Pandémia van. Mindenki a vírusra, saját magára, szeretteire, a karanténra (és annak végére), a következő gazdasági és egyéb válsághullámokra figyel. Az erdélyi végeken kis ideig szinte el is felejtettük, hogy mi, magyarok tulajdonképpen 100 éve Erdélyt akarjuk ellopni.
Na de aztán jött Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi román államelnök, és helyretette a dolgokat. Kedves románjaim, mennydörgött a jó szász a sorok között, oké, hogy itten világjárvány van, meg a derék és senki által nem választott liberális kormány mindent ígért nektek, de nagyon keveset adott és még kevesebbet fog adni, ugyanis nincs sok pénz az államkasszában és a járvány szülte válság okán még kevesebb lesz, meg hát igaz ugyan, hogy a választásokat odébb tolták, de a jelek szerint az elnöki párt enyhén szólva egyre népszerűtlenebb a szavazók körében és hát melyik az a téma, amellyel sok-sok éve be lehet durrantani az egységes és oszthatatlan nemzeti kályhába? Hát a magyar téma, naná, mert ezzel két legyet ütünk egy csapásra: szájba verjük az ismét ficánkoló ellenzéket és odavágunk a szomszédi és baráti Magyarország uniós bürokrataszinten illiberális sátánnak kikiáltott miniszterelnökének is.
És ha már éppen az a (szász nemzetiségű) mioritikus csúcsvezér adta meg az uszító hangot, akitől ugye, kevesen vártuk/várták volna, akkor a többi, akiktől eddig se volt idegen a kedélyestől a vérugatóig széles skálán mozgó magyarfalás, nyomban követték. Nem volt olyan magára valamit is adó nemzeti zászlóba burkolózó elemző (politikus, véleményvezér, tudós stb.), aki föl ne üvöltött volna amiatt, hogy a magyarokról megint kiderült, mást sem akarnak, mint az egységes és oszthatatlan román nemzetállam pusztulását. Ha egy picit is belegondolunk, a választási intrikákon túl van még egy elég alapos oka a frissiben gerjesztett (és a közeljövőben várhatóan egekig dagadó) magyarellenes gyűlöletkampánynak. A közelgő (június 4.) Trianon-évforduló. Az illetékes államelnökségi, kormányzati, politikai, elemzői, megfigyelő szervek szépen aktivizálták a legkülönbözőbb rangú embereiket a haza szent földjének védelmében. Egyre pörgősebb iramban folyik a nettó magyarellenes uszítókampány.
Olyat azonban ritkán látni, hogy egy intézmény (konkrétan a LARICS fedőnevű, vagyis az Információs Háborúelemző Laboratórium) kijelöljön egy kutatót kutatópalántát, hogy tudományosnak nevezett módszerekkel átvilágítsa a hazai román (!) sajtót, mégpedig annak kiderítésére, hogy milyen gyakran használják a román újságírók a törvény- és alkotmányellenes Székelyföld (Ținutul Secuiesc) kifejezést. A kutatás alapvető premisszája:
Há de kérem szépen, ott van, ni. NINCS! Jó, de... miért? Mert nincs neki sem adminisztratív, sem törvényi, sem alkotmányos, sem történelmi (nyilván a 100 éves román nemzetállam papírvékony hivatalos történetére gondol a szerző, mert másként simán történelemhamisítással lehetne vádolni) alapja.
És mégis, folytatja a kutatópalánta, a román sajtó bizony igen gyakran használja ezt a minden alapot nélkülöző törvény-, alkotmány- és történelem-ellenes megnevezést (Székelyföld, ó, borzalom!), mégpedig az egységes és oszthatatlan nemzeti szempontból elfogadható terminus helyett. Hogy melyike a minden szempontból elfogadható terminus?
Esetleg: úgynevezett Székelyföld. Szóval valami, ami nincs.
És ha már kutatás, akkor a kutatócska rendesen górcső alá veszi a román sajtót. És – ilyet még tényleg nem láttam – szépen, színes grafikonokkal, százalékokkal, tényszerű felsorolásokkal igazolja, hogy a hazai sajtó bűnös módon terjeszti egy nem létező terület létezését az egységes és oszthatatlan román nemzetállami testen belül.
A többi, az már az unalomig megszokott, esetleg tudálékos köntösbe öltöztetett hergeléstechnika. Hogy a magyar kutatók sem tudnak megegyezni abban, honnan is jönnek a székelyek és egyáltalán, milyen eredetű a székely szó (mintha ennek bármi relevanciája lenne ez esetben), hogy a román tudósok (istenem, micsoda tudósok, érdemes rájuk keresni a neten) mit mondanak a székelyekről, hogy maga az isteni Európai Unió is megmondta, olyan, hogy Székelyföld nincs. Ja, és érdekesek még a kutatócska által használt egyes szavak, amelyeket minden bizonnyal teljesen véletlenül használ. A Székelyföldre vonatkozó román cikkekre vonatkoztatva ezek a szavak fordulnak elő: vehiculează, illetve diseminează. Mindkét kifejezés nagyjából azt jelenti, hogy valaki egy bizonyos információt terjeszt, persze megalapozatlanul. Ráadásul a második kifejezés alapvetően az orvosi szakzsargonból származik, amikor egy fertőzés szétterjedéséről beszélnek. Ugye, ugye?
És ha valaki azt hiszi, hogy ez most csupán egy választási kommunikációs kampányhullám, akkor téved. Ez kutatásnak álcázott uszítás az összes illetékes román hatalmi szerv összehangolt kommunikációs offenzívájának részét képezi, amely a közelgő Trianon-évfordulóig csak egyre durvább és durvább lesz. Mert a pandémia elmúlik. A Románia területén élő magyarok (egyelőre) nem múlnak el. Ki.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.
A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.
És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.
Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.
Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.
Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.