Ahogy kollégám tűpontosan megfogalmazta: az a szomorú helyzet, hogy butul az ország, nőtt a funkcionális analfabetizmus és a felnövőfélben lévő fiataljaink többsége semmit sem ért a körülöttünk lévő világból.
Ez derült ki a PISA-felmérés frissiben közzétett eredményeiből. És ha valaki köszönő viszonyban van a hazai közoktatás helyzetével, nem csodálkozik ezen. Mégis, mit értsenek a nebulók a körülöttük levő világból, ha – csak egy kapásból előhúzott példát mondok – a kerettanterveken 50 éve nem módosítottak. És tudjuk (már akiknek van fogalmuk a körülöttük levő világról), milyen rendszer működött a mioritikus tájakon 50 évvel ezelőtt.
Amin viszont lehet csodálkozni (és én olyan nagyon csodálkozom, hogy lassan egy napja keresgélem az állam a lakásban): a vadiúj tanügyminiszter asszony reakciója a „remek” hír hallatán. A vadiúj tanügyminiszter asszonynak az a neve, hogy Monica Anisie, és a nagy reformokat ígérő Orban-kormány tagja. Mit is mondott ez a hölgy, amikor megkérdezték tőle, mit szól a PISA-eredményekhez és egyáltalán, ahhoz, hogy tovább hülyül az ország? Hát azt, hogy:
„nem kell feltétlenül aggódnunk a PISA-tesztek eredményei miatt… hiszen ezek a nemzetközi felmérések elsősorban nem a tanulók tudását, hanem az ismeretek konkrét helyzetekben való alkalmazását mérik.”
Néztem a hölgyet, és megfagyott bennem minden testnedv. Kedves tanügyminiszter asszony, ön szerint mi a jóistenért koptatják a nebulók a padokat? Hogy megtanuljanak egy csomó dolgot, amelyeket aztán nem alkalmaznak a mindennapi életben? Drága tanügyminiszter asszony, ha ön tényleg komolyan gondolja, hogy a tudás és annak alkalmazása közt nincs közvetlen összefüggés, akkor talán itt lenne az ideje, hogy elmenjen egy hosszabb nyaralásra. Akár Pisába.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.
Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.
Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.
Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.
A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.
Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.