// 2026. november 1., vasárnap // Marianna
fsandor fsandor

Titkosszolgálatok a politikában – lehet, hogy nem anomália, hanem „a dolgok rendje”

// HIRDETÉS

Lőtér

Szerző: fsandor
2022. május 24., 17:27

Ludovic Orban az egy-két évtizeddel ezelőtt aktív politikusgeneráció egyik utolsó mohikánja. Ennek a generációnak a – tetszik, nem tetszik, de a jelenlegi politikusi gárdánál jóval karakteresebb és megjegyezhetőbb arcélű – képviselői igen kevés kivétellel kikoptak, kiöregedtek a közéletből. Egyesek véglegesen lejáratták magukat, mások csak úgy, valahogy a partszélre sodródtak és eltűntek a nyilvánosságból. Ott van például Călin Popescu Tăriceanu, Adrian Năstase, Crin Antonescu, Monica Macovei, Vasile Blaga, Ioan Rus, Ilie Sârbu, Ecaterina Andronescu, Victor Ponta és hosszasan sorolhatnánk sorolhatnánk az olyan neveket, akik tíz-húsz évvel ezelőtt meghatározó, döntő szerepet játszottak a romániai politikában és kormányzásban, de manapság szinte semmit nem hallani róluk.

Néhány kivételtől eltekintve – például Emil Boc volt miniszterelnök kolozsvári polgármesterként továbbra is fontos politikai szereplő, vagy Markó Béla volt RMDSZ-elnök, ha nem is a napi politika, de a romániai magyar nyilvánosság egyik ma is aktív figurája –

Ludovic Orban az elmúlt politikai idők egyik utolsó aktív résztvevője és alakítója.

Politikai pályájának eddigi csúcsa a 2019 novemberétől 2020 decemberéig tartó miniszterelnöksége. Tavaly szeptemberig a kormányzó PNL elnöke is volt, az azóta szintén leváltott Florin Cîțu vette át a helyét.

Harminc éve tartó pályájával a háta mögött Orban továbbra is úgy gondolja, hogy teremhet még számára babár a romániai nagypolitikában. Alapított egy új pártot, és az elmúlt egy évben rendszeresen pedzegeti, hogy nem lenne ellenére Klaus Iohannis távozása után elfoglalni az államelnöki hivatalt a Cotroceni-palotában.

Azért részletezem ennyire, mert fontos, hogy egy olyan emberről van szó, akinek aktív résztvevőként régóta rálátása volt (van) a romániai politika nyilvános és kevésbé nyilvános történéseire és folyamataira.

Orban most interjút adott a Szabad Európának, amelyben van egy meglehetősen vérfagyasztó rész. Azt mondja:

a titkosszolgálatok „láthatatlan keze” ott munkál a pártokban,

a parlamentnek pedig – amely ugye a pártok képviselőiből áll – semmilyen ellenőrzése nincs fölöttük.

Érdemes hosszabban idézni az észrevételeit:

„A titkosszolgálatok titokban dolgoznak, ezért titkosszolgálatok. Emiatt igen nehéz bizonyítékokat találni erre a beavatkozásra. Másrészt, ha megnézzük, hány politikusnak van diplomája a különféle oktatási intézményektől, mint amilyen a SRI Akadémia vagy hasonló intézmények, ha megnézzük, hogy vannak nem természetes karrierek, amelyeket nyilvánvalóan »szponzoráltak«, akkor azt látjuk, hogy ezek a karrierek nem olyan embereké, akik beléptek egy pártba és természetesen, fokról fokra lépve, érdemeik alapján futnak be egy pályát (…) Üstökösként tűnnek fel emberek mindenféle fontos köztisztségekben, a semmiből érkeznek és a semmiben tűnnek el. Egészen biztos, hogy egyes titkosszolgálatoknak ráhatásuk van a politikai döntéshozatalra. Efelől nincs kétség.”

Majd arra a kérdésre, hogy a pártok mit tesznek, hogy megállítsák ezt a befolyást, Orbán azt mondja:

„Nálunk a hírszerző szolgálatok tevékenysége fölötti civil kontroll egy karikatúra. A 1991-es törvény alapján dolgozó parlamenti szakbizottságoknak a gyakorlatban semmiféle valós hatáskörük nincs, nem kapnak semmiféle erre vonatkozó információt. (…) Nálunk senki nem tudja, mivel foglalkoznak a titkosszolgálatok, a tevékenységüket felügyelő parlamenti bizottságok pedig karikatúrák, nem ellenőriznek semmit. Mi gúnyosan úgy emlegetjük ezeket a testületeket, hogy a SRI és a SIE által ellenőrzött bizottságok, nem a SRI és a SIE tevékenységét ellenőrző bizottságok”.

Nos, természetesen nem lehet annyira naivnak lenni, hogy a román politika elmúlt évtizedeit ismerve feltételezzük, hogy a titkosszolgálatok politikába való beavatkozása nem egyéb, mint összeesküvés-elmélet. Hogy ne említsük csak a néhány évvel ezelőtti lehallgatási botrányokat, amikor kiderült, hogy az ügyészi és bírói testületek és az igazságszolgáltatás más szervei titkos megállapodásokat kötöttek a SRI-vel, amely illegális lehallgatásokat végzett, amelyeket aztán felhasználtak az igazságszolgáltatásban, vagy amikor kiderült, hogy a hírtelevízió révén (is) nagy politikai befolyással rendelkező Sebastian Ghiță üzletember szoros kapcsolatot ápolt Florian Coldeával, a SRI operatív vezetőjével, aki nyakig benne volt döntő jelentőségű politikai döntések, pártelnöki sorsok, államfői pályák befolyásolásában.

Nyilván azt is fel lehet hozni, hogy Ludovic Orbanból a sértettség és a mellőzöttség beszél, amikor a fentieket elmondja. Viszont az is ugyanígy állítható, hogy

nem véletlenül éppen most, amikor a pálya szélére került, beszél nyíltabban ezekről a ronda dolgokról,

mert hogy mikor beszélhetne, ha nem most, amikor éppen marginalizáltsága miatt kevesebb rajta a kényszer vagy a nyomás.

(Arra is emlékezhetünk, hogy a börtönviselt Liviu Dragnea volt PSD-elnök – aki valójában nem csak a pártját, hanem az országot irányította – is egészen vad dolgokat mondott a Coldea-ügy kapcsán a titkosszolgálatok és a politikum összefonódásáról, hogy a SRI fontos állami kinevezésekbe avatkozott be, többek között kormányok összetételére, a főügyészek kilétére és pártelnökök megválasztására is befolyással bírt.)

Az a vérfagyasztó, hogy mindezeket olyan emberek mondják, mint Orban (vagy Dragnea), akiknek hosszú éveken át rálátásuk volt (van?) olyan dolgokra, folyamatokra, láncolatokra, motivációkra, amelyeknek talán igen kis részére derült eddig fény, és amelyekből csak sejthető, mekkora arányú „sötét anyag” volt és talán továbbra is van a romániai politika mélyén. Végül is – ahogy Ludovic Orban mondja –, a titkosszolgálat azért titkosszolgálat, mert titokban dolgozik, ugye.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Súlyos problémák miatt le kellett zárni az egyik erdélyi autópálya-szakaszt
Krónika

Súlyos problémák miatt le kellett zárni az egyik erdélyi autópálya-szakaszt

Úthibák miatt szerdán este sürgősen le kellett zárni az észak- erdélyi autópályát a dél-erdélyi sztrádával Torda és Szászsebes között összekötő A10-es autópálya egyik szakaszát.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS