A hírablakon kinézve, röviden azt válaszolnám: mindkettő.
Na de nézzük, mi történik. Olaf Scholz német kancellár vasárnap bejelentette: a szövetségi kormány százmilliárd eurós pénzügyi alapot hoz létre az ország védelmi képességeinek fejlesztésére, továbbá minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fog védelemre fordítani. (Hogy miért pont most, ebbe nem mennék bele, taglalják majd a témát a virálisan szaporodó online háborúszakértők.)
Eltelt egy nap és mit ad Isten, Klaus Ionopotchivanoc Iohannis, Románia álkisebbségi államelnöke bejelentette: kedves románok, növelnünk kell a román állam védelmi képességeit, ezért muszáj a vonatkozó költségvetés értékét a nemzeti össztermék 2 százalékáról 2,5 százalékra emelni.
Azon túl, hogy a két kijelentés kapcsán rögtön eszembe jut a nyugati fény másolása, a német-álszász tengely, a körülményekre való tekintettel reflexszerűen bólintok. Hát persze, muszáj!
És akkor most elképzelek egy remélhetőleg teljesen elméleti helyzetet: háború van. És mozgósítás. És behívók. És bevonulók. És parancsok. Egyszerűbbek, bonyolultabbak. Tessék, tizedes, itt a térkép, vezesse a csapatát innen oda. És a tizedes nézi a térképet, de nem tudja értelmezni. Mert funkcionális analfabéta.
Kedves elnök úr, teljes mértékben megértem az ön aggodalmát a haza védelmi képességeit illetően, a körülményekre való tekintettel pláne! Azt viszont nagyon nem tudom megérteni, a bombasztikus kijelentéseken és semmibe zuhanó terveken túl miért nem aggódik a haza közoktatási képességeinek szétbombázott állapotáért. Megnéztem egy 2020-ra vonatkozó statisztika eredményeit: eszerint Románia a nemzeti össztermék 3,7 százalékát fordítja például arra, hogy a későbbi tizedes olvasni tudja a térképet. És Németország, a nyugati fény birodalma? A vonatkozó szám ott 4,7 százalék. Nem olyan nagy a különbség, ami a pőre numerológiát illeti (Persze, ha az ember megnézi, mekkora az a nemzeti össztermék, mindjárt más a helyzet.) Viszont az a gyanúm, 20 százalékot is lehet áldozni a közoktatásra, ha a rendszer, amelybe a pénzünket bele tetszik gyúrni, kedves elnök úr, kedves kormány… már megbocsássanak, de szar. És még messzebbről bűzlik a halom, ha abba is belegondolunk, hogy milyen a jelenlegi oktatási miniszter, milyenek a pártos funkcionáriusok, milyen maga a kormány és… végül, de nem utolsósorban, milyen ön, kedves elnök úr.
Ha ebbe a mély kútba belenéznék és történetesen (ad absurdum maximum) én lennék Románia elnöke, kicsit kirázna a hideg attól a gondolattól, kiknek is adnék puskát, térképet, ultramodern harci kütyüket a kezükbe. És azon is elgondolkodnék, hogy talán először a fejekben kéne rendet tenni (illetve kellett volna kábé 30 éve, na de az elmaradás nem csak az ön bűne, kedves elnök úr), s csak utána az arzenálban. Mert ha a fejekben rend lenne, akkor a tizedes simán olvasni tudná a térképet. És annyi semmiből termett online háborúszakértő se lenne (sokan közülük magasan képzettek, papíron legalábbis), akik mindent tudnak a háborúról, csak épp a híreket olvasni nem.
Ön erre széttárja a karját: mit tehetünk, most muszáj! Értem. 30 éve mindig valami más volt muszáj. Klientúrát, karriert építeni, lopni, szopni, nyalni, így van. Értem. Éljen!
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.
Kiemelt figyelemmel reagált a román sajtó arra a hírre, hogy Magyarország aranykészletei immár nagyobbak, mint a Bukarest által felhalmozottak.
További híreink: az időnket is ellopják – 23 órás lesz a vasárnap; az üzemanyagárak pedig elszabadultak, de a gazdákat legalább megmentené egy rendelet.
A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Mintegy 40 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára szerdán, egyelőre az OMV és a Petrom-töltőállomásokon.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.