A hírablakon kinézve, röviden azt válaszolnám: mindkettő.
Na de nézzük, mi történik. Olaf Scholz német kancellár vasárnap bejelentette: a szövetségi kormány százmilliárd eurós pénzügyi alapot hoz létre az ország védelmi képességeinek fejlesztésére, továbbá minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fog védelemre fordítani. (Hogy miért pont most, ebbe nem mennék bele, taglalják majd a témát a virálisan szaporodó online háborúszakértők.)
Eltelt egy nap és mit ad Isten, Klaus Ionopotchivanoc Iohannis, Románia álkisebbségi államelnöke bejelentette: kedves románok, növelnünk kell a román állam védelmi képességeit, ezért muszáj a vonatkozó költségvetés értékét a nemzeti össztermék 2 százalékáról 2,5 százalékra emelni.
Azon túl, hogy a két kijelentés kapcsán rögtön eszembe jut a nyugati fény másolása, a német-álszász tengely, a körülményekre való tekintettel reflexszerűen bólintok. Hát persze, muszáj!
És akkor most elképzelek egy remélhetőleg teljesen elméleti helyzetet: háború van. És mozgósítás. És behívók. És bevonulók. És parancsok. Egyszerűbbek, bonyolultabbak. Tessék, tizedes, itt a térkép, vezesse a csapatát innen oda. És a tizedes nézi a térképet, de nem tudja értelmezni. Mert funkcionális analfabéta.
Kedves elnök úr, teljes mértékben megértem az ön aggodalmát a haza védelmi képességeit illetően, a körülményekre való tekintettel pláne! Azt viszont nagyon nem tudom megérteni, a bombasztikus kijelentéseken és semmibe zuhanó terveken túl miért nem aggódik a haza közoktatási képességeinek szétbombázott állapotáért. Megnéztem egy 2020-ra vonatkozó statisztika eredményeit: eszerint Románia a nemzeti össztermék 3,7 százalékát fordítja például arra, hogy a későbbi tizedes olvasni tudja a térképet. És Németország, a nyugati fény birodalma? A vonatkozó szám ott 4,7 százalék. Nem olyan nagy a különbség, ami a pőre numerológiát illeti (Persze, ha az ember megnézi, mekkora az a nemzeti össztermék, mindjárt más a helyzet.) Viszont az a gyanúm, 20 százalékot is lehet áldozni a közoktatásra, ha a rendszer, amelybe a pénzünket bele tetszik gyúrni, kedves elnök úr, kedves kormány… már megbocsássanak, de szar. És még messzebbről bűzlik a halom, ha abba is belegondolunk, hogy milyen a jelenlegi oktatási miniszter, milyenek a pártos funkcionáriusok, milyen maga a kormány és… végül, de nem utolsósorban, milyen ön, kedves elnök úr.
Ha ebbe a mély kútba belenéznék és történetesen (ad absurdum maximum) én lennék Románia elnöke, kicsit kirázna a hideg attól a gondolattól, kiknek is adnék puskát, térképet, ultramodern harci kütyüket a kezükbe. És azon is elgondolkodnék, hogy talán először a fejekben kéne rendet tenni (illetve kellett volna kábé 30 éve, na de az elmaradás nem csak az ön bűne, kedves elnök úr), s csak utána az arzenálban. Mert ha a fejekben rend lenne, akkor a tizedes simán olvasni tudná a térképet. És annyi semmiből termett online háborúszakértő se lenne (sokan közülük magasan képzettek, papíron legalábbis), akik mindent tudnak a háborúról, csak épp a híreket olvasni nem.
Ön erre széttárja a karját: mit tehetünk, most muszáj! Értem. 30 éve mindig valami más volt muszáj. Klientúrát, karriert építeni, lopni, szopni, nyalni, így van. Értem. Éljen!
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.
Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.
Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.
Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.
Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.
Igazán fagyos hajnalra ébredt Székelyföld a havazás után, több helyen mínusz 10, de volt, ahol mínusz 15 fok alá zuhant a hőmérséklet.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.