Kolozsvárnak van két stadionja. Az egyik a völgyben (a megyei tanács tulajdonában levő Aréna, a Kolozsvári U „otthona”), a másik a hegyen (a fellegvári CFR-stadion, amely a klubé). A balladák világában ez már eleve konfliktuális helyzetre utal: a hegyi vár a völgyi vár ellen, ugye. De Klúzsnapoka toleráns és multikulti tája nem baljós balladák földje, hanem a sokszínű közös-ülésé, mint tudjuk azt Emil Boc városbíró és más elöljárók folyamatos hozsannáiból.
És akkor nézzük, hogyan bontakozik ki mégis egy alapjában véve egyszerű esetből a potenciális vérugató ballada. Tehát, a hegyteteji CFR-stadion füve elsorvadt az idei aszályos évben, muszáj újrakertészkedni. Viszont ettől a fociélet nem áll le, a csapatnak valahol le kell játszania a hazai meccseket. A CFR urai a megyei tanács színe elé járultak és megkérdezték, lehetséges lenne az, hogy a völgyi Arénában játsszák az említett mérkőzéseket, amíg odafönt dolgoznak. A hír persze tüzes szárnyakra kapott: a Kolozsvári U báránylelkű szurkológárdája azonnal bégetni üvölteni kezdett, hogy a völgybe a hegyiek… csak a szurkolói testeken át!
A feszültséggel terhes fellegek gyülekeztének láttán a CFR jobbnak látta visszahúzódni a hegyre: illetékesék bejelentették, hogy oké, hagyjuk, inkább elmegyünk Medgyesre (ahol a legközelebbi, szabványoknak megfelelő stadion van). Erre már a bölcs Boc bíró is reagált mondván, hogy bölcs döntés, mert a hegy-völgyi fociügynek nem szabad egymás ellen fordítania a közösséget, ellenkezőleg, az egyesítés a cél. Tessék, kérdezheti bárki paraszti logikus polgár: az egyesítés ezek szerint azt jelenti, hogy különválasztjuk őket, sőt, hagyjuk, menjenek a szemük világába? Persze, itt a paraszti logikus magyar polgár is eltöprenghet kicsit: ha a különlét az egyesülés feltétele, akkor a derék román városvezér miért akadályozza következetesen, hogy a magyar közösség a saját külön nyelvét használja a nyilvános terekben? Na de mit ért a paraszti logikus polgár a gondolkodás művészetéhez?
A legfrissebb fejlemény az ügyben az, hogy a Kolozsvári U vezérei párbeszédre hívták a megyei tanácsot egy közleményben. Szép tisztán kimondják, gyertek beszélgetni, de… idézem: az Aréna-ügyben „a klub álláspontja nagyon világos és mit sem változott az elmúlt 103 év során. A sétatéri stadion eltéphetetlenül kapcsolódik magához a Kolozsvári U létéhez, és a klub nem alkuszik a történelméről.”
Nocsak! A történelemről nem alkuszunk, nem ismerős ez? Hát a multikulturális tolerancia európai gyöngyszemvárosában nem az kéne legyen a vezérelv, hogy minden közösség történelmet tiszteljük, de a jelenben létezhetnek hidak, amelyek valóban összekapcsolják a különböző történelmeket? Úgy tűnik nem. A hegyiek menjenek az anyjuk valagába! Ez a vár a völgyieké. Bár nem ők a vár igazi urai, hanem a megyei tanács.
Ez az a pont, ahol a paraszti logika hirtelen lebénul. És némi tétova ácsorgás után egy döccenés árán rájön (megint): a városvezetés által fennen hirdetett sokszínű-toleráns-okosváros Klúzsnapoka egy rohadt nagy hazugság.
Mennyiben romlott ténylegesen a romániai iskolások mentális állapota? És mi az, amire tényleg fokozottan érdemes odafigyelni, mert korunk egyik legnagyobb általános kihívása?
Az ember olvassa a híreket, aztán hirtelen úgy érzi, most azonnal mindent abba kéne hagyni… vagy fizetni havi 15 000 lejt egy politikusnak csak azért, hogy többet a büdös életben ne politizáljon.
Pamfletünk előző részében a facebookos tartalomtrollok öt kategóriáját vettük sorra, a második, befejező részben öt másik jellegzetes típust nézünk meg közelebbről.
Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.
Nem értem, miért kell a Nobel-díjból román–magyar kérdést csinálni. Az elegancia hiányát sem igazán értem, mármint a „vesztes” részéről.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) elnöke kijelentette: az adóhivatal ellenőrzéseket tart azoknál, akik drága luxusautókkal furikáznak, de a bevallott jövedelmük alapján nem futhatja ilyen járművekre.
Hogy szerettük Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnököt. És milyen elegánsan nem szeretett viszont. Most ezt a Nicușor Dan nevűt szeretjük. De vajon lehet benne bízni?
Nagy erejű robbanás történt pénteken Bukarestben egy ötödik kerületi tömbházban – közölte a belügyminisztérium katasztrófavédelmi osztálya (DSU).
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken az ügyészek egy 20 éves fiatalembert és 14 éves kedvesét. A lány anyjának megölésével gyanúsítják őket.
Mennyiben romlott ténylegesen a romániai iskolások mentális állapota? És mi az, amire tényleg fokozottan érdemes odafigyelni, mert korunk egyik legnagyobb általános kihívása?
Az ember olvassa a híreket, aztán hirtelen úgy érzi, most azonnal mindent abba kéne hagyni… vagy fizetni havi 15 000 lejt egy politikusnak csak azért, hogy többet a büdös életben ne politizáljon.
Pamfletünk előző részében a facebookos tartalomtrollok öt kategóriáját vettük sorra, a második, befejező részben öt másik jellegzetes típust nézünk meg közelebbről.
Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.