Pandémia van. Mindenki a vírusra, saját magára, szeretteire, a karanténra (és annak végére), a következő gazdasági és egyéb válsághullámokra figyel. Az erdélyi végeken kis ideig szinte el is felejtettük, hogy mi, magyarok tulajdonképpen 100 éve Erdélyt akarjuk ellopni.
Na de aztán jött Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi román államelnök, és helyretette a dolgokat. Kedves románjaim, mennydörgött a jó szász a sorok között, oké, hogy itten világjárvány van, meg a derék és senki által nem választott liberális kormány mindent ígért nektek, de nagyon keveset adott és még kevesebbet fog adni, ugyanis nincs sok pénz az államkasszában és a járvány szülte válság okán még kevesebb lesz, meg hát igaz ugyan, hogy a választásokat odébb tolták, de a jelek szerint az elnöki párt enyhén szólva egyre népszerűtlenebb a szavazók körében és hát melyik az a téma, amellyel sok-sok éve be lehet durrantani az egységes és oszthatatlan nemzeti kályhába? Hát a magyar téma, naná, mert ezzel két legyet ütünk egy csapásra: szájba verjük az ismét ficánkoló ellenzéket és odavágunk a szomszédi és baráti Magyarország uniós bürokrataszinten illiberális sátánnak kikiáltott miniszterelnökének is.
És ha már éppen az a (szász nemzetiségű) mioritikus csúcsvezér adta meg az uszító hangot, akitől ugye, kevesen vártuk/várták volna, akkor a többi, akiktől eddig se volt idegen a kedélyestől a vérugatóig széles skálán mozgó magyarfalás, nyomban követték. Nem volt olyan magára valamit is adó nemzeti zászlóba burkolózó elemző (politikus, véleményvezér, tudós stb.), aki föl ne üvöltött volna amiatt, hogy a magyarokról megint kiderült, mást sem akarnak, mint az egységes és oszthatatlan román nemzetállam pusztulását. Ha egy picit is belegondolunk, a választási intrikákon túl van még egy elég alapos oka a frissiben gerjesztett (és a közeljövőben várhatóan egekig dagadó) magyarellenes gyűlöletkampánynak. A közelgő (június 4.) Trianon-évforduló. Az illetékes államelnökségi, kormányzati, politikai, elemzői, megfigyelő szervek szépen aktivizálták a legkülönbözőbb rangú embereiket a haza szent földjének védelmében. Egyre pörgősebb iramban folyik a nettó magyarellenes uszítókampány.
Olyat azonban ritkán látni, hogy egy intézmény (konkrétan a LARICS fedőnevű, vagyis az Információs Háborúelemző Laboratórium) kijelöljön egy kutatót kutatópalántát, hogy tudományosnak nevezett módszerekkel átvilágítsa a hazai román (!) sajtót, mégpedig annak kiderítésére, hogy milyen gyakran használják a román újságírók a törvény- és alkotmányellenes Székelyföld (Ținutul Secuiesc) kifejezést. A kutatás alapvető premisszája:
Há de kérem szépen, ott van, ni. NINCS! Jó, de... miért? Mert nincs neki sem adminisztratív, sem törvényi, sem alkotmányos, sem történelmi (nyilván a 100 éves román nemzetállam papírvékony hivatalos történetére gondol a szerző, mert másként simán történelemhamisítással lehetne vádolni) alapja.
És mégis, folytatja a kutatópalánta, a román sajtó bizony igen gyakran használja ezt a minden alapot nélkülöző törvény-, alkotmány- és történelem-ellenes megnevezést (Székelyföld, ó, borzalom!), mégpedig az egységes és oszthatatlan nemzeti szempontból elfogadható terminus helyett. Hogy melyike a minden szempontból elfogadható terminus?
Esetleg: úgynevezett Székelyföld. Szóval valami, ami nincs.
És ha már kutatás, akkor a kutatócska rendesen górcső alá veszi a román sajtót. És – ilyet még tényleg nem láttam – szépen, színes grafikonokkal, százalékokkal, tényszerű felsorolásokkal igazolja, hogy a hazai sajtó bűnös módon terjeszti egy nem létező terület létezését az egységes és oszthatatlan román nemzetállami testen belül.
A többi, az már az unalomig megszokott, esetleg tudálékos köntösbe öltöztetett hergeléstechnika. Hogy a magyar kutatók sem tudnak megegyezni abban, honnan is jönnek a székelyek és egyáltalán, milyen eredetű a székely szó (mintha ennek bármi relevanciája lenne ez esetben), hogy a román tudósok (istenem, micsoda tudósok, érdemes rájuk keresni a neten) mit mondanak a székelyekről, hogy maga az isteni Európai Unió is megmondta, olyan, hogy Székelyföld nincs. Ja, és érdekesek még a kutatócska által használt egyes szavak, amelyeket minden bizonnyal teljesen véletlenül használ. A Székelyföldre vonatkozó román cikkekre vonatkoztatva ezek a szavak fordulnak elő: vehiculează, illetve diseminează. Mindkét kifejezés nagyjából azt jelenti, hogy valaki egy bizonyos információt terjeszt, persze megalapozatlanul. Ráadásul a második kifejezés alapvetően az orvosi szakzsargonból származik, amikor egy fertőzés szétterjedéséről beszélnek. Ugye, ugye?
És ha valaki azt hiszi, hogy ez most csupán egy választási kommunikációs kampányhullám, akkor téved. Ez kutatásnak álcázott uszítás az összes illetékes román hatalmi szerv összehangolt kommunikációs offenzívájának részét képezi, amely a közelgő Trianon-évfordulóig csak egyre durvább és durvább lesz. Mert a pandémia elmúlik. A Románia területén élő magyarok (egyelőre) nem múlnak el. Ki.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Továbbá: alig érkezett meg Ursula von der Leyen Romániába, a vérnackó George Simion máris elküldte a fenébe. És két szakszervezeti főnök háztartási gépeket vásárolt magának… a szindikátusi kasszából.
Drasztikus lépéssel fenyeget a Máramaros megyei Kapnikbánya polgármestere arra az esetre, ha a nemrég kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt közigazgatási reform során összeolvasztanák a megyét a szomszédos megyékkel.
Szívességspirálba keveredett a szomszédasszonyával egy Kolozsvárra költözött külföldi. Fényes nappal, az utcán késelte meg a feleségét egy hivatásos katona Caracalban.
Egy 35 éves férfi vesztette életét abban balesetben, amely csütörtök reggel történt a 12-es országúton, Málnás közelében. A balesetben egy teherautó és egy furgon ütközött.
Egyetért Dominic Fritz, az USR elnöke a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatával, miszerint a közigazgatási reform során nem csupán a kis települések számát kell összevonások révén csökkenteni, hanem a megyékét is.
Tragikus baleset történt csütörtök reggel a 12-es országúton, Málnás bejáratánál: egy teherautó és egy haszongépjármű ütközött össze. A balesetben egy személy életét vesztette, egy másik pedig orvosi ellátásra szorul.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.