Alaposan beleborzongtam, amikor reggel megnéztem a helyhatósági választások részeredményeit. Hiába, az ember nem tisztán racionális lény: időnként elkapja ugyanaz a szent borzongás, amit valamelyik távoli őse érezhetett, amikor első alkalommal megpillantotta a lobogó tüzet. Itt valami nagyon nagy dolog történt.
Három városnév: Temesvár, Marosvásárhely, Bukarest.
Az első város a Bánság fővárosa, a hazai kommunista diktatúra bukásához vezető forradalom otthona: Temesvár.
A második város a Székelyföld fővárosa, a rendszerváltást követő legvéresebb etnikai konfliktus hadszíntere: Marosvásárhely.
A harmadik város a jelenlegi Románia fővárosa, ahol a rendszerváltást a háttérből „levezényelték”: Bukarest.
Temesváron megbukott Nicolae Robu (PNL) és egy bevándorló német embert (Dominic Fritz, USR-PLUS) választottak polgármesterré.
Marosvásárhelyen lelépett a húsz éve regnáló Dorin Florea, a liberális kihívó nem volt ellenfél, egy magyar embert (Soós Zoltán, az RMDSZ-támogatta „független” jelölt) választottak polgármesterré.
Bukarestben megbukott Gabriela Firea (PSD) főpolgármester, egy román embert (Nicușor Dan független jelölt) választottak polgármesterré.
És akkor kössük össze a három várost egy-egy vonallal Románia térképén. Mit kapunk? Egy szimbolikus Bermuda-háromszöget. Ahol eltűnhet a posztkommunistának becézett Románia minden rosszal megrakott repülőhadosztálya. Bízhatunk végre egy szebb jövőben. Áttörés történt. Valami megv…
És ebben a pillanatban eszembe jutott 1989 decemberének vége. Az eufória, amellyel kirohantam Kolozsvár főterére. A hit, hogy ó, hát itt kezdődik a nagyon nagy betűs Szabadság. Vége minden rossznak. És adtam magamnak egy hatalmas szimbolikus pofont. Mert persze, ezek a választási eredmények valósak (főleg, ha nem borul az állás az összes szavazat megszámolása után), de nagyon jól tudjuk, hogy a politika nem az euforikus érzelmek vidéke. Csak remélni tudom, hogy az örömös pillanatokat követő munkás (egyezkedős, alkudozós, kompromisszumos, betartós, áskálódós, nem utolsósorban kisebbségellenes) mindennapok hosszú során sikerül valamennyit valóra váltani abból, ami itt és most szimbolikusan kirajzolódni látszik.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Közben Kazahsztán újraindította a kőolaj szállítását azon a terminálon, ahonnan Románia olajszükségletének nagyobbik részét kapja. És Románia kiutasított egy orosz diplomatát az utóbbi napok drónincidensei miatt.
Ukrajna előbb-utóbb elveszíti majd azokat a nyugati területeit, amelyek korábban Lengyelországhoz, Magyarországhoz és Romániához tartoztak – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
A körforgalomban való közlekedés gyakran okoz nehézséget a járművezetőknek, az egyik leggyakoribb dilemma pedig, hogy kell-e indexelni a kereszteződésbe való behajtáskor. A rendőrség videóban adott egyértelmű választ.
A magyar kormánynak kötelessége a határon túli magyarok jogainak képviselete, ami azt is jelenti, hogy ezekből a jogokból nem lehet elvenni – hangsúlyozta Tarr Zoltán Fehéregyházán.
„Nem igaz, Csaba, ne vezesd félre az embereket” – így fogalmazva lépett váratlanul elődje telefonjának kamerája elé Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?