszek oldalon valahogy belebotlottunk egy hirdetésbe. Orosz vadászgépről leszerelt gépágyút árult valaki, már nem emlékszem, melyik egykori szovjet területről, a hozzávaló lőszerrel együtt. Szabályos apróhirdetés volt, mint ma az eladó kocsikat bemutató hirdetések, több szögből készült fotókkal, műszaki leírással, tűzerővel, cakkompakk. Vicces volt, mert tudtuk az akciófilmekből, hogy az ilyesmit másképp szokás árulni, megy az öltönyös faszi a fekete diplomatatáskával, mellette pár kigyúrt és vasvillaszemekkel meredten néző ruhásszekrénnyel, és valami eldugott afrikai banánköztársaságban találkozik egy hasonló csapattal, majd némi morgás és szigorú nézés után gazdát cserél a vagonnyi állványos gépfegyver, lánctalpas csapatszállító vagy légvédelmi üteg. Erre meg jön valaki, akárhonnan, és fullba tolja az őszintét: itt a cucc, ennyibe kerül, írj, ha megvennéd. Szóval vicces, de kicsit hátborzongató is.
És akkor ugorjunk 25 évet, 2021-be:
Egy romániai hírportálon megjelenik egy reklámcikk. Szabályos (P) betűs jelöléssel (így szokás a nem szerkesztőségi gyártású, nem zsurnalisztikai anyagokat közölni a médiában), a szerzőnél egy reklámcég neve szerepel, tehát minden bizonnyal egy klasszikus fizetős PR-cikkről van szó. Ez rendben is lenne, nincs benne semmi kivetnivaló, így működik a reklámozás, így jelennek meg naponta százszámra mindenféle termékről és szolgáltatásról szóló reklámcikkek a médiában.
Ami enyhén szólva fura, az a cikk tartalma. Az írás ugyanis az eufemisztikusan a védelmi iparágban tevékenykedő, magyarán: fegyvereket gyártó Israel Aerospace Industries (IAI) egyik termékét, a Mini Harpy (Kis Hárpia) nevű taktikai csapásmérő drónt reklámozza. Ez tulajdonképpen egy robbanótöltettel felszerelt szárnyas rakéta, amelynek fedélzeti kamerái továbbítják a képet az akciót képernyőn követő fegyverkezelőnek, aki aztán a kamikaze drónt oda irányítja, ahova kell: épületnek, kamionnak, hajónak, és így semmisíti meg a célpontot.
És akkor a kérdések: mi értelme van egy romániai civil hírfelületen, egy széles fogyasztói közönségnek szóló polgári hírportálon reklámozni egy katonai fegyverrendszert? Kinek szól ez a reklám? A román haderőnek? A hadseregek nem apróhirdetésből vagy reklámcikkek alapján szoknak fegyvereket vásárolni, megvannak ehhez a jól bejáratott nemzetközi katonai, államközi, speciális kereskedelmi és beszerzési csatornák. Akkor viszont kinek szól? Magáncégeknek, hogy így győzzék le a konkurenciát? Bandáknak, hogy így tartsák fenn a hatalmukat a területeiken? A civil lakosságnak, hogy így rendezzék viszályaikat a hülye családtagokkal, haragos szomszédokkal? A kommentelőknek, hogy önmegsemmisítő drónnal szerezzenek érvényt álláspontjuknak? Vagy kinek?
Egyik kérdésre sem tudom a választ, de egy ilyen kategóriájú katonai támadófegyver reklámozása a civil médiában elég fura állapotokra enged következtetni. Az a nagyobb baj, hogy elnézve a közösségi médiában uralkodó elképesztően agresszív közhangulatot és indulatokat, igény lenne rá...
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Közben Kazahsztán újraindította a kőolaj szállítását azon a terminálon, ahonnan Románia olajszükségletének nagyobbik részét kapja. És Románia kiutasított egy orosz diplomatát az utóbbi napok drónincidensei miatt.
Ukrajna előbb-utóbb elveszíti majd azokat a nyugati területeit, amelyek korábban Lengyelországhoz, Magyarországhoz és Romániához tartoztak – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
A körforgalomban való közlekedés gyakran okoz nehézséget a járművezetőknek, az egyik leggyakoribb dilemma pedig, hogy kell-e indexelni a kereszteződésbe való behajtáskor. A rendőrség videóban adott egyértelmű választ.
A magyar kormánynak kötelessége a határon túli magyarok jogainak képviselete, ami azt is jelenti, hogy ezekből a jogokból nem lehet elvenni – hangsúlyozta Tarr Zoltán Fehéregyházán.
„Nem igaz, Csaba, ne vezesd félre az embereket” – így fogalmazva lépett váratlanul elődje telefonjának kamerája elé Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?