A római Janust (vagy Ianust), a kezdet és a vég istenét két arccal ábrázolták: az egyik a kezdet, a másik a vég felé tekint. Aztán eltelt az idő, a kétarcú istenképhez más értelmezés tapadt: a kétszínűségé.
Románia már régóta felvarrhatta volna a Janus-arcot a nemzeti zászlajára, nincs ebben semmi újdonság. Csak épp a napokban történt pár dolog, amikről megint eszébe jut az embernek az klasszikusnak nevezhető trikolór kétszínűség.
Joe Biden amerikai elnök úr megszervezte ezt a demokrácia-csúcsot. Jól van, demokráciából sose elég, csúcstalálkozókból annál inkább, na de ha egyszer menni kell, hát menni kell. A hon álkisebbségi államelnöke, Klaus Ionopotchivanoc Iohannis futva futott egy jóízűt demokráciázni a virtuális térben. És mondott is szépeket, tessék csak nézni:
Teccik érteni? Oda, kifele, a demokratikus mérce-nagyvilágba úgy beszél ez az álkisebbségi államelnök, mint egy igazi Nagy Károly-díjas européer Szupermen.
Tehát, üldözni kell az antiszemitizmust, a xenofóbiát, a radikalizációt és a gyűlöletbeszédet, ugye, elnök úr? Na, nézzük meg újra az Ön 2020. április 29-i híres performanszát, amikor Ön arról beszélt, hogy a PSD odaveti Erdélyt a magyaroknak.
Lássuk csak: a beszéd nem antiszemita, gratulálok, de csak azért, mert magyarokról van benne szó. Idegengyűlölő? Igen, hiszen idegenként állítja be a magyarokat. Radikalizált? Igen, mert egészen szélsőséges baromságokkal vádolja a magyarokat. Gyűlöletbeszéd? Naná, hát magától értetődően feketeseggűeknek állítja be a magyarokat.
De beszélhetnénk például az azonos neműek közötti bejegyzett élettársi kapcsolat helyzetéről is Romániában. Pontosabban arról, hogy nincs helyzet. Se bejegyzett élettársi kapcsolat. Hahó, demokratikus fejlett világ! Valami komment, fejcsóva, jogállami tűzcsóva?
És persze, beszélhetünk megint az egységes és oszthatatlan és szuverén és független nemzetállam talpában jó száz éve mélyen éktelenkedő tövisről, a romániai magyar közösségről is. Amelyet jó száz éve igyekszik a nemzetállam kipiszkálni, feloldani, de egyelőre nem megy. És a másik, a befele irányuló Janus-arc ilyenkor mit tesz? Ott tördeli, csupálja, ahol csak lehet. A sok példa közül kiragadnék egy nagyon frisset: ugye, az van, hogy a két erdélyi magyar kispárt, az MPP és az EMNP hosszas huzavona után eldöntötte, fuzionál. Aztán a bukaresti törvényszék szépen megmondta nekik, hogy ez nem játszik, mert hát a születendő Erdélyi Magyar Szövetség nevében benne van az, hogy „magyar”. Hát mégis mi lenne benne? Dák? Oké, a pártok fellebbeztek, mire éppen pénteken megjött a bukaresti táblabíróság ítélete, hogy ugyan már, ne háborogjanak, a fellebbezés megalapozatlan, nincs fúzió, pont.
És ezek azok a pillanatok, amikor az ember csak ül, nézi a Janus-arcot a trikolóron és elcsodálkozik az emberi jogok sokszínűségén, no meg a román Janus kétszínűségén. Aztán előszedi a jól megfent bicskát és nekiáll szalonnázni. Mert a maga módján hisz a jogállamban. És nem xenofób. Nem is radikalizált. Nincs is tele gyűlölettel. Csak csendben utálja a független, szuverén, egységes és oszthatatlan nemzetállami kétszínűséget.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.
Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.
Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.
Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.
Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.
Igazán fagyos hajnalra ébredt Székelyföld a havazás után, több helyen mínusz 10, de volt, ahol mínusz 15 fok alá zuhant a hőmérséklet.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.